Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A kis Nemecsek izgatott volt, mikor érezte, hogy egy fontos dolog középpontjává válik. Ez ritkán esett meg vele. A Nemecsek mindenkinek levegő volt. Se nem osztott, se nem szorzott, mint az egy a számtanban. Senki se törődött vele. Jelentéktelen kis sovány fiú volt, gyönge gyerek. És talán éppen ez tette alkalmassá arra, hogy jó legyen áldozatnak.

Fülszöveg:
v

Az 1907-ben írt, klasszikussá vált ifjúsági regény – sok idegennyelvi fordítása révén – a világirodalomban is közismert. A 1890-es évek pesti gyermekvilágának lírai krónikája. Szereplői józsefvárosi gyerekek, akiknek két bérház közötti grund jelenti a játékszabadságot. A grund világának igazi törvényei, szokásai, egyesületei, erődítményei, vezérei és közkatonái vannak. A fennmaradásért háborúzni kell és a közkatonának áldozatul kell esnie, hogy ily módon igazi hőssé váljon. Az író a gyermeklélek kitűnő ismerője. Főszereplője Nemecsek és a többiek: Boka és Ács Feri, a két tábor vezére, Geréb, a bűnbánó áruló, a finomkodó Csele, mind bonyolult, alakuló egyéniség. Gondolatviláguk, magatartásuk különböző. A hiteles lélekábrázolás mellett a könyv erénye a regényesség. A történet magával ragadja olvasóit, a grund már több, mint játszótér, jelkép, ahol a harc az igazságért folyik. 

Könyv információk: Eredeti megjelenés éve: 1907 Ifjúsági, Budapest, 1955 182 oldal · Illusztrálta: Reich Károly

(Az értékeléshez olvass tovább!  ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

Miért olvastam el?

Úgy érzem, hogy megértem rá? Itt igazából az a kérdés, hogy eddig miért NEM olvastam el… A válasz pedig: azért nem olvastam el, mert fiatal koromban az a fajta lázadó voltam, aki a kötelező és az ajánlott irodalmat bojkottálta. (Ízlésficamos lázadó?) De valahogy mégis megvolt nagyjából a sztori. (Hogy ez az ismeret az iskoláskorom irodalomóráinak, sulis színházlátogatásnak vagy órai filmezésnek köszönhető, azt nem tudom!) Felnőtt fejjel pedig úgy döntöttem, hogy mindenféle kötöttségtől mentesen, önmagam örömére bepótolom.

Mindenki tudja, miről szól...

Úgy gondolom, hogy ha nem is olvastuk el becsületesen annak idején (Tisztelet a kivételnek!), nagyjából mindenki ismeri NEMECSEK ERNŐ, Boka János és az ő grundjuk történetét. Az alapműveltséghez tartozik, hogy mi a gittegylet és miért kell rágni a gittet, benne él a köztudatban, hogy miért írták kisbetűvel nemecsek ernő nevét, ráadásul elég gyakran tesznek fel a könyvből kérdéseket kvízekben.

Szerintem nem árulok el senkinek semmi újat, ha azt állítom, hogy a befejezése iszonyatosan igazságtalan - ezzel minden olvasó, kortól és nemtől függetlenül egyetérthet. Tudtam, mi lesz a vége, és mégis földhöz vágott, a lelkembe tiport ez a klasszikus. Sírtam értük és sírtam miattuk. Ráadásul a legvégén még egyet odavág az író szinte egyetlen mondattal, amikor a megrendült Boka oldalán ténferegve megtudjuk, hogy SPOILER nem csupán a drága, szőke kisfiú hal meg, hanem még a grundot is elvesztik, mert hamarosan építkezni fognak a területen... Spoiler vége. 

Döbbenetesen jól megírt ifjúsági regény, rengeteget ad az embernek!

Boka érezte, hogy most minden tőle függ. Tőle függ ennek a kis társaságnak a jóléte, a jövője. Tőle függenek a vidám délutánok, a labdázások, a különféle játékok és mulatságok, melyeket itt űzni szoktak a pajtásai. És Boka most büszke volt, hogy ilyen szép feladatra vállalkozott.

Mire fel sikeres?

A Pál utcai fiúk egy rendkívül értékes olvasmány, ami tele van érzelmekkel - szeretettel, haraggal, lojalitással, bátorsággal -, de...  Bár tudnám, hogy mire fel sikeres ez a mű, miért ragad meg ennyi gyermeket és felnőttet, hogy mi kapott el engem is annyira, hogy a könyv elolvasása óta képtelen vagyok abbahagyni a musical zenéinek a hallgatását, dúdolását. Nem gondoltam volna, hogy ennyire sikerül magával ragadnia. Nem gondoltam volna, hogy ennyire megszeretem ezeket a fiúkat. Nem tudom megfogalmazni magamban, hogy miért ütött ekkorát, miért voltam képtelen letenni a könyvet, miért szerettem ennyire.

Márpedig szerettem a történetet, de a történet szereplőit még jobban! Imádtam az igazságos Bokát, nagyon jópofának tartottam Csónakos Papuskámozását, illetve Nemecsek közlegény kötelességtudatát. Sőt szerintem Áts Feri is jó vezetője volt az ő kis füvészkerti csapatának, bár Bokát kiegyensúlyozottabbnak tartom. Magát a Gittegyletet viccesnek (és kicsit gyerekesnek) gondolom, de a tagjait nem kedveltem - ami tulajdonképpen érhető, nem?

Összességében

Ez kategorikusan az a kötelező, amit érdemes volt felnőtt fejjel bepótolnom. Őszinte, „lélekkel teli”, fordulatos történet, tragikus lezárással, egy extra csavarral a végén. Úgy gondolom, hogy mindenkinek el kell olvasnia egyszer az életében, hogy megértse, miért kell megtartanunk néhány régies szóhasználatú, „poros” könyvet is a kötelezőink, az ajánlott olvasmányaink között. Én kifejezetten élveztem olvasni és egészen biztos, hogy a legtöbb mai gyerek (vagy felnőtt) is szórakoztatónak tartaná.

Kedvencek: Nemecsek bátor kiállása a bátor Pál utcai fiúkért; Nemecsek és Boka kapcsolata

Értékelés: 4,5

Különféle feldolgozások

A Pál utcai fiúk :: Vígszínház

2016. novemberében, Marton László rendezésében érkezett meg az a kétrészes zenés darab a Vígbe, amire máig lehetetlenség jegyet kapni akkor is, ha te is egy színházban dolgozol... Igazából kevés dologra vágyok annyira – főleg a könyv elolvasása óta -, mint eljutni A Pál utcai fiúk musicalre. (Talán csak Centrál színház darabja (A lepkegyűjtő) mozgat meg még ennyire… de ő is a lehetetlen kategória.) 

Az előadás fenomenálisnak tűnik - a képek alapján a srácok, a díszlet, a ruhák teljesen passzolnak a darabhoz és a CD ötvenezredik meghallgatása után kijelenthetem, hogy a DALOK is parádésak. (Oké, oké, mit is várhatnék mást Geszti Pétertől és Dés Lászlótól meg egy csapat aranytorkú színésztől?)

A Pál utcai fiúk (1969) + A Pál utcai fiúk (2003)

1969-ben, Fábri Zoltán rendezésében, magyar–amerikai koprodukcióban érkezett The Paul Street Boys címen az első teljes feldolgozás. „Budapesten forgatták, a főbb szerepekben amerikai gyerekszínészekkel. De Rácz tanár úr Pécsi Sándor volt. Nemecsek édesanyja: Törőcsik Mari. 2003-ban aztán elkészült a regény kétrészes olasz tévéfilmváltozata is: I ragazzi della via Pál. Budapesten forgatták azt is, magyar srácokkal. Boka Giovanni volt a filmben, Geréb: Desiderio, Nemecsek: Ernesto, Weisz: Francesco, de például Csele megmaradt Cselének, hiszen az olaszosan hangzott. A grund őrét Mario Adorf, Nemecsek anyját Virna Lisi formálta meg, a mellékszerepekben viszont magyar színészek is feltűntek. Harkányi Endre, Molnár Piroska, Mácsai Pál, Ónodi Eszter, Kolos István.” – idézet a Vasárnapból.

A Pál utcai fiúk (1924)

Az 1924-es verzió igazából nem egy teljes film, hanem egy fekete-fehér némafilm, amiből több jelenet hiányzik, például a csata a grundon. A rendezője: Balogh Béla.

Pál utcai fiúk szobra - Szanyi Péter szobrászművész alkotása (2007)
(Cím: Budapest, Práter u. 11., 1082)

Kedvcsináló idézetek:

v

– Papuskám – mondta –, a fejemre dőlt egy cserép. Csupa föld vagyok…

És buzgón köpte a homokot, amivel tele volt orra-szája. Másodiknak, mint valami vízi szörnyeteg, Nemecsek bújt ki a medencéből. Szegényke megint csurgott-csöpögött, s amint ő már szokta, pityergőre álló hangon panaszkodott:

– Hát én már egész életemben folyton a vízben leszek? Mi vagyok én? Béka?

Megrázta magát, mint a vízzel leöntött pincsikutya.

v

A grund… Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek a végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék bura alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a szemetek hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messzenézéshez, akik nem éltek magas házak közé ékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek. A pesti gyereknek ez az alföldje, a rónája, a síksága. Ez jelenti számára a végtelenséget és a szabadságot. Egy darabka föld, melyet egyik oldalról düledező palánk határol, s melynek többi oldalain nagy házfalak merednek az ég felé. Most már a Pál utcai grundon is nagy, négyemeletes ház szomorkodik, tele lakóval, akik közül talán egy se tudja, hogy ez a darabka föld néhány szegény pesti kisdiáknak a fiatalságát jelentette.

v

Ehhez tudni kell, mi az az einstand. Ez különleges pesti gyerekszó. Mikor valamelyik erősebb fiú golyózni, tollasozni vagy szentjánoskenyér-magba – pesti nyelven boxenlibe – játszani lát magánál gyöngébbet, s a játékot el akarja venni tőlük, akkor azt mondja: einstand. Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős fiú hadizsákmánynak nyilvánítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog használni. Az einstand tehát hadüzenet is. Egyszersmind az ostromállapotnak, az erőszaknak, az ököljognak és a kalózuralomnak rövid, de velős kijelentése.

vvvvv

Képek A Pál utcai fiúk Pinterest táblámról.

A Pál utcai fiúk a GoodReads-en.

vvvvv