Timo Parvela: Pate szupertitkos blogja (Pate 1.)

A felnőttekről nem könnyű megmondani, hány évesek,

mert mind olyan idősnek néznek ki,

mintha gyerekkorukban dinoszaurusz lett volna a háziállatuk.

Fülszöveg:

◈

A barátom, Tuukka megcsinálta nekem ezt a hipertitkos weboldalt. Ide aztán tényleg írhatok bármit, ami csak eszembe jut, senki sem fogja megtudni. Szuper! Megírhatok mindent, amit csak akarok! El is kezdem.

A finn Timo Parvela népszerű Ella-sorozatából megismert Pate úgy dönt, hogy nyári élményeit titkos feljegyzésekben örökíti meg. Téma adódik bőven, hiszen Pate körül a leghétköznapibb dolgok is képesek váratlan fordulatot venni, ráadásul a nyári szünetben látogatóba érkezik a régen látott nagybácsi, akit Pate először madárnak hisz, később viszont néhány fagyi ellenében átmenetileg a pótapjává is fogad

Könyv információk: Eredeti cím: Paten aikakirjat Eredeti megjelenés éve: 2014 Cerkabella, Budapest, 2015 96 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639820746 · Fordította: Kovács Ottilia · Illusztrálta: Pasi Pitkänen

Sorozat részei: 1. Pate szupertitkos blogja 2. Pate focikönyve 3. Pate horgászkönyve (hamarosan)

(Az értékeléshez olvass tovább!  ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

Miért olvastam el? Véletlenszerűen belestem a gyerekkönyvtárba és ott megláttam ezt az aranyos borító + cím párost! 

A könyvről röviden

Paté története egy kisgyerek nagy (és vicces) félreértéseinek történetét meséli el... nagyon jópofa illusztrációkkal.

Milyen madár az "edu"? Bajszos szemüveges mérnökféle? Pate hajlamos összetéveszteni a dolgokat, így például emut vár, amikor megérkezik rég nem látott nagybátyja: Edu! Tipikus gyerekkönyv, amiben tipikus gyerekkori tévesztések, elszólások és problémák vannak. Mit meg nem tesz egy gyerek a fagyiért? Mi történik, amikor anyukád nem hiszi el, hogy tudsz úszni? Ki tudsz-e merni egy medencét egy kávés pohárral? ...és a többi.

Szerintem

Könnyed, humoros és nekem tetszett. Feldobta a napomat, pedig aznap, amikor olvastam, ez eléggé esélytelennek tűnt. Ráadásul romantikus! Nem gondoltam, hogy egy bájos, szerelmes sztorit (is) rejt a könyvecske - igazából csak megtetszett a borító és a cím párosa. 

A főszereplő kissrácot már a szupertitkos blogjának a megkezdésekor megszerettem, de a többi családtagjával nehezebben jutottam dűlőre – főleg a nagybácsival. Edut néha nem bírtam, néha sajnáltam, aztán megkedveltem és szerettem volna, ha megváltozik a véleménye arról, hogy mi időpazarló és a mi nem az! Bírtam ezt a kicsit kocka, eléggé pingvinforma fura figurát! <3  

Összességében minden korosztálynak szívből ajánlom, mert nagyon aranyos-humoros maga a történet, de ezekkel az illusztrációkkal az egész fenomenális. Szerintem az idősebb korosztály számára is szórakoztató lehet, szóval akinek akad egy kósza egy- másfélórája, olvassa el!

Nekem tetszett az író bolondos történetvezetése, így körbenézek a többi könyve között (link: Timo Parvela könyvei), de remélem, Pate történetének a folytatását is olvashatom hamarosan magyarul. Pate focikönyve már megjelent magyarul! (Update: 2016. 07. 07.)

Kedvenc rész: Paté morfondírozásai. (Cukorfalat ez a gyerek!)

Értékelés: 5

Ajánlom, ha… szereted az illusztrált képeskönyveket; a humoros sztorikat, bájos történeteket és a bolondos családokat.

Nem ajánlom, ha nem szereted a félreértésekkel előre haladó történeteket.  (Na, de ne vicceljünk, ilyen – remélem – nincs.)

Kedvcsináló idézetek:

◈

Elkezdődött az úszóiskola. Én ugyan már tudok úszni, de nyár végére egyenesen az úszás mestere leszek. Vagy nagymestere. Esetleg őrmestere. Netán úszómester? 

◈

Edu bácsi: Az idő fontos. Mindig túl kevés van belőle, ezért is annyira értékes, és emiatt nem szabad pazarolni. 

◈

Anyu és apu egész nap furcsán méregetett. Ez nem jelent sok jót. Készülnek valamire. De én is! Azt tervezem, hogy megszököm. Elmenekülök valahová, mielőtt megint egy olyan nyári táborban kötök ki, ahol még jéghokizni sem lehet. Már össze is készítettem a menekülőtáskám. Betettem három képregényt, egy joysticket, egy kis puffasztott rizst és egy pakli jéghokis kártyát. 

◈◈◈◈◈

A képek a könyv illusztrátorának, Pasi Pitkänen-nek a munkái!

◈◈◈◈◈