George Orwell: Állatfarm (könyv és film)

 alcím: Tündérmese

Tudták, hogy a mostani életük kemény és sivár, gyakran éhesek és gyakran fáznak, és amikor nem alszanak, akkor rendszerint dolgoznak. De nem kétséges, hogy a régi időkben még rosszabb volt. Szívesen hittek ebben. Különben is, akkor rabszolgák voltak, most pedig szabadok, és ez óriási különbség…

Fülszöveg:

✖

Orwell 1943-44-ben írott műve - amelynek a szerző a "Tündérmese" alcímet adta - ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm - Mr. Jones "Major"-ja - a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta "Állatfarm"-on élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. 

Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak eszméi, a Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és - természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A kezdeti jelszó pedig - "Minden állat egyenlő" - érdekesen módosul...

Olvasott kiadás:             Eredeti mű: Animal Farm             Eredeti megjelenés éve: 1945             (Állati gazdaság címmel is megjelent.) A MEK-en elérhető.                Európa, Budapest, 2000             132 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630767163 · Fordította: Szíjgyártó László

(Az értékeléshez olvass tovább!  ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

Miért olvastam el?

"Minden állat egyenlő,
de egyes állatok egyenlőbbek a többinél."

Egy régóta esedékes kötelező… Tulajdonképpen tartozás önmagam felé a múltbéli, (kötelezőt) olvasni nem szerető iskolás lánytól. ~ Esetleg műveltségfejlesztés? :D

A történet röviden

…arról szól, hogy a hatalomra jutók (vagy a hamarabb eszmélők?) milyen szinten képesek uralkodni mások felett. Szép lassan a fejünkre nőnek, az utolsó cseppig kifacsarják a munkásosztályt. A feltörekvők majmolják a még feljebb lévőket, míg a többiek alulról kukkolják őket.

Azt kell, hogy mondjam, hogy a disznók hatalomra törekvése és terrorja zseniális volt. Elképesztő, hogy mennyire pofátlanok, mennyire gusztustalanul otrombák voltak… és az is elképesztő, hogy mennyire megfélemlítették azokat, akik lázadhattak volna ellenük. Már a fejükre nőttek, már késő volt…

Szerintem

Sokkoló élmény volt elolvasni ezt a művet, mert semmi elképzelésem nem volt arról, hogy miről szólhat. (Zseniális vagyok felejtésben, ugyanis még a régi-régi irodalom órai emlékek sem zavartak be…) Szomorú, nyomasztó és felkavaró. Nem tudom, hogy készen álltam-e rá akkor, amikor kötelezőként el kellett volna olvasnom. Valószínűleg fanyalogva átrágtam volna magam rajta, hogy aztán rossz szájízzel emlékezzek idősebb koromban Orwellről meg az ő berkshire-i disznójáról, aki egy egész farmnyi állatot tett tönkre.

Hógolyó illusztráció
(Ralph Steadman)

Persze idősebben se bírtam hideg fejjel végigolvasni… A szívem szakadt meg egy lóért, aki önként tette tönkre magát egy ideáért. Lenyelhetetlen gombóccal küzdöttem a szamár miatt, aki szerintem már az elejétől tudta, hogy nem lehet jó vége ennek az egésznek. Nagyon érzelmes sztori, nagyon tud fájni.

Tökéletes példája annak, hogy micsoda csodálatos dolgokat vagyunk képesek kitalálni, és aztán micsoda rémálmok kerekedhetnek belőlük.

Az elérhetetlen légvárak üldözése Don Quijote-módra ráadásul valami extra löketet adott az egésznek. Ugye nem hitte senki, hogy meg fog épülni és működni fog valaha Hógolyó szélmalma? Ugye? Dehogynem… én elhittem, Bandi is elhitte és sajnos még sokan mások is elhitték.

Négy láb jó,
két láb rossz

Állatfarm a Mátrixban

Ha mélyen magamba nézek, akkor én vagyok az a cukorkáért a lelkemet is eladó konflishúzó paci, aki fogja magát és visszalopja magát a „rendes” helyzetébe, a valóságba ebből a „tündérmeséből”. Vajon mire utalhat az, hogy egyedül ő járt jól? Nekem bekopogott a sci-fi az ablakomon a gondolatra és magával hozott egy másikat: NEOnak vajon jobb lett volna a másik pirulát választania? Ebben a tündérmesében - szerintem - igen. (Hova lett a macska?)

Kedvenc részek: Az egész tetszett és az egésztől sírni tudnék.

Értékelés: 5

 

Ajánló

Mindinkább rá kell jönnöm arra, hogy igenis van értelme elolvasni az egyszer volt kötelezőket – esetemben inkább utóbb, mint előbb. Meg kellett érnem ahhoz, hogy élvezni tudjam, megértsem és képes legyek feldolgozni az Állatfarmot. Ajánlom azoknak, akiknek már nem muszáj, szimplán maguktól kedvük támad átélni ezt az egészet.

Állatfarm (1954)

 (Snitt, Port.hu, IMDb)

A „mese” befejezése után azt írtam a Snittre, hogy „Meg lehet dobálni, de ez szerintem marha jó kis mese… Mármint nem ajánlom gyerekeknek, de azért gimiben megnézhettük volna kollektíve (ha már elolvasni nem olvastuk).” Abszolút tartom az előbb bemásoltakat, ugyanis akkoriban annyi rémes kötelező filmadaptációt néztünk, hogy a maradék kedvem is elment a művelődéstől.

Ez alapvetően egy könyves blog, ezért nem fogom azt mondani, hogy INKÁBB nézzétek meg a filmet. Nem. Az igazi az lenne, ha elolvasnátok a regényt, utána megnéznétek az 1954-es verziót és szépen feldolgoznátok magatoknak a történetet – érdemes! Bár egy több mint 60 éves műről van szó, jó nézni, mert élvezetes, szépen megrajzolt, jók a szinkronhangok. Mese létére nyomasztó, felkavaró és nagyon mély, így azt nem javaslom, hogy gyerekekkel együtt nézzétek meg.

Adaptáció: 5/4 ☆☆☆☆

Az animációs filmadaptáció néhány jól megfogalmazott, nagy gondolatot kifelejtett a sztoriból, sőt: kicsit át is alakította azt, de a kedvencem a vége. A meseadaptációnak ugyanis VAN HAPPY END-je! A könyv ellenben elengedi a kezünket egy szépen összefoglalt, kerek mondattal és csak zsibbadtan ülünk egyhelyben, amíg elér a szívünkig, agyunkig a mondat értelme…

Igen, abszolút mindkettőt ajánlom, ha eddig kimaradt az életedből! Előbb a könyvet, aztán a filmet.

Animal Farm by JoJo-Seames
(DeviantArt)

Kedvcsináló idézetek:

✖

Az Ember az egyetlen élőlény, aki fogyaszt, anélkül, hogy termelne. Nem tud tejet adni, nem tud tojást tojni, gyönge ahhoz, hogy húzza az ekét, és nem elég gyors ahhoz, hogy meg tudja fogni a nyulat. Mégis ő az állatok ura.

✖

Hógolyó sok fejtörés után kijelentette, hogy a Hétparancsolat lényegét gyakorlatilag egyetlen sarkigazságba lehet sűríteni: „Négy láb jó, két láb rossz!” Azt mondta, ez magában foglalja az Állatizmus elvének lényegét.

✖

Vasárnap reggelenként Süvi a csülkei közt tartott hosszú papírszalagról felolvasta nekik azokat a számoszlopokat, amelyek bebizonyították, hogy a takarmányféleség-termelés kétszáz, háromszáz vagy ötszáz százalékkal emelkedett, melyiké hogy. Az állatoknak semmi okuk nem volt rá, hogy ne higgyenek neki, annál is kevésbé, mert már nem emlékeztek rá világosan, milyenek is voltak a viszonyok a Forradalom előtt. Mindazonáltal voltak napok, amikor úgy érezték, jobban örülnének kevesebb számnak és több ennivalónak.

✖ ✖ ✖ ✖ ✖ 

Képgyűjteményem a Pinteresten: Állatfarm / Animal Farm

Animal Farm borítók a GoodReadsen.

✖ ✖ ✖ ✖ ✖