Oldalak

2014. augusztus 13., szerda

Leiner Laura: Kezdet (SzJG 1.)



"Valósággal megvesztek az ostoba, semmirekellő, tudatlan, nagyképű, bunkó és minimális intelligenciahányadossal rendelkező fiúkért. Miért?"
- Arnold


Fülszöveg:

Egy sorozat a való életről
Egy sorozat, amely itt és most játszódik
Srácok, akik olyanok, mint te és mégis mások
A történet rólad is szól!

Eredeti megjelenés éve: 2010
Ciceró, Budapest, 2010 / 386 oldal · ISBN: 9789635397006
BÓNUSZ TARTALOM

Az írónő TUMBLR oldala, folyamatosan frissítve, érdemes nézegetni!

(Reni… tuti nem!)
(Zsolti???)

Szerintem:

Stílszerűen csak így tudnám kifejezni magam:

Borító: 5/5
Sztori: 5/3
Szent Johanna Alapítványi Gimnázium: 5/5*
Karakterek: 5/3 (Cortez egy nagy, buta nulla, Reni meg nagyon kamaszlány)
Zene a könyvben: 5/4
Könyvek a könyvben: 5/5*
Kronológia (1995-2010): 5/1
Fiúk szívatásai: 5/4

Ami nagyon izgalmas a könyvekben: a borítók. Mindegyik 1-1 művészi munka a szememben, mert ízlésesek, jók a színek és egyszerűen illenek az SzJG imázsba. (Vagy ők az SzJG imázs alappillérei!)

Kedvenc rész: Arnold béna rajza Reninek (bár a kémiaverseny se volt semmi)

Utáltam: mondatok, amikben a Cortez és a menő szavak együtt szerepeltek; ebook (olvasós!) rész; egybezsúfoltság a kronológiában (blogon részletesen*)

Legszimpatikusabb szereplő: Arnold (és Kardos, sorry folks.)

(- eleinte bírtam Virágot is, aztán kb. 80 oldal múlva rá kellett döbbennem, 
hogy nagyon buta… mondjuk Reni se semmi, hiába szeret olvasni.)

3 csillag a nagy hibákra, pedig szerettem. (blogon részletesen**)

Értékelés: 3,5

Ők 14 évesek, én 26 leszek… - spoiler:

Cortez
**Miért is 3,5 csillag / mancs?

Igazából olvastatja magát, de nagyon durva hibái vannak a könyvek: a 15 évnyi idősík egybetolását leszámítva a legjobban ez a menő Cortez-dolog zavart rettenetesen. Mivel a „Brainy is the new sexy” –vonalon mozgok /magyarul az „Okos az új szexi”-t tolerálom/, így számomra Cortez cseppet sem menő, hanem durván ciki… Reni meg egyenesen szánalmas a rajongásával, bár ez igazán kamaszos virtusnak számít. Rosszabb könyvekre is adtam négyest és jobbakra is hármast, így nehéz besorolni. Folytatni fogom, mert egyébként jó és kellőképpen kikapcsol… Szóval nem is 3-as, de nem is 4-es.

Miért álltam neki?

Juj, nagyon-nagyon sok ismerősöm odáig van a sorozatért – én meg addig-addig tologattam, amíg már a nyakamon van a kihívás, ahova el kéne olvasnom. Az eredeti terv szerint már februárra el kellett volna olvasnom az összes részét (+ a Kalauzt), de ahhoz képes…

Kamaszok… nagyon!
Kinga

Annyira nem bírom tolerálni a fiatalságot és a viselt dolgaikat, miért akarnék akkor róluk olvasni? Tényleg nem magamtól álltam neki, egy kihíváson ezt kaptam a második augusztus heti könyvemnek…

Az biztos, hogy leblokkol a rengeteg információ az első pár oldalon – amikre szép lassan fény derül, miért kerültek oda. A könyv felénél már tulajdonképpen eligazodtam az SzJG-s tanulók és tanárok között. Igazából mindenki szimpatikus, mert mindenkit felismertem a saját gimis életszakaszomból. Annyira igazinak tűntek, mintha róluk írták volna a könyvet. Tényleg döbbenetesen valóságszagú könyv!

Mondjuk a mi Kingánk fiú volt, Cortezes „menő” kinézettel – focizott és nem gördeszkázott / lovagolt, viszont volt, hogy sírt a tanárnak a max. pontszám hiánya miatt… A mai napig emlékszem arra a történelem órára! Vele elég sokat szívtuk egymás vérét, mert alig toleráltam a kretén TOP1 hozzáállását az élethez… drága, okos, sokat olvasó barátnőm (Reni dettó) meg annyira bele volt gárgyulva egész gimi alatt, de sosem kapta meg. Szerencsére! :D

*Mi a bajom az idővel???

Reni
Aki végigélte a különböző korszakokat (TeveClub, KvízPart, Honfoglaló, emózás, Fall Out Boy, Anti Fitness Club, SIMS1-2-3, Tokio Hotel, e-könyv olvasó, MSN, satöbbi…), annak a kronológiai egyenetlenségek szívfájdítóak és sokat levonnak a sorozat élvezhetőségéből. Minden felkapott, trendi, emlékezetes dolgot beledobált egy évbe 1995-2010 közöttből. A MySpace annyira régen volt, hogy nekem még nem is volt oda regisztrációm, TeveClub pedig - bár létezik – a kilencvenes évek gyermekeinek a hóbortja volt. Hatalmas nagy katyvasz az egész.

Picit több utánajárást, kicsit több odafigyelést igényelt volna ez a vonal a könyvben – továbbá egy döntést: melyik évben vagyunk? Melyik évben kezdi Reni az SzJG-s pályafutását?! …és ahhoz igazítani a MyScpace-MyVip-Iwiw-Facebook időskálára mindent. Mi a menő? Mi a ciki? Mikor mi volt a felkapott, milyen divatirányzatok taroltak és milyen zenék szóltak a slágerlistán akkoriban.

A könyv pozitív hatása – NOSZTALGIA!

Elnosztalgiáztam a TeveClub-on, MSN—en. KvízPartoztam párat, Honfoglalóztam anyuval. Megint felhevültem a Fall Out Boy zenekar iránt és My Chemical Romance-t is hallgattam. Meg Red Hot Chili Peppers-t.

Arnold
Végülis az AFC-t, Tokio Hotelt és a legújabb divatot leszámítva ezeket mind-mind első kézből átélhettem ált. suli végén, aztán gimiben. Sims1 még nem foglalkoztatott, de SIMS2 már igen, jelenleg pedig SIMS3-azom! :D Viszont ez a legjobb dolog a kortárs irodalomban – valamennyi részem van benne: vagy zeneileg, vagy irodalmilag, vagy játékilag és ezzel semmilyen klasszikus nem veheti fel a versenyt.

Idézetek:

– A haverod azt mondja, bármit megadnál egy táncért velem – szólalt meg mély hangján. A sajtos rúd megállt a levegőben, félúton Zsolti szája felé.
– Mi? – kérdezte csodálkozva.
– Nem bírom az ilyet, de legyen. Gyere! – ragadta meg Zsófi Zsolti karját.
– Mi? – ismételte meg Zsolti hisztérikusabb hangnemben, miközben próbálta megállítani a lányt, aki magával rángatta. – Nem, most nem jó, éppen eszek – próbálkozott. Zsófi megállt,
hátrafordult, és kiverte a sajtos rudat Zsolt kezéből. Egész szép ívben repült, majd placcsant egyet a lépcsőn.
– Most táncolunk vagy soha!
– Soha! Soha! – ordítozta Zsolti, de hiába.

– Úgy unom, hogy mindig meg kell magyaráznom a dolgokat. Pedig olyan rémesen egyszerű. Négyfajta diák van. Sorrendben tehát a népszerű és okos, mint én. A népszerű, de buta, mint Edina. Az okos, de népszerűtlen, mint Reni…
Virág (Emó)
– Hé! – tártam szét a karomat felháborodottan. Ezt mégis hogy gondolja? Oké, tényleg nem tudják annyian a nevem, mint Kingáét, de csak mert ő egy diktátor!
– És végül az utolsó kategória – hagyta figyelmen kívül a fel-háborodottságom – a se nem okos, se nem népszerű. Mint például Virág – fejezte be.
Hát, ezt jól megkaptuk. Virággal döbbenten néztünk egymásra. Ennyi. Egy diákrangsor, aminek az alján állunk. De, remélem, csak Kinga szerint.

– Kéred a szendvicsem? Az lehet, hogy kiüt – ajánlottam fel, mert anya reggel chilis-sonkás-sajtkrémes croissant-t csomagolt, ami nemcsak hangzásra, de ránézésre is rémes.
– Én szívesen megeszem – vonta meg a vállát Virág, miután Ricsi közölte, hogy nem meghalni akar, hanem csak lógni egy kicsit…
– Tessék – adtam át Virágnak az uzsonnám, aki nemhogy megette, még ízlett is neki. Fura. Nagyon fura.

Van hármunkban egy közös dolog, olyan, ami a többi osztálytársunkat soha nem érintette, csak Virágot, Arnoldot és engem. Mégpedig az, hogy eddig soha nem voltak barátaink. Igazi barátaink.

♪ ♪ ♪ ♪ ♪
A képek a „Könyvek - Leiner Laura” Pinterest táblámról és az SZJG by Leiner Laura” we<3it kollekciómból származnak.
♪ ♪ ♪ ♪ ♪

Abszolút kedvenc számom a könyvből:

„Mosolyogva néztem utána, miközben a sulirádió folytatta a Hooligans szünetet, a Királylány után rögtön a Paradicsomot kezdték játszani.”

Mindig lecövekeltem a VivaTv elé, amikor a Királylány-t kezdte énekelni a Csipa. ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése