Mini-könyvklub 2. felvonás: sci-fi és disztópia
A témához tartozó
bejegyzések a „mini-könyvklub”
címke alatt elérhetőek.
Egy világban, ahol nem nyithatod ki a szemed, nem egy szemfedő a
legtöbb, amiben reménykedhetsz?
Fülszöveg:
◈
Valami rémisztő dolog
garázdálkodik odakint, amire nem szabad ránézni. Egyetlen pillantás elég ahhoz,
hogy az ember őrült, kegyetlen gyilkossá váljon. Senki sem tudja, mi az, és
honnan jött.
A szörnyűséges hírek
egyre gyakoribbá válnak. Majd a tévé elsötétül, a rádió elhallgat, és az
internet is összeomlik. A telefonok elnémulnak. Az ablakon pedig nem lehet
kinézni többé.
Mára csak maréknyi túlélő
maradt, köztük Malorie két gyermekével, akiket az egyetlen lehetséges módon
nevel: a négy fal között. A folyóparti, elhagyatott ház ajtaja zárva, a
függönyök behúzva, az ablakokra matracok szögelve.
Egyetlen esélyük, hogy elmenekülnek
egy másik helyre, ahol talán biztonságban lehetnek. De az előttük álló út
elrettentő: harminc kilométer a folyón, egy evezős csónakban bekötött szemmel!
Csak Malorie találékonyságára és a gyerekek éles hallására támaszkodhatnak.
Egyetlen rossz döntés is végzetessé válhat. És valami követi őket. De vajon
ember, állat vagy szörnyeteg?
Josh Malerman
lélegzetelállító debütálása egy letehetetlen, rémisztő és lebilincselő panoráma
egy sarkaiból kifordult világról.
Könyv
információk:
Eredeti
cím: Bird Box
Eredeti
megjelenés éve: 2014
Fumax,
Budapest, 2015
262 oldal · puhatáblás · ISBN:
9786155514203 · Fordította: Rusznyák Csaba
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Ajánló:
◈
Éjszaka van. Mindenki
alszik, csak Te vagy ébren. Nem szól a tévé, nincs zene, kint alszik a város és
csak a saját lélegzetedet hallod. Csukd be a szemed.
Vegyél egy mély levegőt,
aztán lassan fújd ki. Hallod? Hallod, ahogy szinte felszakítod a csendet?
Hirtelen minden hangosabb és hallod... a nyikordulást a bejárati ajtódnál, valami
meglegyinti az ablakodat, hozzáér a redőnyödhöz. Az ásványvizes üveg megpattan,
nyelsz egyet, egyre jobban félsz.
Na, most képzeld hozzá
azt, hogy nem szabad kinyitnod a szemed, mert akár melletted is állhat valami,
amit meglátva kényszert érzel arra, hogy megöld magad. Mi lehet? Vagy ki? Mit
láthattak meg, azok körülötted, akik aztán a saját kezükkel vetettek véget az
életüknek? Kiugrottak az ablakból, szíven szúrták magukat egy ollóval és
hasonlók. Hetek óta erről szól a tévé, az élelmed fogytán, miközben a süket
csöndben szinte hallod, ahogyan reszketve lélegzetet veszel. Ki kell menned a
szobából, el kell hagynod a lakásodat, végig csukott szemmel – még véletlenül
se felnézve! Tapogatva, botorkálva kell élelmet keresned, pihenő helyet,
segítséget… Hogy érzed magad?
Hát ilyen ezt a könyvet olvasni: tömény rettegés, mert nem
tudod, mitől félsz, ki hal(hat) meg legközelebb, mit lát(hat)ott a halála előtt és - úgy általában - mi fenyeget.
Már az éhhalálon, farkasokon, más embereken kívül!
Aki abszolút bele akarja
élni magát a rettegés-élménybe, annak én az éjszakai olvasást ajánlom, mert
nagyon beparáztatja az olvasót a könyv! A félősebb embereknek nem ajánlom,
továbbá azoknak sem, akik nem szeretik a horrorokat, disztópiákat és/vagy
posztapokaliptikus társadalmakat.
Egyébként ez egy történet
egy terhes fiatal nőről, aki körül összeomlik a világ és egy másik történet egy
anyáról, aki évekkel később ebben a világban igyekszik felnevelni két
gyermeket. Miközben fél, retteg, nem nyithatja ki a szemét – csak a házon
belül, ám az étel fogyóban és valaki akármikor beengedheti maguk közé a Halált. Felváltva vagyunk a rémes jövőben és a titokzatos, majd egyre sötétebb jelenben - nekem kifejezetten tetszett ez a történetmesélési megoldás. Szóval nekem bejött, de annak mégsem örülnék, ha kiderülne róla, hogy sorozat, ugyanis ez így komplett. Nyilván vannak még kérdéseim az egésszel kapcsolatban, de jobb, ha marad pár elvarratlan szál / titok, mintsem, hogy egy újabb, ám erőtlen, erőltetett folytatást írjanak ehhez az egyébként jó könyvhöz.
Értékelés: 5
Szerintem:
◈
Egyedi? Abszolút.
Ijesztő? Kell hozzá a hangulat, nyilván nem ütne akkorát fényes délben,
miközben az Olvasó körül kacag a család, de éjszaka… a csendben. "A csend túl hangos." - mondják a könyvben és milyen igaz! Huh, én igazi éjszakai
bagoly vagyok, aki úgy ismeri a terepet, mint a tenyerét, DE SZÉTPARÁZTAM magam
a sötétben minden reccsenésen, álmos forgolódáson és végül inkább felkapcsoltam
minden elérhető villanyt magam körül.
Tetszett. Engemet megvett
magának, mert élvezetes, kegyetlen, ijesztő és ütős kis történet, holott a
legnagyobb para az, hogy azt sem tudom, mitől félek! Mármint tudom, hogy ott
van VALAMI, de ahogy megy a sztori, egyre inkább misztifikálja a Valamiket az
író. Addig-addig, amíg már nem akarom a szememet felemelni a sorokról, mert mi
van, ha… létezik. Bent van a lakásban.
Ott áll. Rám vár.
Nyilván vannak benne
torokszorító, nagyom szomorú jelenetek. Volt egy pont, amikor abba akartam
hagyni, ám érdekelt a folytatás, a befejezés. A gyereknevelés ebben a világban,
az állatok jelenléte, a leírt fájdalmak és kétségek.
Iszonyat jól ábrázolja azt
a jövőt, amiben egyáltalán nem tudnék élni… És
ráadásul ez az író első könyve!
Első könyvnek nagyon dögös lett, bár szerintem filmen nem működne ennyire a dolog és maximum egy
élvezhetetlen horrort hoznának ki belőle. Pedig nem kifejezetten horror, inkább
thriller. Oda üt, ahol igazán fáj: megtámadja a logikát és beveszi, elhiteti,
hogy az olvasóra is les valami .(Általában a Szellemlaborra szoktam elaludni,
hát olvasás után jobban csúszott nekem a SpongyaBob Kockanadrág.)
Kedvenc szereplők: Tom. Lány. Fiú. Malorie. Victor.
OFF-zóna: Egyébként, nekem végig egy film járt az eszemben az elején (és
ami elég elcsépelt dolog ugyan, de azt vártam, hogy ugyanaz sül ki a sztoriból,
mint a filmben…): Az esemény (2008)Jobban utána olvasva ki is derült, hogy a Madarak a dobozban piszkozatából rendezték a filmet. Háááát... Végülis, ja, az eleje stimmel.
Figyelem!
Várhatóan film is fog készülni a történetből, bár véleményem
szerint ebből képtelenség jobbat kihozni és örülni fogok, ha egyáltalán a
nyomába ér az egésznek. Ne legyen igazam, cáfoljanak rám!
Kedvcsináló idézetek:
◈
Az a pillanat, amikor már
eldöntötted, hogy kinyitod a szemed, de még épp nem tetted meg, az egyik
legijesztőbb ezen az új világon.
◈
Úgy gondol a házra, mint
egy nagy dobozra. Ki akar jutni belőle. Tom és Jules odakint vannak, miközben
mégis ennek a doboznak a foglyai. Az egész bolygó bezárkózott. A világ egy
olyan kartondobozban sínylődik, mint amilyenben a madarak az ajtón túl. Malorie
tudja, hogy Tom a fedél nyitját keresi. A kiutat keresi. Ám Malorie azon
tűnődik, nincs-e a fedél fölött egy második fedél, afölött pedig egy harmadik.
Bezárva, gondolja. Örökre.
◈
A Köztes pillanat.
Aközött, hogy eldöntöd,
kinyitod a szemed, és aközött, hogy ténylegesen megteszed.
◈ ◈ ◈ ◈
◈
A képek a könyvhöz tartozó tábláról származnak: Madarak
a dobozban.
A könyv a Goodreadsen: Bird
Box.
◈ ◈ ◈ ◈
◈
Hát ez tényleg elég para. És azért megnézed majd a filmet, vagy inkább messziről elkerülöd?
VálaszTörlésHa tényleg lesz, megnézem. :)) Maximum majd dunnyogok. :))
TörlésEddig is kívánságlistás volt, de most már tényleg el KELL olvasnom ;)
VálaszTörlés