Agatha Christie: Az Ackroyd-gyilkosság (Hercule Poirot 4.)

    – Drága Caroline – mondtam – Afelől nincs semmi kétség, hogy ez az ember miféle: nyugalomba vonult fodrász. Csak nézd meg a bajuszát.

Fülszöveg:

◈

King's Abbot békés falucska. Mindenki ismeri egymást, mindenki mindenkiről mindent tud, vagy tudni vél. Ám egyszer csak rejtélyes gyilkosság kavarja fel az álmos hétköznapokat. Vajon kinek állt érdekében meggyilkolni a környék leggazdagabb emberét? A számtalan gyanúsított egyikének sincs alibije, s rendre kiderül, hogy titkok lappanganak a nyugodt felszín alatt. Hercule Poirot, a belga mesterdetektív előtt semmi nem maradhat sokáig rejtve, holott nyomozása során nem használ más eszközt, csupán „szürke agysejtjeit”.

Agatha Christie regénye változatlanul lebilincselő olvasmány.

Kiadás információk: Poirot mester bravurja címmel is megjelent. Eredeti mű: The Murder of Roger Ackroyd Eredeti megjelenés éve: 1926 Európa, Budapest, 2012 328 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630795258 · Fordította: Szilágyi Tibor

Olvasott sorozat részek: 4. Az Ackroyd-gyilkosság 10. Gyilkosság az Orient-expresszen 14. Gyilkosság Mezopotámiában 20. Poirot karácsonya Hercule Poirot sorozat a molyon.

(Az értékeléshez olvass tovább!  ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

Miért olvastam el?

Végül egy (havonta más tematikát megadó) kihívás miatt vettem kézbe, pedig édesanyám nagy rajongója Agatha Christie regényeinek!

Szerintem

Poirot és Dr. Sheppard

Érdekes a történet elbeszélési stílusa, ugyanis nem Hercule Poirot az elbeszélője a történetnek, hanem King’s Abbott jámbor doktora, Dr. Sheppard… aki igazából csak Poirot szomszédja, majd bizalmasa. Általa ismerjük meg a sztorit, Poirot néha eltűnik, majd feltűnik a doktor körül és elmeséli, hogy mit nyomozott, merre járt – persze nem tudunk meg mindent, mert a kis belga egészen talányos! Poirot és Dr. Sheppard elég érdekes (nyomozó) páros volt, de kedveltem a párosukat.

Tetszett, hogy a híres detektív végülis egy mellékszereplő a könyvben, aki gyakran eltűnik valamerre, hogy a saját útját járja, miközben mi megismerjük Dr. Sheppard családi állapotát, rálátunk a városka életére (az özvegyek viszonyai, a zsarolások, a pletykák, a gyilkosságok, stb.) - illetve azt is, hogy kiről mit derített ki Sheppard nővére, aki igazi Pletyka Királynő! Caroline egyébként néha nagyon idegesített, de imádtam, amikor Poirot leszerelte a nőt valamivel.

  

– Rengeteget beszélt az agy kis szürke sejtjeiről és a funkciójukról. Mint mondja, az övéi elsőrendűek. – Ilyeneket szokott mondani – jegyeztem meg keserűen. – A szerénység nem tartozik az alaptulajdonságai közé.

 

Az Ackroyd-gyilkosság

A regény arról szól, hogy ki ölhette meg Roger Ackroyd-ot, a gazdag, öreg férfit. Mindenki gyanús, folyamatosan belekeveredünk az időrendbe és az alibikbe. Feltűnnek roppant gyanús alakok, akik véletlenül arra jártak éjszaka – legalábbis ezt állítják -, vagyis soha nem klappol semmi a történetben. Minden gyanús elemnek megvan a maga egyéni története, jól felépített háttere és a gyanúsítottak néha annyira szégyellik a maguk kis hibáikat, hogy azokat eltitkolandó mind inkább gyanúba keverednek!

Szeretem Agatha Christie-t, mert átláthatatlan, nem mondom meg az első pár fejezet után, hogy XY a gyilkos és csakis ő lehetett! Nagyon jók a karakterei, ráadásul szerethetőek annak ellenére, hogy akár gyilkolhattak is! 

Annak ellenére, hogy a Poirot-történetek 4. részét olvastam, azt kell, hogy mondjam, abszolút olvasható önálló regényként! Megvan a saját szereplőgárdája, a saját sztorija a többi regényhez képest, vagyis nem zavarodik bele senki a nagy egészbe. Annyit sikerült kihámoznom a sztoriból, hogy egyébként Hastings meséli el Poirot nyomozásait, ő a detektív társa, de őt csak hallomásból ismerjük meg ebben a történetben.

King's Abbott-ban játszódik

Összességében

Szerettem olvasni Agatha Christie Poriot történetét, holott a 20. fejezet környékén már mindenkire gyanakodtam, mindenki gyanús volt valami miatt! A legjámborabb, leg oda nem illőbb emberre is – végül abban maradtam magammal, hogy Ő a gyilkos. (spoiler) És eltaláltam, mert ő volt – hiába találtam ki, leesett az állam! (spoiler vége) 

Nagyon jól felépített történet, mert olyan szinten elülteti a bogarat az olvasója fülében, hogy tényleg nekiállunk magunkban megvizsgálni MINDENKIT, aki tehette és végső soron rájövünk, csak nem hisszük el…

Hercule Poirot roppant furcsa figura. Látatlanban nem kedveltem, nem is érdekeltek a róla szóló regények vagy sorozatok – habár anyukám nagy rajongója -, de utólag belátom, hogy zseniális ez a kis belga! Kedveltem a furcsa kérdéseit, a kis szürke cellákról való szövegeléseit és a különös humorát is - összességében Poirot egy nagyon is kedvelhető figura! 

Értékelés: 5

Ajánlom… mindenkinek. Az egész sztori különleges, szívből ajánlom, ha valaki kíváncsi Agatha Christie különc nyomozójára vagy az írónő stílusára. Ebben a könyvben nem fog senki csalódni, aki egy igazi, nyomok után kutató, alibiket kereső krimit keres.

Nem ajánlom, ha nem szereted az Agatha Christie által írt regényeket, a krimiket vagy nem kedveled a dölyfös detektíveket / magánnyomozókat.

Poirot – Holmes párhuzam:

A nagy egészet tekintve olyan, mintha HERCULE POIROT egy kedélyes, barátságos és alacsony Sherlock Holmes lenne (aki ugye magas, antiszociális és borzalmasan udvariatlan figura). Nem a híres detektív / magánnyomozó meséli el a kalandjait egyik esetben sem, hanem az aktuális társuk – legyen a neve akár Dr. Sheppard, akár Hastings, akár Dr. Watson.

Hasonló, de mégis más.

Kedvcsináló idézetek:

◈

– Merem állítani, hogy a maga számára nem szembetűnő, de én egészen tisztán látom. – Lehalkította a hangját. - Ujjlenyomatok!

Hátrált néhány lépést, hogy lássa a hatást.

– Igen – mondtam szelíden –, sejtettem.

Nem tudom belátni, miért kellett engem teljesen járatlannak tartania. Végül is én is olvasok detektívregényeket meg újságot, és teljesen normális, értelmes ember vagyok. Ha a tőr nyelén lábnyomok lettek volna, hát az egészen más. Akkor tényleg hallatlanul meg lettem volna lepődve és illetődve.

◈

Rámeredtem Poirot-ra. Ő csak mosolygott.

– El nem tudom képzelni – mondtam végül –, hogy mit vár ettől.

– Én a maga helyében használnám a kis szürke sejtjeimet – mondta Poirot nagy komolyan.

◈

– Mindenkinek van valami rejtegetnivalója – idéztem mosolyogva.

– Pontosan.

– Még mindig ezt hiszi?

– Erősebben, mint valaha, barátom. De nem könnyű Hercule Poirot elől elrejteni a dolgokat. Különös érzéke van hozzá: kitalálja.

◈◈◈◈◈

A képek a Pinterest táblámról származnak: Könyvek - Agatha Christie

Egyéb The Murder of Roger Ackroyd (Hercule Poirot #4) kiadások a GoodReadsen.

◈◈◈◈◈