Köszönet a recenziós példányért a Fumax
kiadónak!
Embereket öltem. Nem olyan sokat, mint egyesek, az tény, de hát ez
aligha vigasz, nem igaz? Ha valaki melléd ül a buszon, és a kezét nyújtva azt
mondja, hogy „Helló, John vagyok, és csak néhány embert öltem meg”, az még
nem igazán fog megnyugtatni téged.
|
Fülszöveg:
☠
John Wayne Cleaver démonokra vadászik: megölték a
szomszédait, a családját, és a lányt, akit szeretett, mégis mindig győzelmet
aratott fölöttük. Most egy titkos kormányzati elitcsapatnak dolgozik, és arra
használja az adottságait, hogy a lehető legtöbb szörnyeteggel végezzen…
…csakhogy a szörnyetegek rájöttek, hogy üldözik őket, és a
csendes macska-egér játék totális természetfeletti háborúvá készül kirobbanni.
Johnnak nem tetszik ez az életmód. Nem akar az FBI bábja
lenni, nem akarja, hogy egyetlen barátját egy elmegyógyintézeti szárnyba
zárják, nem akar szembenézni a magát A Vadásznak nevező, rettenetes kannibállal
és legfőként nem akar embereket ölni. De ahogy a mondás tartja, nem kaphatsz
meg mindent, amit akarsz. Ezt a saját kárán tanulta meg, ahogy azt a ruháján
egyre csak szaporodó vérfoltok is bizonyítják.
Amikor John ismét szembeszáll a gonosszal, tudni fogja, mit
kell tennie.
Az ördög egyetlen
barátja a New York Times bestseller-szerző Dan Wells új John Wayne
Cleaver-trilógiájának első darabja
Könyv információk:
Eredeti mű: The Devil’s Only Friend
Eredeti megjelenés éve: 2015
Fumax, Budapest, 2015
296 oldal ·
puhatáblás ·
ISBN:
9786155514371 ·
Fordította:
Rusznyák Csaba
Megvásárolható
itt:
|
John Cleaver-trilógia:
Új John Cleaver-trilógia:
(befejezett)
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Szerintem:
☠
John ismét bebizonyította nekem, hogy érdemes rá figyelni: zseniális
tervező, okos és jó logikájú főszereplő, aki szokott hibázni is, esendő ember.
Imádom a kis pszichopatát!
A történet in medias
res vág a dolgok közepébe – máris egy megfigyelés és likvidálás közé
érkezünk. Nem ott folytatjuk, ahol a Nem vagyok
sorozatgyilkos trilógiát abbahagytuk, azóta John szépen összerendeződött
egy kis különleges csapatba ex-katonákkal, tudósokkal, rendőrökkel. Áldottra/Sorvadtra
vadászik a kis csipet-csapat, ami nem egy életbiztosítás, ám nagyon izgalmas! Ebben
a kötetben találkozik az, amit szeretek a tévésorozatokban és imádok a
könyvekben: nyomozás sorozatgyilkosok után némi extra fantasy felütéssel.
A sztori egy részét már ismertem a Next of Kin
című bónusz-novellából, amit az alaptrilógia lezárása után szinte mániákusan
kutattam fel, mert igényeltem az újabb részt (akkor is, ha csak egy néhány
oldalas novella) és most ismét nincs mit olvasnom – remélem, hogy Wells bácsi
belehúz. Ez a sorozat függőséget okoz.
Ez a kötet túlságosan jól van felépítve, túlságosan vezetve
vagyunk. Mindent megad, amire vágyunk, és amikor már azt hittem, hogy minden
logikus, akkor innentől már egyenes a pálya a Célig, akkor ejtett pofára. De
nagyon. Régen vert át ennyire könyv! Alig várom, hogy olvassam a következő
részt (Over Your Dead Body – Csak a holttesteden át)!
A legérdekesebb a sorozattal kapcsolatban, hogy mindig kinyír
valaki fontosat a részeiben Dan Wells, ám itt – bár jöttek a hullák – egyikük halála
sem fogott meg, amíg… meg nem halt egy démon (vagy Sorvadt, vagy Áldott, ahogy
tetszik). Döbbenet, hogy milyen mélyen érintett az Ő halála, ellentétben az
emberekével… Durva.
Kedvenc
részeim:
Az egyes Sorvadtak képességei.
Brooke viselkedése és John ragaszkodása hozzá.
John és Potash. John és Meshara.
A Vadász utáni nyomozás.
John gyermekkori sztorija a dinókkal.
Kedvence(i)m:
John. Meshara. Potash.
Jajj,
nekem, vele se akarok rémálmodni. Soha. NEM! – kategóriás: A Vadász
Értékelés: 5*
*Kedvenc sorozat
Borító
A Fumax kiadó megszavaztatta, hogy legyenek e szarvacskák az
Ö betűkön. Naná, hogy az igenre szavaztam! Imádom ezt a borítót, valami
elképesztő gyönyörű, ráadásul illik a sztorihoz. Ezt a vérfürdőt!
Ajánlom - Mindenkinek! Fordulatos és véres!
Krimi-rajongóknak. Nyomozós, FBI ügynökös, rendőrös, katonás
sztorikat szeretőknek. Urban fantasy kedvelőknek. Sorozatgyilkosságos, pszichopatás
könyvek kedvelőinek.
 |
| John gyújtogatási mániája megmaradt! |
FIGYELMEZTETÉS!
Aki most kap kedvet a szép borító, a jó kis fülszöveg
vagy a vélemények kapcsán, inkább a „Nem vagyok
sorozatgyilkos”-sal kezdje! Szinte az egész trilógiából
felhasznál spoilereket a könyv és a lezárás nagy BUMM!-ját is elmeséli.
A szereplők
 |
| Potash szerintem (Dieter Gutfried) |
John és Brooke egy olyan csapatba került be, amelynek minden
tagjának van valami hatalmas titka. Olyan titokra gondolok, amit még a
munkatársak egymást tájékoztató aktáiból is kitöröl a főnök! Kapunk egy
unszimpatikus tudóst, Nathan Gentry-t, aki folyton magát fényezi, ám egy gyáva
dög. A könyvtártudomány doktora, amit nem győz hangoztatni. Nem sokkal utána megismerjük
Diana Lucas-t, aki egy kilépett katona. Mellé jön az ötvenes vezető Linda
Ostler, aki összefogja a csapatot és tartja a főnökökkel a kapcsolatot. Aztán
ott van a fiatalokra figyelő Dr. Trujillo, akit egy pillanat erejéig sem
sikerült megkedvelnem! Valamiért nem bírom a John életében felbukkanó pszichiátereket…
Az utolsó tag Albert Potash, az egyik kedvencem, egy morcos, csendes és hideg
ember, akiről sok mindent nem tudunk meg, csak azt, hogy egy szuperkatona, aki
rengeteg embert ölt meg.
A kis démongyilkos brigád városról városra vándorol,
felkutat, megfigyel és likvidál. Könnyű lenne, ha így menne, nem?
Kedvcsináló idézetek:
☠
Mi olyat tettem, amit nem kellett feltétlenül megtennem?
Mindig is ez volt a nagy kérdés. Vizsgáljuk meg, hogyan döntünk, amikor bárhogyan
dönthetünk, és akkor tudni fogjuk, hogy kik vagyunk valójában.
☠
– Nagyon is törődöm vele, hogy ne törődjek semmivel.
Köszönöm, hogy észrevette.
– Szerintem az a különbség, hogy csakis a halállal törődsz.
Ha valami képes megölni téged, vagy valakit, akit ismersz, azt nagyon komolyan
veszed. Ha bármi másról van szó, úgy csinálsz, mintha a legkevésbé sem
érdekelne. Most eljött az ideje, hogy engem is komolyan vegyél.
Ez totálisan fenyegetésnek hangzott, és éreztem, ahogyan az
idegességtől kezd elszorulni a torkom. Gondolkodás nélkül hárítottam.
– Szeretne egy ölelést?
☠
– Normális emberek nem tudják csak úgy kikapcsolni az
érzéseiket, valahányszor azok kényelmetlennek bizonyulnak…
– Hát, az szívás a normális embereknek.
☠☠☠☠☠
Képgyűjtemény
a Pinteresten: Könyvek - Dan
Wells.
Különböző
The
Devil’s Only Friend kiadások borítói a GoodReads-en!
☠☠☠☠☠
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése