Oldalak

2015. január 27., kedd

Leiner Laura: Egyedül (SZJG 3.)



„– Ez a legpocsékabb ötlet, amit valaha hallottam. 
Renáta, te annyira vagy muzikális, mint egy szék!”
- Kinga


Előző részek: SZJG1SZJG2
Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Reni alig várja, hogy a nyári szünet után viszontláthassa osztálytársait, és persze főleg Cortezt… Tizedik első félévében azonban egyre több problémával kell megküzdenie: Arnold külön utakon jár, Virág szerelmes lesz (és ezúttal nem egy tinibálványba), Kinga újabb és újabb mániákkal áll elő, na és Cortez…

Mindeközben továbbra is pörög az élet a Szent Johannában: új kihívások, új események és új balhék követik egymást…

Eredeti megjelenés éve: 2010
Ciceró, Budapest, 2010
458 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635397204

Szerintem:
Addiktív. Ez a sorozat marha addiktív. Iszonyatosan pipa vagyok az egyik kedvencem miatt, de legszívesebben rohannék a könyvtárba a többi részért.

Reni még mindig tipikusan „renis”, de egyre élvezhetőbbek az írásai, elviselhetőbbek a kamaszos kirohanásai. Persze a szokásos két nagy maflást megérdemli, csak most Virágnak is adnék kettőt.

Az új szereplők feldobták az amúgy sem lapos sztorit, akadt némi rejtély is, aminek a kiderülését érdemes volt megvárni és egyszerűen odáig voltam a Halloweenért! Akarok egy ilyet! Hisztiből még kevesebb elférne, de cserébe humoros – én személy szerint élvezem a szülőket is. Reni anyja és apja haláli tanácsadókönyvestül és pótvacsorástul.

Kedvenc részek? Több is akadt, egész jó ez a rész. Talán Karcsi és Máday teremfogsága tetszett a leginkább

Értékelés: 4

Kedvenc Arnoldos párbeszédem:

„– Ennek egyszerű oka van. Kevesebb időm van, mint amennyire igényt tartanék, de ha több időm lenne, annyi, hogy esetenként a tétlenségem még unalomba is fulladna, akkor sem pocsékolnám olyan dolgokra, aminek nem látom hasznát – fejezte be. Virág pislogott körülbelül ötöt, majd megrázta a fejét.
– Mi? – kérdezte végül. Arnold az ölébe fektette a lapjaimat, majd fél kezével Virág felé nyúlt, és megkopogtatta a homlokát.
– Kevesebb net, Virág, kevesebb net!”


Bővebben:
Új szereplők és a duzzogásom

Most hogy hozzászoktam a szereplőkhöz és eligazodom a Szent Johannában jöttek új arcok is, akik kellemesen feldobták a történetet. Bírtam Viki felbukkanását, ő egy izgalmas csavar, attól függetlenül, hogy az ilyen IQ-szegény jószágokat legszívesebben megtépném. Gimis koromban sem toleráltam jobban ezt a magatartást, úgy néz ki ez sosem fog változni.

A másik új gyerek, Karcsi, a Harry Potter hasonmás, akit sajnálok is, bírok is – örülök a felbukkanásának. Nem úgy Doriánnak, aki az első másodperctől unszimpatikus volt, viszont ezzel a szállal az első másodperctől tisztában voltam, hogy mit várhatok. Be is jött minden, ahogy magamban megjósoltam… mondjuk én haragtartóbb vagyok, mint Reni…

A régiekkel kapcsolatban nem vettem észre nagy változást, talán Kingát jobban bírom, de mindig olyan felemás érzéseim vannak iránta. Picit hasonszőrű is, picit más is, de abszolút érdekes és proaktív személyiség.

Miért is duzzogom? A drágám miatt, mi ez a csavar a VÉGÉN?! Én annyira, de annyira szeretem Arnoldot… azt hiszem, tetőtől-talpig egy nagy hiszti voltam, amikor letettem a könyvet. Ráadásul alig várom a folytatást, szóval gratulálok Leiner Laurának – élvezetesen ír, nem unalmas és jók a karakterei.

És a legvége - Cortez

Hagyjuk má’… Milyen magatartás ez? Micsoda viselkedés? Miféle hozzáállás? Ha nincs ló, jó a szamár is?! Már Davet is jobban bírom, mint őt! Egyébként meg imádom ezt az osztályt kockástul, Kingástul, Ricsistül és Zsákostul. Annyira érdekel már, hogy mi van Gáborral?!

Idézetek:
– Virág, valóban csodaszép a szemüveged, jól is áll, de tudod, mi lenne igazán nagyszerű? – kérdezte Kardos erőltetetten kedves hangsúllyal.
– Más színben esetleg? – kérdezett vissza Virág, még mindig a szemüvegén agyalva. Kardos két ujjával megmasszírozta az orrnyergét, és csak a fejét rázta.
– Vagy ha például ELEMEZNÉD A VERSET!!!

– Miről beszélsz? – pislogtam értetlenül. Klassz, hogy én vagyok beteg és mindenki velem dühöng!
– Arról, hogy bár te vagy az egyetlen barátom, mégis van egy óriási hibád, amit nehéz tolerálni.
– Mi az? – kérdeztem olyan halkan, hogy szinte alig jött ki hang a torkomon. Arnold kinyitotta az ajtót és megpihentette a kezét a kilincsen.
– Cortez – felelte és kiment.

– Ki a fene akar mindennap rajzolt farmon ültetni?
– Ez igenis komoly dolog! – szállt vitába Dave.
– Mindennap egyenként megfejni a virtuális csirkéket, gratulálok, nagyszerű elfoglaltság – vigyorgott Ricsi cinikusan.
– A csirkéket nem fejik – szóltam bele határozottan.
– A virtuálisokat igen.

♫ ♪ ♫ ♪ ♫
A képek a „Könyvek - Leiner Laura” Pinterest táblámról és az „SZJG by Leiner Laura” we<3it kollekciómból származnak.
♫ ♪ ♫ ♪ ♫

Kedvenc számaim a könyvből + idézet:
– Esetleg – nyomott tovább, és megmutatta Pink So What? videóját.


A délelőtt faragott dísztökök kivilágítva égtek a lelátók előtt és a lépcsők szélén, miközben a The Moog You raised a vampire című dala fogadta az érkezőket.

– Mi volt a harmadik szám? Tipp? – nézett fel Cortez. – A negyedik az Hooligans, Játszom – kiáltotta Robi.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése