„Az elsődleges ok az volt, hogy az emberek azt
hitték, a druidák kihaltak, és nem is sejtették, hogy létezik egy, akinek
tanítványai lehetnének. Olyan voltam, mint a Dagobah-rendszerben lazító Yoda.”
Fülszöveg:
☯
Atticus
O’Sullivan, a druidák utolsó képviselője, békésen éldegél Arizonában, és egy
ezoterikus könyvesboltot vezet. Szabadidejében pedig alakot vált, hogy ír
farkaskutyájával vadászatra induljon. Szomszédjai és vásárlói abban a hiszemben
élnek, hogy ez a helyes, tetovált, ír srác egy nappal sem több huszonegynél –
pedig éppen huszonegy évszázada él a földön. Azt már ne is említsük, hogy
energiáját a földből nyeri, éles nyelve van, és egy még élesebb varázskardja:
Fragarach, a Válaszadó.
Csak az
a probléma, hogy egy fölöttébb dühös kelta isten is szemet vetett kardjára, és
évszázadok óta üldözi. Ez a kitartó istenség Atticus nyomára lelt, és
barátunknak minden erejére – továbbá egy csábító halálistennő segítségére,
vámpír- és vérfarkas ügyvédeinek falkájára, egy szexi csapos lányra (akinek
fejét egy hindi boszorkány bérelte ki), és egy adag régimódi, ír szerencsére –
szüksége lesz, hogy szétrúgjon néhány kelta ülepet, és megszabadítsa magát a
gonosztól…
☯
Eredeti
mű: Kevin Hearne: Hounded
Könyvmolyképző, Szeged,
2013
286
oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633730508 · Fordította: Acsai Roland
☯
Szerintem:
☯
Vajon Arizonában gyakran előfordul, hogy a
városközpont parkjában a fák alatt dögös, kecskeszakállas, tetovált ír srácok
fekszenek pucéran? Nagyon szívesen találnék egy Atticust…, bár amilyen gyakran
Arizonában járok…
A könyv eleje borzalom. Bevallom a kétoldalnyi kiejtési útmutató
szükséges, de elsőre megrémített. Aztán miután kiszórakoztam magam azon, hogy
megtanultam kiejteni azt, hogy „Siodhachan Ó Suileabhain” (amit egyébként úgy
ejts, hogy: „Sijahan Oh Szulluhvan”), nekiálltam a könyvnek.
Elkeserítően
esetlen a fogalmazásmódja az első pár fejezetnek, de aztán mintha az író
belelendült volna az írásba és a mesélésbe lényegesen javul a színvonal. A
könyv utolsó harmadára sodró lendületű, izgalmas és érdekes cselekmény
bontakozik ki.
(Szóval, aki 50 oldalnál
feladja, megszívta.)
Megéri
végigolvasni, tényleg magával ragadó a történet, jóféle urban fantasy. Fantasztikus
Hearne világképe, ahol egyszerre létezik és él együtt minden vallás összes
istene és egyéb mitológiai alakja. Szerintem ez így tökéletes. Egyébként
teljesen egyedi a sztori a vérfarkas és vámpír ügyvédekkel, a enyhés
tudathasadásos csapos lánnyal, a szövegelő ír farkaskutyával és a nagyon
lealacsonyított istenekkel. Az én kedvencem a kutya szövege volt, egyszerűen
odáig voltam érte és a gazdájával való kapcsolatáért!
Kedvenc
szereplők: Oberon, Atticus, Leif Helgarson!
Értékelés: 4
Bővebben:
☯
Mióta is tervezem
elolvasni?
Egy 2013-as
Blogturnén figyeltem fel a borítóra, aztán a bloggerek kritikái alapján
beleszerettem a történetbe (meg Atticusba és Oberonba), aztán el is feledkeztem
róla – most a Szentivánéji
álomban szereplő Oberon tündérkirályról jutott eszembe. Tudnám, miért
halogattam ideáig…
A történet szereplői
A
Shakespeare-t idézgető ír druidától és a mindent kommentáló kutyán kívül mindenki
másnak csupán mellékszerep jutott, de annak is a jobbféle: mindenkinek van háttér
sztorija, mindenki ki van találva és meg van írva. Én személy szerint szeretem,
ha valakinek nem csak a nevét tudom, hanem némi információmorzsát is
elcsepegtetnek róla.
(SPOILER!)
Például
a szomszéd néni teljesen misztikus – egy korán reggel iddogáló néni, aki lazán
hagyja, hogy eláss nála egy hullát, ha brit!
„Az
a barát, aki segít neked eltűnni,
de
az az igazi barát, aki segít eltüntetni a hullát!”
A
történetben több istenség és egyéb mitikus lények is megfordultak: megérkezett
a pucér Morrigan, aztán ágynak lett döntve Flidais, valamikor jöttek Harley
Davidsonon motoros bandának álcázva a Fir Bolgok, felbukkant Bres és a neje, Brighid.
A
történet arról szól, hogy Aenghus Óg üldözi Atticust, de nem nagyon hittem,
hogy maga az ír szerelemisten is felbukkan a műben. Tévedtem!
Teljesen
átlagos mellékszereplőnek tűnt számomra Granuaile (ejtsd: Granyavél), akiről
amikor kiderült a turpisság hatalmasat néztem. Azonnal tudtam, hogy hogyan
lendülhet tovább ez a történet. Mondjuk érdekes élmény lesz a szexmániás druida
körül keringő dögös vörös leányzó… Hááááááááááát…. férfi írta a sztorit.
Idézetek:
☯
Felejtsd el! Inkább figyelj! Ha megissza a
teát, egészen biztosan előrukkol valamivel. Azt akarja, hogy a szerződésünk
végleg megköttessen, mielőtt kiböki.
„Akkor add vissza a csekkjét, és küldd
haza! Nem vagyunk társak a boszorkányjátékaiban! Ezeknek csak te kellesz, meg a
kiskutyád!”
Tudtam, hogy nem szabadna megnézned az Óz,
a csodák csodáját.
„Toto nem érdemelte meg azt a traumát.
Olyan aprócska volt.”
(Atticus
és Oberon telepatikusan beszélgetnek egymással, ez dőlt betű a könyvben is.)
☯
- Isten
is létezik?
-
Minden isten létezik, vagy létezett valamikor.
- De én
Jézust meg Máriát, meg a famíliájukat kérdezem!
-
Léteztek, és még ma is léteznek. Kedves népek.
- És mi
van Luciferrel?
-
Személyesen még nem találkoztam vele, de biztos itt van valahol. Allah is teszi
a dolgát, Buddha is, Siva is. Az a helyzet, Mrs. MacDonagh, hogy az univerzum
éppen olyan nagy, amekkorát a maga lelke képes befogadni. Némely ember gyufás
skatulyányi világban él, más emberek a végtelen lehetőségekében. Az előbb
kapott egy kis tájékoztatást arról, hogy a világ nagyobb, mint eddig gondolta.
Mihez kezd ezzel az információval? Tagadja vagy elfogadja?
☯
– (…)
mintha egy golyó ütötte lyukat látnék a pólódon.
– Hogy
a Fekete Lovag örökbecsű mondását idézzem: „Bolhacsípés!”
– „A
Fekete Lovag mindig győz!” – derült fel Perry arca.
A Monty
Python olyan az okostojásoknak, mint a macskamenta. Ha elkezded idézgetni
nekik, mentálisan képtelenné válnak a búsongásra.
☯
– A
keresztény Isten nem képviselteti magát errefelé?
– A
keresztények olyan zavaros ideákat gyártottak róla, hogy a kereszten kívül
máshol nemigen jelenhet meg, az meg nem olyan nagy szórakozás. Szűz Mária már
többször megjelenik, és ha akar, egész látványos dolgokat visz véghez. De
legtöbbször csak ül, és közben áldott és malaszttal teljes arcot vág. Engem
„gyermekemnek” hív, noha idősebb vagyok nála.
☯☯☯☯☯
Képgyűjteményem
a Pinteresten - Vasdruida
(Kevin Hearne)
A képek
a DeviantArt-ról vannak pinelve, az eredeti rajzolókat ott lehet megtalálni!
☯☯☯☯☯
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése