– Nekem is kell egy Daemon.
– Neked Chaded van – néztem rá. Muszáj volt vigyorognom.
Lesa a szemét forgatt.
– Ő nem hoz nekem kávét.
– Nem mindenki lehet olyan nagyszerű, mint én – jegyezte meg mosolyogva
Daemon. A plafonra néztem.
– Az egód, Daemon, az egód…!
|
Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Senki sem érhet fel Daemon Blackhez.
Amikor elszánta magát, hogy kimutatja az érzéseit irántam,
komolyan beszélt.
Soha többé nem kételkedem benne – és most, hogy túljutottunk
a zökkenőkön, újra és újra fellobbannak köztünk a lángok.
Csakhogy még ő sem védheti meg a családját, ha eltökélik,
hogy kiszabadítják a szeretteiket.
Mindazok után, amiken keresztülmentem, én sem vagyok többé
ugyanaz, aki voltam. Még mindig változom, és fogalmam sincs, mi lesz a vége.
Lépésről lépésre fedezzük fel az igazságot, és amikor szembekerülünk a
hibrideket tesztelő és kínzó titkos kormányzati szervezettel, ráébredek, hogy a
képességeim nem ismernek határokat.
A halál a mindennapjaink részévé vált. Onnan kapunk
segítséget, ahonnan a legkevésbé várnánk, és a barátainkról kiderülhet, hogy
valójában a halálos ellenségeink – de nem fordulunk vissza.
Akkor sem, ha az eredmény örökre darabokra töri az életünket.
Egységben az erőnk – és ezt ők is tudják.
Könyv információk:
Eredeti mű:
Jennifer L. Armentrout: Opal
Eredeti megjelenés
éve: 2012
452 oldal ·
puhatáblás ·
ISBN: 9789633738573
·
Fordította:
Miks-Rédai Viktória
|
A sorozat részei:
0,5. Shadows
1,5.
Oblivion (2015. dec.)
(befejezett
sorozat)
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
♦
Nem, egy jottányit se javult azzal a helyzet, hogy végre
elhagytuk a jól bevált sablonokat. Jó néhány annyira, de annyira kiszámítható
(bár ötletes) fordulat szerepelt a könyvben, amikre már X szereplő, Y esemény
vagy Z tárgy felbukkanását követően azonnal tudni lehetett, hogy nem volt minek
meglepnie.
Romantikus, kalandos és… ennyi. Mire átrágtam magam a könyvön,
már nem is tudom, hogy honnan indultunk, annyira egybefolynak a könyvek
cselekményei. Tetszik, hogy végre haladunk valahova, végre van tétje a
dolgoknak – az eddig kilátásba helyezett rossz dolgok valahogy lufinak tűntek.
Most végre fáj nekik, küzdenek és harcolnak valamiért – ami lássuk
be: hatalmas plusz pont, akárcsak az, hogy az írónő nem nyúlkált minden ötödik
oldalnál a YA-sablonok után. (Rendben, volt prom bál, drága ajándék, romantikus
meglepetés, csajos bevásárlás, stb…) Örültem a meglepőbb, izgalmasabb
eseményeknek, ugyanis szerencsére azok is akadtak a kötetben.
A vége? Én bírom ezeket a skacokat, de a befejezést
egyszerűen IMÁDTAM. Sajnálom, de ráfért a szériára valami vérfrissítő dolog és
ez iszonyat jó lesz!
(Legalábbis remélem, szóval legyünk optimisták! …ha az írónő nem hozza ki a maximumot a szituból,
akkor muszáj lesz kerítenem egy bokszzsákot.)
Értékelés: 3,5
Merengéseim:
♦
Az a bajom, hogy bírom a Black családot, bírom Katyt meg az
anyukáját és még a történetben is akadnak humoros, aranyos, meglepő, romantikus
pillanatok – mégsem érzem azt, hogy tetszene.
Daemon tejmániája idegesít, Dee hangulatváltozásai
úgyszintén. Katy-hez lépten-nyomon könyvek érkeznek, még sincs egy jól
megfogalmazott vélemény akármilyen létező könyvről a lapokon. Az anyuka abszolút
jó fej, talán túl jó is – Daemon picit kedves vagy sok a munka, a kölyök
azonnal ejtve van. Eszik, amit talál, megy, ahol megy és hasonlók… se egy
ellenőrzés, se semmi. Az anyukám iszonyat jól állt a kamaszodásomhoz, az első
barátomhoz, de ennyire ellenőrizetlenül nem szabadna hagyni egy gyereket,
akiért végső soron felelős vagy.
Bírtam, hogy elmentünk a lelki dolgok felé… persze sokszor
előjöttek a kinézetet méltató dolgok.
A félmosolyokat, féloldalas mosolyra húzódó ajkakat 25-ig
számoltan, aztán feladtam… rengeteg a szóismétlés benne. A szemszínek
méltatását, bőr simaságát meg a hasonlókat neki se álltam számolni – igazából csak
valahogy a srácnak ritkán más az arcberendezése, mint a már említett félmosoly.
Ez még elmegy. Külön plusz pont, hogy nincs agyonsminkelve a
borító modell csajszi (Sztella), így már közelebb áll a bennem kialakult Katy
képhez. Igazából nekem a spanyol 2014-es
Plataforma Neo által kiadott is bejön! (A képen.)
Ajánlás:
Még mindig azt mondom, hogy akinek általában tetszenek az
ilyen földönkívülis, paranormális szerelmes regények, az bátran álljon neki a
sorozatnak. Az első rész sablonos, a második vicces, a harmadik
romantikus-kalandos.
***SPOILER***
Dühöngés:
És ENNYI eszük volt... Már, amikor Blake felbukkant,
akkor elkezdtem verni a fejemet a falba, mert TUDTAM, 100%-ig biztos voltam
abban, hogy a nyomott, kis paraszt ismételten elárulja őket.
De nem… ők megbíztak benne.
Őszintén szólva úgy vagyok vele, hogy marhára
megérdemelték mindannyian, hogy úgy jártak – ahogy… Remélem Katynek fájni fog a
rabság, Daemont pedig kiátkozzák a fénylény társai, amiért ilyen hülye.
Alig fogom fel, hogy ilyen $#×&*@ł$ voltak.
Remélem legalább: 1) levadásszák Blake-t, 2) Beth rendben lesz Dawsonnal és
VÉGRE 3) kiderül valami az arumokról! A 4)-es pontot meg se merem egy mondatban
említeni a többivel – lehet végre lesz férfiszemszög?!
Tudtam-pillanat:
A fent említett árulás abszolút várható volt. Aki
egyszer elárul, az nyilván másodszor is képes lesz hátba szúrni.
***SPOILER VÉGE***
Idézetek:
♦
– Ezt miért kaptam?
– Elmosolyodtál – simította meg az arcomat, majd a nyakamat,
és sebesen végiggombolta a kabátomat. – Mostanában nem sokszor fordult elő,
úgyhogy gondoltam, megjutalmazlak érte.
– Megjutalmazol? – nevettem. – Jézusom, csakis te
gondolhatod, hogy jutalom, ha megcsókolsz valakit!
♦
– Nem hordok bőrnadrágot – jelentette ki, és beleharapott az
egyik foghagymás-vajas finomságba.
Elég nagy kár, gondoltam.
– Jó, de akkor is. A kinézeted megvan hozzá.
– Ismerd be, hogy csak a testemért szeretsz! – forgatta a
szemét.
– Hát, igen…
Daemon pillái felemelkedtek, és alatta a szemei úgy
ragyogtak, akár a drágakő.
– Most úgy érzem magam, mint egy cukorfalatka.
♦
– Ha tiltakozol, megkötözlek, és nem a kellemes módon, aztán
bezárlak a hálószobádba.
Erre leesett az állam.
– Na jó, talán mégis kellemes lesz. Úgy értem, amikor az
egésznek vége, visszajövök, és…
♦ ♦ ♦ ♦ ♦
♦ ♦ ♦ ♦ ♦
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése