Oldalak

2016. július 11., hétfő

Peter Lerangis: Viperafészek (A 39 kulcs 7.)



Én veled vagyok, te velem vagy, így vagyunk mi egy csapat.


Fülszöveg:
Mérgező igazság… 
Az elképesztő hatalmat biztosító 39 kulcs utáni hajsza egyre komolyabb feladatok elé állítja a tizennégy éves Amy Cahillt és öccsét, Dant. Nem elég, hogy a szemük előtt meghalt egy asszony, hogy az indonéz rendőrség keresi őket, és hogy egy szigeten ragadtak egy férfival, aki túl sokat tud szüleik haláláról, még a trópusi vihar is közeleg… És amikor azt gondolják, hogy ennél már tényleg nem lehet rosszabb, kiderül, hogy tévedtek. A Cahill-család szekrényéből újabb csontváz esik ki… Rá kell döbbenniük a szörnyű igazságra, hogy valójában, melyik ághoz is tartoznak…

Könyv információk:

  Eredeti mű: The Viper's Nest         
  Eredeti megjelenés éve: 2010

  Könyvmolyképző, Szeged, 2012
  216 oldal · ISBN: 9789632455761 
  Fordította: Acsai Roland
A sorozat részei:

  3. A kardtolvaj
  8. A császár hagyatéka
  9. Viharjelzés
  10. Az utolsó kulcs
  11. A Vesperek támadása          
(befejezett sorozat)
(Az értékeléshez olvass tovább!     )

Miért olvastam el?
~~~ Sorozat folytatása. :D (…és kellett egy regény, aminek van valami köze Afrikához / Dél-Afrikához!)

A történetről röviden (enyhe spoiler)

Az indonéziai vulkánkitörés alig kerülték el, amikor az orosz kémnő által hagyott nyomon elindulnak Dél-Afrikába. Alistair Oh hol felbukkan, hol eltűnik, hol nemes egyszerűséggel ott hagyják, de többször is feltűnik a regényben – sajnos a többi kulcsvadász csapat is! Amy és Dan a nevelőnőjükkel, Nellie-vel és a macskájukkal, Saladinnal beutazza Dél-Afrikát egy sárga Yugo-n, amit az új GPS-ük, Carlos navigál. Könyvtáraznak, betörnek egy főhadiszállásra, találkoznak egy igazi mambával és rosszabbnál rossz híreket kapnak a családjukról.

Szerintem

Ez ismét egy iszonyatosan jól felépített, izgalmas és fordulatos része a sorozat, amit kár lett volna kihagynom, bár kisebb szünetet iktattam be a megdöbbentő ausztráliai rész után… (Borzalmasan sokkolt egy váratlan haláleset…)
Kifejezetten élveztem ezt a részt - nagyon jó volt a dél-afrikai közeg, érdekesek voltak a híres Cahill-ősök, akik felbukkantak a történetben (Saka Zulu, Churchill, stb.) és meglepő módon nagyon tetszettek a történelemmel foglalkozó információmorzsák is. A Tomas-része a regénynek egy az egyben különös volt, mert egyre inkább megvagyok győződve arról, hogy totál életképtelenek, mégis meglehetősen jól helytállnak! A túl sok Tomas-leszármazott felbukkanása sok volt egy ponton, örültem, hogy hamar továbbmentek a Cahill-fiatalok és kikavarodtak az izomagyúak fennhatósága alól… ugyanakkor várom, hogy mi van a Holt-családdal, akik közül mindenki KÜLÖNÖSEN viselkedett önmagához képest!


Összességében
Izgalmas és fordulatos rész, ami újra rádöbbentett, hogy mennyire szeretem ezt a sorozatot. Kicsit meglepett az, hogy hova tartoznak Amy-ék, de azt hiszem, hogy kizárásos alapon én is erre jutottam magamban! Érdekel, hogy mit derítenek ki erről és hogyan dolgozzák fel, ahogy azt is nagyon várom, mik derülnek még ki a szüleikről (és Grace-ről, persze).
Nellie most hellyel-közzel normális volt, de nekem továbbra is nagyon gyanús a csajszi! Persze imádom, nagyon jó ez a kis csapat!

Értékelés: 5

Ajánlom, ha… tipikus ifjúsági kalandsorozatot akarsz olvasni! Sokrészes, fiatal főszereplős, kalandos, ide-oda utazgató, nyom- és kincskeresős történet. 
Nem ajánlom, ha… nem szeretsz (hosszabb) sorozatokat olvasni. Nem bírod a világlátó regényeket vagy a kalandregényeket. Nem szereted a Narniát, Harry Pottert, Percy Jacksont, a Spiderwick krónikákat, Artemis Fowl-t és a hozzájuk hasonló, fiatalabbaknak írt regényeket.

Kedvcsináló idézetek:
– Dal-árda… – ismételte Dan. – Mit csináltak ott, beárazták a dalokat?
– Ez egy régi szó a kórusra – mosolygott Amy. – Anya és apa is énekeltek az egyetemi dalárdában. Kiskorunkban sokszor átjöttek a barátaik, hogy a capella énekeljenek. Vagyis hangszeres kíséret nélkül. Kottákat hoztak. Néha Grace is átjött meghallgatni. Én is szerettem. Különösen, ha ezek a gyönyörű dalok németül vagy franciául szóltak.
– Tudom, te betegesen vonzódsz az unalmas dolgokhoz – jegyezte meg Dan. 

Constitution Hill
Amy Cahill nem volt babonás. De amikor az égből fekete hó hullott, lábuk alatt baljósan morajlott a föld, öccse nyávogott, és Alistair bácsi rózsaszín pizsamában pipiskedett a parton, be kellett ismernie, hogy az előjelek nem túl kedvezőek. 

Előttük épp egy masszív, barna téglás épület állt. A bejárati ajtó mindkét oldalán zászlók lengtek, az ajtó feletti márványtáblán a „Perpustakaan Umum”- felirat állt. És bár sosem jártak erre azelőtt, az a furcsa érzése támadt, hogy pontosan tudja, mi ez az épület.
– Beugorhatnánk – vetette fel.
Dan arca egy árnyalattal sápadtabb lett.
– Ó, hi-hi, csak nem egy könyvtár? Biztos csak engem akarsz idegesíteni. Mert más okod nincs rá, hogy könyvtárba menj, ugye? Nem kell kutatásokat végeznünk Peoriáról.

♫ ♪ ♫ ♪ ♫
A képek a Pinterest táblámról származnak: A 39 kulcs / The 39 Clues
Egyéb The Viper's Nest kiadások a GoodReadsen.
♫ ♪ ♫ ♪ ♫


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése