Gévai Csilla: Lídia, 16 (Lídia 1.)

Gáz lesz holnap a fizikadoga, tudom. Én lemaradtam az anyagban valamikor a bölcsiben, amikor a gravitációt tanultam! Véletlenségből elrontottam, és felfelé estem. Tanárnő, én készültem!

Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Egy éve egy sort sem írtam. De mától újra odakényszerítem magam a monitor elé.Elhatároztam, hogy ezúttal kitartóan fogom vezetni a naplómat. KITARTÁS! Nem éppen erényem, de fejlesztem! Ezen a nyáron azt is elhatároztam, hogy még őszintébb leszek magamhoz, és leszámolok az őrültségeimmel. Nem igaz, hogy azt várom megértsenek. Tudom, fura: egy rég halott férfiba vagyok szerelmes. Miért kell automatikusan belenyugodnom abba, hogy nem élhetek vele? Halkan megsúgom, olvastam én már olyan esetről is, hogy valaki beleszeretett Leila hercegnőbe a Star Warsból, vagy egy rajzfilmfigurába. Szóval ezek után miért ne barátkozhatnék olyan emberekkel, akik létező személyek… voltak? Ők legalább éltek valamikor! Csakhogy én megígértem magamnak, hogy így tizedikre összeszedettebb leszek, nyitottabbá válok, belépek a jelen valóságos kapuján, és… ugyanolyan ügyesen fogom elfogadni a kézzelfogható valóságot, mint a többiek, MERT EZ A NORMÁLIS! Normálisabb leszek!"

Könyv információk: Eredeti megjelenés éve: 2013 Tilos az Á Könyvek, Budapest, 2013 152 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155291951 Illusztálta: Gévai Csilla

Sorozat: 1. Lídia, 16 2. Lídia, 17 (nem befejezett?)

(Az értékeléshez olvass tovább!  ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

Miért olvastam el?

Szép hátsó borító

Csak úgy... Tetszett a borítója* és éppen kedvem támadt feltérképezni a kiadóját. *(Bár borítója kapcsán egy dolog zavart: a hátlap szövege. Nem szeretem, ha a könyvből kiragadott rész a fülszövege egy könyvnek.)

Miről szól?

Főszereplőnk egy 16 éves különc leányzó, aki imád rajzolni, jó a szövege és szerelmes Gulácsy Lajos festőművészbe! Érdemes tudni, hogy Kubik Lídia és festőművész szerelme között a kapcsolatot ellehetetleníti a kettejük közti cirka 100 év, ugyanis Gulácsy Lajos már 1932-ben meghalt. A regény Lídia naplójának a bejegyzéseiből és bájos, humoros rajzaiból áll. 

Szerintem

Nekem nagyon bejött a stílusa, az egész kivitelezése, bár azért érzem, hogy öregecske vagyok már a kis kamaszok "nagy" problémáihoz. Mindamellett, hogy túlkoros vagyok a tiniszerelemhez – legyen akár elképzelt, akár valódi -, a dogákhoz és az egyéb iskolai dolgokhoz, bírtam a regényt! A szereplők nem egysíkúak, hanem sokfélék és változatosak (pl.: izomagy Tetkó és a pálfordulása vagy eminens Sára és a szerelemtől elmenő esze). Vannak problémáik - megoldhatók és nem megoldhatók -, sikereik és kudarcaik, akadnak váratlan helyzetek - sőt, még időutazunk is picit. Ez a fantázia-időutazás szál különösen tetszett!

Kedveltem Lídiát, mert nem picsog, nem nyűglődik (sokat), bírtam Vendelt és a színdarabot, de még Zsiger furcsa felbukkanásait is szeretettem (eleinte), mert feldobta a sztorit ez az elborult karakter. Azért nem egy sétagalopp a sztori, akadnak benne éles helyzetek és kemény háttérsztorik (pl.: Lídia irománya). 

Összességében sokféle, változatos és fordulatos történet volt. A kiadvány igényes és nagyon szép. Nagyon jó ötletnek tartom a szövegpaneles rajzos, illusztrált beszélgetéseket! (A végéhez csak ennyit fűznék hozzá: MIVAN? MIVAN? Táncos?! MIVAN? Mázli, hogy nálam van a folytatása - mielőbb neki is ugrom!)

Értékelés: 4

Ajánlom? Ajánlom!

Ha egy bájos, humoros, rajzmániás, különc lányt szeretnél megismerni, akkor olvasd el ezt a könyvet! Naplóregény-rajongók előnyben. Ha zavart SzJG Reni picsogása, akkor ez tetszeni fog, mert alig-alig olvadozunk fiúszemek, kócos hajak fölött – egyáltalán nem azon van a hangsúly.

Kedvcsináló idézetek:

♫

(…) van egy igazi mesterem is: Byron (Bálint Áron, Báron, Byron), a magyartanárom. Nem mi neveztük el így, ezt a nevet örököltük a felsőbb évesektől, ő meg a Lord Byrontól, a nagy angol romantikus költőtől. Tényleg van benne valami hanyag elegancia, simán el tudnám képzelni lóháton, háttérben egy nem túl szerény kastéllyal.

♫

A hitet meg lehet tanulni, vagy az csak úgy van? Vagy a hit csak bizonyos embereknek az igénye? Vagy valaki lát egy filmet az univerzumról, és egyszer csak rádöbben, hogy van Isten! Vagy ugyanezt a filmet látva így kiált fel egy másik ember: Nincs isten! Úristen, egyedül vagyunk a világegyetemben!

♫

Olvastam egy hírt a neten, hogy egy fiatal szerelmespárt szeretnének fellőni az űrbe a Mars-expedicióra. (…)

Mostantól úgy nézem a fiúkat, hogy tudnék-e vele Mars-expedicióra menni vagy sem. El tudom-e képzelni, hogy ott ülök mellette a kilövés pillanatában, és annyira szeretem, hogy nem félek, inkább élvezem a kilövést, hiszen mellette lehetek. Nálam most ez a szerelem mértékegysége.

♫ ♪ ♫ ♪ ♫

Az illusztrációkat az írónő, Gévai Csilla rajzolta!

~ A scannelés én voltam, látszik is, hogy béna vagyok. ;) De a rajzok és a szöveg király!

♫ ♪ ♫ ♪ ♫