– Hamarosan halálra
rémítheted, ezt megígérhetem. – A lányokra vigyorogtam. – Úgy tervezem, hogy
megkérem, segítsen cipelni a dobozaimat a költözéskor.
– Intézd úgy, hogy ing
nélkül csinálja – kérte Juliette.
– Jules! – hörgött apa. –
Ez a Brian Oliver-ügy lesz az oka, ha idő előtt megőszülök.
|
☆
Ella élete minden, csak nem
tündérmese. Nyolc hónapja vesztette el édesanyját egy balesetben, ő pedig
súlyos sérüléseket szenvedett. Most gyerekkora óta nem látott apjához meg annak
új családjához kell költöznie. Mesés…
Egyvalaki tartja benne a lelket:
Cinder, akivel évek óta barátok a neten, de sosem találkoztak. Ella annyit tud,
hogy a srác vicces, szexi, okos, és ugyanakkora könyvmoly, mint ő. (Á,
egyáltalán nem az esete…) Fogalma sincs, hogy Cinder az egyik legmenőbb
hollywoodi színész, aki a kedvenc fantasyregényükből készült filmben játssza a
herceget. Vajon képest a valóságban is tündérmesévé változtatni Ella életét?
Könyv
információk:
Eredeti mű: Cinder & Ella
Eredeti megjelenés éve: 2014
Móra, Budapest, 2015
400 oldal ·
puhatáblás ·
ISBN: 9789634150374
·
Fordította: Vándor
Judit
|
Sorozat:
2. Happily Ever
After (angol)
(befejezett)
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért olvastam el?
Szeretem a LOL-kiadványokat, illetve
odáig vagyok a tündérmesék újraértelmezéséért is! Bár nem a Hamupipőke a
kedvenc klasszikusom, azért akadnak jó feldolgozásai. (Olvasás után
rádöbbentem, hogy például EZ!)
A regény felépítése és stílusa
A történetet a két főszereplő meséli
el: Ella, aki igazi könyvmoly és az ő Cinder-je/-e, akiről jó ideig nem tudunk
mást, mint hogy egy Ferrari 458 tulajdonosa és Kaliforniában (Los Angelesben)
él.
A könyv roppant meredek módon
kezdődik: egyből egy halálos autóbalesetbe szaladunk bele, ami abszolút
rányomja a bélyegét a könyv első részére… és ugrunk is egy kicsit az időben: a
főszereplőnket hónapokkal később, súlyos sérülésekből felépülőben kapjuk vissza.
HAMUPIPŐKE?!
Tényleg Hamupipőke történetről van
szó, hiszen Ella bekerül az édesapja „új” családjába, ahol a két szőke szépség
tesóra jut egy dögös, kedves anyuka is. Idilli. (Spoiler: Szerencsére a Hamupipőke tündérmese leggyűlöltebb vonalát kihagyták,
ugyanis itt az egyik nővér szívatását leszámítva nem gyötrik az otthoniak a
főszereplőt. A gutaütás kerülgetett az összes feldolgozásnál, amikor a mostohák
(akár az anya, akár a testvérek) jöttek és belerúgtak az amúgy is padlón lévő
Hamupipőbe… Spoiler vége!)
Az egyik kedvenc filmemben (Los
Angeles-i tündérmese) is hasonló a történet: a leányzó beszélget valakivel,
akiről igazából elképzelése sincs, hogy kicsoda, de aztán ő rájön, hogy kivel
levelezik, aztán várhatjuk, hogy a srácnak mikor esik le…
Itt körülbelül
ugyanez a helyzet, csak itt a fiúnak van nagyobb rálátása a kettejük életének a
különbözőségére és ezáltal nem támogatja a személyes találkozást. Az ilyen
történeteknél mindig azt várom a legjobban, hogy mikor kerülnek már végre
szemtől szembe egymással!
Mindenféle spoiler nélkül mondhatom,
hogy a KEDVENC részem az volt, amikor Cinder és Ella egymásra döbbent! Ennél
jobban kitalált NAGY TALÁLKOZÁST még nem pipáltam, pedig találkoztam már pár
hasonló tematikájú sztorival. (Alig bírtam levakarni a vigyort az arcomról a
találkozós résznél.)
Szerintem…
…ha valaki ezt a könyvet nem bárgyú
vigyorral a fején és nem önmagában ujjongva-szomorkodva olvassa végig, akkor
valami baja van vagy rosszkor kapta elő a könyvet, de az biztos, hogy ezt a
regényt lehetetlenség érzelmek nélkül, bokor arccal végigolvasni! Sajnos túl
gyakran szóltak rám, hogy kissé betegesen vigyorgok olvasás közben és
elmehetnék egy másik szobába olvasni, mert ijesztő vagyok. (Szeretjük a
családot…)
A másik „gond” az, hogy letehetetlen.
Ha sikerült is bármi mást csinálnom olvasás helyett, akkor is folyton a könyv
aktuális „problémáján” kattogtam. (Nem kell rosszra gondolni, olyasmire
gondolok, hogy „Mikor tudja már meg végre Ella, hogy kicsoda Cinder?” vagy „Mi
lesz a suliban Ellával?” vagy a tipikus / klasszikus „Mi jön most? Mi jön most?
MI JÖN MOST?!”)
Összességében
Élvezetes, fordulatokban gazdag
történet, aminek az egyik főszereplője egy könyvmoly blogger, a másik pedig egy
könyvmoly színész – hát lehet az ilyen történetet nem imádni?! Ez az abszolút
kedvenc LOL-om! (Legyünk optimisták: eddig…) Ide nekem egy saját Cindert (vagy
egy Danielt*)!
*Az egyik kedvenc mellékszereplőm
Ella fizikoterapeutája és dietetikusa: Daniel, aki egy dögös cukorfalat
iszonyatos dumával! Imádtam az összes részét a regényben!
Borító? Talán csak a borítót tudom felróni a könyvnek, ugyanis
az marhára nem tetszik.
Értékelés: 5
Ajánlom, ha… szereted a LOL könyveket, az ifjúsági romantikusokat, az
enyhén porcukros sztorikat és/vagy a tündérmese újrameséléseket! Továbbá
ajánlom, ha bírod, amikor az egyik szereplő könyvmoly vagy híresség! (Vagy
könyvmoly híresség, de ez már sajnos elég specifikus. ;))
Nem ajánlom, ha… nem bírod a tanácstalan tinik töprengését, a szépséges
színészek szédítő szövegelését vagy a számítógépes szerelmeket.
Kedvcsináló idézetek:
☆
– Nekem nem tűnsz magányos típusnak.
Magabiztos vagy, kedves, és nagyon csinos.
– És két apa nevelt fel.
– Na és? – értetlenkedtem.
Vivian nagyot nézett.
Úgy gondoltam, az a fajta, aki érti a
viccet, úgyhogy elvigyorodtam.
– Massachusetts volt az első állam,
amelyik elismerte az azonos neműek közti házasságot, úgyhogy ne vedd sértésnek,
de ez már lejárt lemez. Remélem, nem vártál különleges bánásmódot, vagy
ilyesmit.
Vivian szeme felcsillant a
meglepetéstől, majd szélesen elvigyorodott.
– Bírlak.
☆
A tündérmesékkel az a gond, hogy
rendszerint valamilyen rettenetes nagy bajjal kezdődnek. Értem én, hogy mi az
oka. Senki sem kedveli az elkényeztetett hősnőket. Az igazi hősöknek próbákat
kell kiállniuk – a tapasztalat erősebb egyéniséggé formálja őket, ettől válnak
sebezhetővé és szerethetővé.
☆
– Egy utolsó szívesség, és utána
ragaszkodom hozzá, hogy pár nap szabadságot vegyél ki. Hazavinnéd a
Drágaságomat?
Tetszett, ahogy Scottnak leesett az
álla. Azt hiszem, én is pontosan így néznék ki, ha Brian tőlem kéri ezt a
szívességet.
– Drágaság? – kérdezte zavarodottan
Vivian.
Óvatosan rám pillantott, vajon
értem-e, miről van szó, és órák óta most először mosolyodtam el. Legalábbis
nekem óráknak tűnt.
– A Ferrarija. Azt nevezi
Drágaságomnak. – Sóhajtottam, mert senki nem értette. – Mint Gollum A Gyűrűk Urában.
– Egy gyűrű…? – Még mindig semmi.
Hátravetettem a fejemet, és felnyögtem. – Hogy lehetek a barátja olyan
embereknek, akik nem értenek egy ilyen utalást?!
☆☆☆☆☆
Képgyűjtemény
a Pinteresten: Cinder
és Ella
Különböző
Cinder
& Ella kiadások borítói a GoodReads-en!
☆☆☆☆☆
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése