Varga Bálint: Váltságdíj ​nélkül (Váltságdíj nélkül 1.)

– Nem érdekel, hogy miért vagyunk itt? – kérdezte Zoli. – Hogyne érdekelne – válaszolta Doma. – De annál sokkal jobban érdekel, hogy végre eltűnjek innen. Ki akar túszosat játszani? – Várt pár pillanatot. – Senki? Sejtettem. És emberrablósat? Pénzkövetelőset? Sötétben üldögélőset? – Megint elhallgatott. – Senki? És megerőszakolósat? Olyat akar valaki játszani?

Fülszöveg:

☼

Négy ​gimis egy sötét, dohos pincében ébred… Nyár, haverok, emberrablás.

Doma, Zoli, Zsófi és Max egy sötét, dohos pincében ébred. Hol lehetnek? És vajon hogy kerültek oda? A négy gimis csak arra emlékszik, hogy hazaindultak az év utolsó bulijáról, amit az egyik hipergazdag osztálytársuk rendezett.

Szorult helyzetükben mind egymást okolják a történtekért, hiszen valamennyiük életében van is valami gyanús. Doma édesanyja korábban rendőr volt, most magánnyomozóként dolgozik. Zoli a város legmenőbb brókerének a fia. A belevaló Zsófi, aki a tanév közepén érkezett, maga a két lábon járó rejtély. És ott van Max, aki a legidegesítőbb, legnagyképűbb srác az osztályban.

Rájönnek, melyikük miatt kerültek bajba? És vajon meg tudnak szökni fogvatartóiktól? Minden leleményükre szükségük lesz, hogy az országhatárt és a saját korlátaikat is képesek legyenek átlépni.

A Váltságdíj nélkül izgalmas, lebilincselő krimi, melyben a tinisorsokból szövődő különleges hálótól az utolsó oldal után sincs kedvünk szabadulni.

Könyv információk: Eredeti megjelenés éve: 2015 Kolibri, Budapest, 2015 348 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155501746

A sorozat részei: 1. Váltságdíj nélkül 2. Amit végleg kitörölnél (még nem befejezett?)

(Az értékeléshez olvass tovább!  ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

Miért olvastam el?

Már kiderült Molyon, hogy benne voltam a legjobb 2016-os magyar ifjúsági könyveket értékelő és díjazó zsűriben – KATT IDE az irodalmi rovatért -, bevallom, hogy ezt a könyvet azért olvastam el, mert a folytatása szerepelt a zsűrizendők között.

A történetről…

Három srácot és egy lányt elrabolnak, amikor hazafelé ugyanabba a taxiba szállnak be. Doma, Zoli, Max és Zsófi egy sötét helyiség padlóján ébrednek, majd megjelenik az elrablójuk fogdmegje, aki az ALVAREZt énekelgeti, mind ahányszor felbukkan a regényben, és akit emiatt el is neveznek Alvareznek.

Tombol a nyár és az elrabolt fiatalok haza akarnak jutni…

A négy főszereplőben csak egy dolog közös: az osztályok. Zoli a gazdag gyerek, aki Nexus telóval járkál és a legmenőbb bróker fiacskája. Az összeszedett és átlagosan normális Doma édesanyja magánnyomozó, ezért gyakran szalad bele furcsa helyzetekbe a fiú is. Max egy idegesítő, nagyképű bunkó, akinek az apja híres ügyvéd. A titokzatos, erős akaratú Zsófi az új lány az osztályban, akiről a fiúk csak annyit tudnak, amit látnak, hogy: csodaszép!

Tetszett, hogy ez a véletlenszerűen összeverődött társaság szép lassan közel kerül egymáshoz és megismerik egymást a kialakult helyzet miatt. Kifejezetten érdekes volt végigkövetni az utat, amit bejártak, míg megoldódott az emberrablásos ügyük! Egyébként emiatt az elrablásos téma miatt ugyan komolynak mondható a történet, mégis jól szórakoztam olvasás közben, mert nagyon jó figurákat talált ki az író és humoros szövegeket adott a szájukba!

– Gyerekek, ha én tudom, hogy ez lesz ennek a bulinak a vége, hogy Max szóvicceit kell hallgatnunk, miközben el vagyunk rabolva, én a Kleint ott helyben pofán verem, amikor meghív – panaszkodott Zoli. – A Kleint attól függetlenül pofán lehet verni – jegyezte meg Max. – Sőt, kell.

Szerintem…

Imádtam, hogy nem csupán az érdekes vegyes felvágott jellegű csapat összekovácsolódását követhettük végig, hanem azt is, ahogy a nyuszikból harcosok válnak! Ráadásul eléggé megváltozott az első benyomásom róluk, ahogy haladtam a történettel… Például Max kapcsán többször is megváltozott a véleményem, ugyanis az elején egyáltalán nem sajnáltam, hogy úgy járt, ahogy – spoiler! ott hagyják menekülés közben a többiek és jól megverik Maxet spoiler vége -, aztán minél több dolog derült ki az otthoni dolgairól, annál kevésbé bírtam utálni… Zolival valahogy hasonló volt a viszonyom, bár ő nem volt egy pillanatig sem alpári a lányokkal, nem szólogatott be, de kicsit felsőbbrendűnek tűnt. Nem kedveltem.

A legelejétől Doma volt a favoritom – őt féltettem, miatta aggódtam. Abszolút ő a legjobb fej a társaságban, ráadásul tetszett, hogy mennyire átgondoltan tudott gondolkodni az egyes helyzetekben. Zsófi nagyon semleges karakter volt majdnem végig, aztán kiderült a családi helyzete… Lesokkolt.

PRO 

Gyorsan olvasható, mozgalmas olvasmány – csak úgy pörögtek az oldalak. Egyedi, összetett háttértörténeteket kaptam, talán csak a sztori maga volt abszurd.

Szerettem az író humoros, néha ironikus, több szemszöggel játszadozó stílusát. Ez, hogy mind a négyen megkapják a saját szemszöget, ezáltal mindannyiukat egy kicsit jobban megismerhettük, nekem nagyon bejött. Sokszínűvé vált tőle a regény.

KONTRA 

Max stílusa nekem sokszor tűnt erőltetettnek, ezáltal az ő karaktere hiteltelenné vált – főleg a csajozós részeknél -, persze javított a helyzetén, hogy egy egészen ellentmondásos illető, akinek érdekes a háttérsztorija! 

Szerettem a fiatalokat, de ez a valóságban tuti nem így esett volna… (Jobb is, hogy csak egy regény.)

Összességében

Tetszett! 

Kicsit meghökkentő, hogy csak így elrabolnak négy fiatalt egy buliból hazafelé menet, de nagyon bírtam őket! Izgalmas volt a szabadulás, a macska-egér játék Alvarezzel, ráadásul nagyon kíváncsi voltam, hogy igazából melyiküket akarták elrabolni és MIÉRT?! A borító fenomenális – imádom Bernát Barbara munkáit -, a történet akciódús, bár szerintem egy kicsit hamari lezárást kapott. (Szerencsére kéznél volt a folytatás!)

A YA krimikkel és kalandregényekkel eddig semleges volt a viszonyom, de ezt nem bírtam letenni! Ha valamit a reggeli kávé mellett fejezek be, az nagyon birizgálja a fantáziámat, ugyanis az ébredés utáni programom kb. 1 óra gép előtti zombizásban merül ki.

Értékelés: 4

Folytatás?

Már el is olvastam a második részt - Amit végleg kitörölnél -, hamarosan érkezik az értékelés.

 

Barbara Bernát munkája (link)

Kinek ajánlom?

® Fiúknak, lányoknak, ifjaknak és ifjú lelkűeknek, mindenkinek, akit érdekel az ifjúsági krimi és az ifjúsági kalandregény érdekes fúziója!

® Főleg szabadban játszódó, ám túlnyomórészt tanuló korú fiatalok közötti poénkodással, bolondozással és meneküléssel teli regények kedvelőinek!

® Mindenkinek, aki szereti a fiatalos stílusban megírt, kamasz lelkivilágot hűen ábrázoló sztorikat, amikben a főszereplők komoly szituációba keverednek és akár bajuk is eshet!

Kedvcsináló idézetek:

☼

– Láttátok, mekkora nyúl volt? – fordult a többiekhez.

– Ja – felelte Zoli. – Normális.

– Neked ez normális? – mordult rá Doma. – Egy ekkora nyúl? Kétszer nagyobb, mint a… a sima nyúl.

– Tudom, tudom – bólogatott Zoli, akibe kezdett visszatérni az élet. – És a foga is véres volt, és hajszál híja, hogy nekünk nem ugrott.

☼

Ment ez, mint a karikacsapás.

Egészen addig, amíg egy hang dúdolni nem kezdett:

– Halad a kis hajó, viszi halottait…

– Baszd meg, ezt nem hiszem el! – nyögte Doma.

– …sohasem éri el Mexikó partjait.

– Gyerekek, ez a prérifarkas – suttogta Doma száraz torokkal. – Az a rohadt prérifarkas, aki állandóan meg akarja enni a gyalogkakukkot. – Nyelt egyet. – Ezt nem lehet elpusztítani.

☼

– Dr. Ábdulláh Áhmedzsád – nyújtotta a férfi a kezét Doma felé. – Orvosállat.

– Állatorvos – javította ki Zsuzsa. – Nem mindegy, doktor úr.

☼ ☼ ☼ ☼ ☼

A képek a Pinterest táblámról származnak:

Váltságdíj nélkül sorozat

☼ ☼ ☼ ☼ ☼