Oldalak

2017. november 27., hétfő

Acsai Roland: Jin és Jang


alcím: Különleges történet az összetartozásról

– Sötét van, nem látok semmit.
A fiú megfogja a lány kezét,
Mert csak kézen fogva juthatnak át a sötéten,
A semmin.
(A tintafelhő, a sötét és a semmi)


Fülszöveg:
„A Jin és Jang pontosan azt az érzést idézi fel az olvasóban, amit egy jó japán rajzfilm nézése közben érezhetünk. Ugyanazt a boldog szomorúságot hagyja az olvasóban, mint mondjuk a Nauszika című rajzfilm nézőjében: az elveszett harmónia, az aranykor iránti sóvárgást, a tudatot, hogy érdemes ezt a harmóniát keresnünk, és a félelmet, hogy talán nem vagyunk méltók a megtalálására.” 
- Mészöly Ágnes: Szavakkal festett képregény 
(Mondo Magazin) 
Könyv információk:

Eredeti megjelenés éve: 2016

80 oldal · puhatáblás ·
ISBN: 9786155632044 ·
Illusztrálta: Bocsi Eszter
(Az értékeléshez olvass tovább!     )

Miért olvastam el?
Már amikor megláttam a borítóját, akkor tudtam, hogy ezt nekem el kell olvasnom! Maga a könyv nagyon vékony, de abszolút igényes és helyes kiadás, bírja a gyűrődést, vagyis azt, hogy az olvasó felkapja belelapozgat és/vagy egy ültő helyében elolvassa többször egymás után.

Szerintem...
Igazán hangulatos és kreatív módon megalkotott történet, ami már mesélésében különleges. Mondhatnánk, hogy verses mese, hiszen egy résztörténet egy vers és az összesből áll össze a nagy egész. A biztonság és a béke felkutatásáról szól a könyvecske, de az odáig vezető út éppen annyira lényeges - és izgalmas -, mint a célba érés. Ez egy csodálatos olvasmány mély tartalommal és gyönyörű rajzokkal! Egyszerűen imádtam ezeket a hangulatos manga stílusú illusztrációkat!

Érdemes elolvasni a vele készült interjúkat és meglesni a képeit:

Szerintem a könyv illusztrációi nagyon színvonalasak és abszolút illenek a történethez. Öröm rájuk nézni, elrévedezni rajtuk - akárcsak a mese gondolatain -, számomra a képekkel együtt vált ez az egész kiadvány kerek egésszé!

Összességében

Szerettem olvasni, jól esett a történet és az egész stílusa. Lélegzetvisszafojtva olvastam a lány és a fiú kalandját, az átváltozásaikat, a megvívott harcokat és megdöbbentőnek találtam azt a sokszínű világot, amiben az egész mese játszódott. Tetszett a történet modernitása - például a disztópia és a posztapokaliptikus címkék is illenek a könyvhöz, holott tényleg egy több vers által elmondott meséről van szó! 
A rajzokat elbűvölőnek és a történethez minden szinten passzolónak találtam. ODA MEG VISSZA vagyok ettől a könyvecskétől! Nehéz megfogalmaznom azt a boldog érzést, amit olvasása, lapozgatása okozott. Vannak könyvek, amik csak úgy boldoggá tesznek – hát ez is ilyen.
Reménykedem abban, hogy a szerzőnek és az illusztrátornak lesznek még közös projektjeik.

Értékelés: 5*

*Kedvenc!
Új bakancslista-tétel a könyv alapján:
...beszerezni egy saját példányt és valamilyen úton-módon mind Acsai Rolanddal, mind Bocsi Eszterrel dedikáltatni.

Kinek ajánlom?
Ajánlom mindenkinek, aki egy mély mondanivalójú, mégis elbűvölő történet részesévé szeretne válni és mindenkinek, aki kedveli a mangákat vagy a manga stílusú illusztrációkat.

Kedvcsináló idézetek:
Repül a hatalmas üvegsólyom,
És benne repül a kolibri
Csőrében a virágszállal.
A sólyom testében már nem kavarog
A hó, és nem csapdos a villám.
A sólyom nyugodt.
A kolibri most a sólyom
Lelke.
És a sólyom lelke, mint a kolibri,
Könnyű.
(A madárban repülő madár)
– Most ősz van? – kérdezi a lány.
– Amikor kimondtad,
Már el is múlt – feleli a szamuráj.
– Mit akarsz ezzel mondani?
– Hogy csak az adott pillanat létezik.
(A szamuráj tanítása)
Sötét hegy magasodik előttük.
– Meg kell találnom Jint és Jangot,
Az ebihalaimat. –
Mondja a lány. – Te menj a hegy
Árnyékos oldalán, én
Majd a napos oldalán maradok!
– De ez nem hegy, hanem egy bálna,
Talán kivetette magát a partra
És megkövült.
– De még mindig énekel, hallod?
– Lehet, hogy ez csak az éneke visszhangja,
Ami visszapattan az idő faláról.
Miért olyan szomorúak a bálnák?
– Apám szerint azért, mert nagy a szívük,
Olyan nagy egy bálna szíve,
Hogy külön gravitációs mezeje van.
– Akkor azért zuhantunk ide.
– Igen. A szív gravitációja a legerősebb,
Erősebb, mint a földé.
(Az éneklő hegy)
☯☯☯☯☯
A képek a szerző és az illusztrátor oldalairól és az interjúikból származnak (ld. a linkeket). Minden jog az övék!
☯☯☯☯☯



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése