„Régen
arról álmodoztam, hogyan menekülhetnék el hétköznapi életem elől, csakhogy az életem
sosem volt hétköznapi. De nem vettem észre, mennyire rendkívüli.”
Fülszöveg:
✪
Egy rejtélyes sziget
Egy elhagyott árvaház
Egy különös fényképekből álló
gyűjtemény
Ez vár felfedezésre a
Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című felejthetetlen regényben,
amely a fantázia és a fotográfia elegyéből kever izgalmas olvasmányt.
Történetünk kezdetén rettenetes családi tragédia indítja útnak a tizenhat
esztendős Jacobot egy távoli, Wales partjai közelében lévő szigetre, ahol
felfedezi Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekek számára alapított
otthonának omladozó romjait. Ahogy Jacob végigjárja az elhagyott hálótermeket
és folyosókat, rájön, hogy Vándorsólyom kisasszony gondozottjai nem csak
különlegesek voltak, de talán veszélyesek is. Lehet, hogy nem véletlenül
száműzték őket egy kietlen szigetre. És valamiképpen – lett légyen ez bármilyen
valószínűtlen – talán még mindig élnek.
Ez a nyugtalanító, réges-régi
fényképekkel illusztrált regény élvezetes olvasmány felnőtteknek, tiniknek és
bárkinek, aki élvezi a hátborzongató kalandokat.
✪
Eredeti mű: Ransom Riggs: Miss Peregrine's Home for Peculiar Children / Eredeti megjelenés éve: 2011
Szerintem:
✪
Alig vártam, hogy erre a
könyvre kerüljön a sor! Engem első pillantásra megvett már az angol kiadás is -
a borító, a betűtípus, a cím és az író neve –, szó szerint ugráltam, amikor
rádöbbentem, hogy kiadták magyarul is! (Ráadásul idén kiadták a folytatását, a Hollow City-t Üresek városa címmel.) Nem mondanám, hogy ijesztő vagy klasszikus ifjúsági regény. Eléggé besorolhatatlan, különleges a maga nemében. Rengeteg megoldás, fordulat, befejezés, lehetőség futott végig a fejemen, amíg elolvastam a könyvet, de még csak a közelében sem jártam a történetnek, amit Ransom Riggs leírt. Nem megjósolható vagy kitalálható a sztori!
Szeretem a cirkuszos cuccokat,
rajongok a rémséges dolgokért vagy rémségekért. Abszolút bejöttek a nem
hétköznapi, furcsa fotográfiák a könyvben. Hallottam már inspiráló képekről, de
öröm volt egy olyan könyvet olvasni, amit sok-sok fénykép alapján írtak meg és állítottak
össze!
Értékelés: 4,5
Spoileresebben:
✪
A főszereplő: Jacob, egy 16
éves srác, akinek maradandó károsodást okoztak a nagyapja történetei. Illetve
hát hatalmas mértékű befolyást gyakorolt az életére a nagyapja, így kerek, mert
mind Jake múltjára, mind a jelenére rányomták az öreg dolgai a bélyeget.
A szigetlakók tájszólása is
tetszett. Akármilyen komor témáról volt szó, rajtuk csak mosolyogni tudtam. (Náluk
azért előfordultak csúnya szavak is, amik életszerűvé tették a
beszélgetéseiket.)
„(…) Fizetek mindenkinek egy rundot, ha a boncolásnál nem az gyün ki, hogy picsa részegen aszt se tutta, hun van.
– Ahho’ penig ugyancsak
be köllött seggelnie – mondta a halász. – Vihar közeledik, az időjós aszonta,
ménkű nagy lesz. Egész évben nem vót ekkora.
– Az időjós –
csúfolódott Kev. – Az a hülye pöcs asztat se tuggya, mostan esik-e.”
Spekulációim:
Ki másra, mint a pszichiáterre gyanakodtam volna? Túl előzékeny és hiszékeny volt a betegével. Melyik terapeuta mondaná egy kezelés alatt álló embernek, hogy Tessék, menj egy másik kontinensre, hátha ott megtalálod a megoldást a gondjaidra?!
Egyébként haláli a srác
szövege. A kedvenc részem, amikor azt firtatja, hogy a szülei annyira adnak a
doki tanácsaira, hogy csináltathatnának „Mit
tenne Golan?” –karkötőt maguknak. (Gondolom, úgysincs nekik What Would Jesus Do?-s példányuk…)
Szeretném elolvasni a második
részt, jó lenne, ha elkészülne a film verziója és alig várom, hogy a kezem közé
kaparinthassam a Graphic
Novel verzióját! (…amit egyébként Cassandra
Jane rajzolt!)
Érdekesség – A mozifilm:
✪
Nos, annyit tudni róla, hogy
Tim Burton fogja rendezni és 2015-ös filmként jegyzi az IMDb - Link. Nos mivel a rendezőt
imádom, rossz tuti nem lesz, ha megvalósul a projekt. Ugyanakkor reménykedem
benne, hogy a kedves feleségét, Helena Bonham Carter-t fogja felkérni
Vándorsólyom kisasszony szerepére!
A könyv trailere:
✪
✪
Idézetek:
✪
–
Akkor a kisasszony volt ma reggel a
szobámban? – kérdeztem. – A karvaly?
–
Sólyom – javított ki. – Vándorsólyom, természetesen.
–
Tehát igaz! – kiáltottam fel. – A kisasszony
a Madár!
– Ezt
a becenevet tűröm, ám nem támogatom – felelte.
✪
Arra
gondoltam, hogyan vették el a nagyapámtól a családját, és emiatt érezte apám
úgy, mintha nem lett volna apja, és hogy emiatt most akut stressztől és
rémálmoktól szenvedek, és egyedül ülök egy omladozó házban, és forró, ostoba
könnyekkel áztatom az ingem. És mindennek az oka egy hetven évvel ezelőtti baj,
amely úgy maradt rám, mint valami mérgező örökség és olyan szörnyek miatt,
akikkel nem küzdhettem meg, mert már mind meghaltak, nem megölhetők, nem
megbüntethetők, nem felelősségre vonhatók. Nagyapám legalább beállt a seregbe,
és harcolt ellenük. Én mit tehettem?
✪ ✪ ✪ ✪
✪ ✪ ✪ ✪
Én sajnos eddig még nem tudtam elolvasni a könyvet, de az előzetest, és a könyv bemutatót is látva, nagyon felkeltette az érdeklődésemet. :) Remélem egyszer én is hozzájutok ehhez a műhöz. :D
VálaszTörlés