2017. július 10., hétfő



Dohoczki Máté: Tiszta kézzel


 Köszönet a recenziós példányért Dohoczki Máténak 
és a Colorcom Media kiadónak!
(Az író oldalai: Facebook / Bizzarium / Moly)
(A kiadó linkjei: Facebook / Weboldal / Moly)


Talán jót tesz nekem, ha egy kicsit emberek között leszek. Legalább valaki válaszolna a kérdéseimre, ha már a szobám nem hajlandó rá. Többször beszéltem az üres falaknak, de nem segítettek a problémámon. Lehet, hogy bekattantam.


Fülszöveg:
Szabolcs élete csak nyomokban hasonlít a hétköznapi tinik mindennapjaihoz. Aggasztja, hogy nincsen elég barátja, akikre számíthat. A jövőjén is nagyon sokat rágódik. A legvégső lehetőségeként, hogy barátnője legyen a fekete mágiához nyúl, és elvakultan ragaszkodik ahhoz, amit megszerzett vele. Képes mindent feláldozni, hogy a boldogsága zavartalan legyen. Ezen az úton a barátja kíséri el, aki próbál józan maradni és megvédeni. Képes lesz a két barát kiállni egymásért, vagy a fekete mágia által generált szerelem fog nyerni?

Könyv információk:

Eredeti megjelenés éve: 2017

Colorcom Media, Budapest, 2017
192 oldal · puhatáblás ·
ISBN: 9786155665479

Megvásárolható:
(Az értékeléshez olvass tovább!     )

Miért olvastam el?
Egyrészt még nem volt szerencsém se az író, se a kiadó könyveihez, másrészt szeretem a horrorokat. Persze a nem vérben toporgó, undorító horrorokat, hanem az őrültekkel, skizókkal, betegekkel foglalkozó, drámai cselekményű, kis mértékben véres történeteket. Szeretek félni.

Szerintem...

Érdemes volt elolvasnom ezt a könyvet - még ha magamhoz képest sokáig is tartott -, mert sikerült jól rám ijesztenie. Ki nem próbált ki soha semmilyen netről levadászott okkult szertartást, mert szebb mosolyt, egészségesebb arcbőrt, jobb jegyeket, ne adj Isten, egy párt akart magának? Bátran megegyezhetünk abban, hogy volt egy tanárunk, akit szívünk szerint megátkoztunk volna és néhánya meg is próbálkoztunk ezzel… Aztán ha épp eltörte szegény a lábát, akkor örült a butus, kis fejünk, hogy micsoda varázserőnk van! 

Az a helyzet, hogy ez a könyv az ékes példa arra, hogy mindannyian esendő emberek vagyunk, akik szeretnénk megoldani a problémáinkat egy kis hókusz pókusszal, ha lehet. Szabolcs egy egyszerű 17 éves srác, aki egy nőt szeretne és nem átall gyertyákat gyújtani, bűvigéket mormolni az ügy érdekében.

A történet cselekménye ötletes. Fiatal felnőttek romantikus együttléte, amibe rávetül a fekete mágia árnyéka, közben gondok vannak a lúzer-verőkkel és a legjobb baráttal is. Szabolcs, a főhős E/1-ben meséli el a történetet, amit néha az ő naplóbejegyzései is tarkítanak. Tulajdonképpen tetszett ez a vegyes elbeszélési mód, mert a naplók által a mélyebb érzéseit is megkaptuk és nem csupán a cselekedeteit követhettük nyomon!

A főbb karakterek – Szabolcs és Szandra – érdekesek voltak. Nem gondoltam volna, hogy ennyire átmegyünk romantikusba, márpedig egészen hangsúlyos a köztük lévő szerelem, amit a srác fekete mágiával bűvölt maguk köré. Legalábbis szerinte, ugyanis be kell, hogy valljam én nagyon sokáig csak elnézően mosolyogtam Szabolcs mágiával kapcsolatos gondolataira. Például: védőkört vontál magatok köré? De aranyos, kis butus vagy, Szabikám! Szóval, nem sok hitem volt abban, hogy ez az egyszeri kölyök képes volt tényleg sikeres rituálékat végrehajtani!

Miért nem 5 csillag?

Talán csak azért nem öt csillag, mert maradt bennem egy érzés, hogy az író sokkal többre képes, hogy ez még nem a legjobb, amit tőle olvashatok. Talán az elvétett, az én fülemnek bántó ragozások zavartak néha, amik alkalomadtán előfordultak a regényben. Pl. „Akkor nem fogom azt érezni öregkoromra, hogy de jó lett lenne még pár évet élni, mert nem volt elég.” Fennakadtam az „örömkoromra” szón, ami kizökkentett a sztoriból… Sokkal szebben hangzana úgy, hogy „Akkor nem fogom azt érezni öregkoromban, hogy nem volt elég, hogy de jó lett lenne még élni pár évet.” Ebből következik, hogy egy erőskezű szerkesztőt elbírt volna a könyv, de ez a legnagyobb bánatom.
 
A helyszín: Szekszárd (Fotó: Czakó Balázs)
Szuper történet volt, szuper elbeszélési móddal. Talán a vége tűnt még furcsának. Nem tudtam hova tenni az extra történetet, se a csapdát. Logikátlan volt, bár totál badass lezárást kapott egy nem várt fordulat miatt a könyv!

Összességében

Szerintem ez egy young adult horror! Oké, odavernek néha a dolgok, de a sztori nagy részében a mágiával elnyert szerelem és önmaga miatt problémázik a főszereplő srác! Tetszett, hogy az elbeszélési módja vegyes – vagyis nem csupán a cselekmény halad előre, hanem  Szabolcs naplójába is beleleshetünk néha.
A történetijesztő és kicsit bizarr, de egyedül a végét éreztem (nagyon) megrázónak… Meglepett, lesokkolt az a bizonyos fordulat, de abszolút egy olvasmányos, fiatalos hangvételű regény. Csak úgy pörögnek az oldalak, ha van időnk belemélyedni.

Értékelés: 4

Ajánlom, ha…
►…érdekel, hogyan lehet megidézni a szerelmet.
►…kíváncsi vagy arra, hogy mi történik, ha egy lúzer srác végre nőhöz jut, ám felfedezi a mágiát is, amiről viszont nem szeretne beszélni.
►…kedveled a fiatal főszereplős horror történeteket, amiket E/1-ben mesélnek el.

Nem ajánlom, ha nem szereted a fiatal felnőtt főszereplős regényeket; a démonokat; a lightosabb horrorokat vagy azokat a regényeket, amikben varázsolni szoktak.

Kedvcsináló idézetek:
Nem vacakoltam tovább. Felkeltem, és megkerestem lent a jó barátomat, az ásót. Ezt vittem el a temetőbe is, nem jutott eszembe, hogy egy rendes szerszámot vigyek inkább magammal.
Most gondoltam rá először, hogy régebben mennyire féltem az Állattemetőtől. Sötétben képtelen voltam olvasni azt a könyvet, mert állandóan a parketta nyikorgását hallottam.
Menetközben körülnéztem az utcán, és azt kívántam, hogy délután, amikor hazajövök, minden fehér legyen. Ilyen lenne a tökéletes nap számomra. Az utcán nem találkoztam ismerősökkel. Többen inkább busszal mentek, mint hogy ebben a hidegben gyalogoljanak. Nem cserélném el ezt az érzést, amikor a hideg átjárja a csontjaimat. Ilyenkor azt érzem, mintha minden gondomat elfújná a szél, és új lapot kezdhetek.
Minden ember életében eljön az a pillanat, amikor ráébred az élet értelmére, valakinél korábban, valakinél később. Nálam ez a pillanat akkor érkezett el, miközben száguldottam a keménnyé fagyott havon. Ráeszméltem, hogy nem vesztegethetek el az életemből egy másodpercet sem. Mindent meg kell ragadnom, amit az élet ad. Akkor nem fogom azt érezni öregkoromra, hogy de jó lett lenne még pár évet élni, mert nem volt elég. Eldobtam magamtól korábbi bánatomat, örömömet, mindent, ami visszahúzott. Mire leértem a házunk elé, új emberré váltam. 
✖ ✖ ✖ ✖ ✖ 
A képek a Pinterest táblámról származnak:
✖ ✖ ✖ ✖ ✖   




NYEREMÉNYJÁTÉK!
A könyvet egy hétig megnyerheted Dorka blogján (Anya olvas).
< LINK >

  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése