|
Valamikor az volt az őrültség jele, ha valaki azt hitte, hogy a Föld forog a Nap körül; ma talán az, ha valaki azt hiszi, hogy a múlt megváltoztathatatlan. |
 |
Első alkalommal elevenedik meg képregényformában
George Orwell 1949-ben megjelent világhírű, a náci és kommunista diktatúrák
ihlette negatív utópiája: Óceánia rémállama, ahol a Párt – élén a személyi
kultusszal övezett Nagy Testvérrel – mindenek felett áll, a polgárokat
folyamatosan megfigyelik, a háborús paranoiát szító propagandasajtó napról
napra újraírja a történelmet, a szabad gondolkodás pedig halálos bűnnek
számít… Az 1984 jóslata ugyan nem teljesedett és
nem is teljesedhet be, mert a jövőt – szerencsére – az ember sohasem láthatja
pontosan (még egy olyan zseniális író sem, mint Orwell); de napjaink
diktatórikus és autokratikus rendszereiben mégiscsak sok minden emlékeztet e
remekmű lidércnyomásos világára. A könyv figyelmeztetése ezért ma is aktuális
– s talán mindig az lesz… |
|
Könyv információk: Eredeti mű: 1984 – The Graphic Novel Eredeti megjelenés éve: 2020 Helikon,
Budapest,
2020 224
oldal · puhatáblás · ISBN:
9789634795001 · Fordította:
Szíjgyártó László · Illusztrálta:
Fido Nesti |
◈ ◈ |
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
A kiadványról…
George Orwell 1949-ben megjelent 1984 című regényét Fido Nesti öntötte képregényformába. Akárcsak a történet - a képek is nyomasztóak és sötétek. Az alapszín a szürke, amelybe néha az erőszakosabb vagy érzelmesebb részeknél vöröses színárnyalatok vegyülnek. A komor hangulatát félretéve maga a kiadvány szerintem szép, az illusztrációk pedig tökéletesen illeszkednek a történethez. Igényes kiadvány, és azt gondolom, hogy igazán izgalmas ezt a kultregényt ilyen formában viszontlátni, mert a graphic novel/képregény forma talán közelebb hozza azokhoz, akik magát a regényt félnek kézbe venni. (Mint jómagam.)
 |
| Fido Nesti (credit: Renato Parada) |
Szerintem…
Eddig Orwell egyetlen regényét, az Állatfarmot olvastam, de az 1984 is már jó ideje piszkálja a fantáziámat! Régóta terveztem elolvasni, ám eddig mégsem füllött hozzá a fogam, viszont azonnal felcsillant a szemem a regény képregényadaptációjára. Kíváncsi voltam, hogy tudta Fido Nesti ezt a sokkoló, komor sztorit megeleveníteni - és azt kell, hogy mondjam: szuperül sikerült! A képek izgalmasak és beszédesek, a sötét színtónusok pedig még inkább behúznak a történet komor világába. Mivel a történet maga roppant tanulságos, remélem, hogy a graphic novel formátum talán emészthetőbbé és kapósabbá teszi azok körében, akik fogékonyabbak iránta.
Az 1984 főszereplője a 39 éves Winston Smith 6079, aki Londonban, az egyes leszállópálya fővárosában él, ami Óceánia egyik tartománya. Az államot A Párt vezeti, aminek a jelmondata a következő: A HÁBORÚ: BÉKE / A SZABADSÁG: SZOLGASÁG / A TUDATLANSÁG: ERŐ. Nyelvük az újbeszél, amely nyelv mind jobban lebutítja a nyelvet, és szavakat töröl el. (Például: a meleg helyett a nemhideg szót használják, aminek a fokozásai a pluszhideg és a duplapluszhideg) A Párt jelképes vezetője a Nagy Testvér, aki mindenkit lát és hall, a nép az angszoc szent eveit követve éli az életét, és azokat, akik arcbűnt vagy gondolatbűnt vagy bármilyen bűnt követnek el (vagy fognak elkövetni) letartóztatja a gondolatrendőrség. Zseniális, hogy Winstonnak az a munkája, hogy megmásítja ('kijavítja/korrigálja') a múltat, ahogy az is, hogy a különféle minisztériumok neve mennyire szemben áll azzal, amit képviselnek. (Pl.: A Béke minisztériuma a háborúval foglalkozik, amit hol az egyik, hol a másik ellenséges ország ellen viselnek. SPOILER: Az, hogy épp ki ellen, az néha egyik pillanatról a másikra változik meg, és olyankor Winstonék elkezdik törölni a korábbi cikkeket, és újakat írni helyettük... Szó szerint újraírják a múltat.)
|
Az angszoc szent elvei. Újbeszél, duplagondol, a múlt megváltoztathatósága. Winston úgy érezte, mintha a tengerfenék őserdeiben bolyongana, beleveszve egy szörnyű világba, ahol ő maga a szörny. Egyedül volt. A múlt halott… A jövő elképzelhetetlen. |
Habár az Állatfarm életem eddigi egyik legütősebb olvasmánya, emlékszem arra, hogy mennyire sokkolt az egész, és az 1984 olvasása közben is ezt éreztem. Torokszorító, megdöbbentő olvasmány, aminek az elején eleinte csak kapkodja az olvasó a fejét, hogy minél többet tudjon befogadni a világból, ahol Winston létezni kényszerül. Elképesztő, hogy mennyire megrökönyödtem az egész világfelépítésen, de hüledezve olvastam ennek a gyenge, középosztálybeli férfi megrázó sztoriját is a naplójáról, a szerelméről, az árulásairól... Tudja, hogy az írással bűnt követ el, mégis elkezdi leírni a gondolatait, és attól fogva halottnak számít. A halál: szabadság? Lehet, hiszen Winston ezután végre elkezd élni! A képregény nagyon jól adja át az érzelmeket: érezzük Winston beletörődését, ellenkezését, makacskodását, szerelmét, elköteleződését, de érezzük a világ okozta paranoiát, őrületet, reményvesztettség is. (Amúgy meg: miért érzünk paranoiát, amikor pontosan tudjuk, hogy mind a lekapcsolhatatlan teleképről, mind a pénzérmékről, mind a poszterekről figyel minket a Nagy Testvér?)
Összességében…
Meghatározó, tanulságos történet, ami kortól és elbeszélési stílustól függetlenül megállja a helyét mindmáig. Szerintem ez még képregényként tálalva is rendkívül torokszorító, nyomasztó élmény, mert az illusztrációk nem lebutítják, hanem felerősítették a sztorit. (Számomra legalábbis.) A történet maga tetszett, ahogy az egész világfelépítést fantasztikusnak és aprólékosan megírtnak találom, de iszonyat nyomasztó, hogy képtelen vagyok lerázni magamról azt a bizonytalanság érzést, ami olvasás közben rámragadt. George Orwell nem csak a Winstonékat tartja bizonytalanságban, hanem az olvasót is. Mi az igazság...?
Értékelés: 4
Kedvcsináló idézetek:
◈
Winston rájött, hogy a
párt világnézete az olyan emberekre kényszeríthető rá a legeredményesebben,
akik képtelenek azt megérteni.
Az ilyenekkel el lehet
fogadtatni a valóság legdurvább megsértését is, mert nem is sejtik, milyen
iszonyú az, amit tőlük kívánnak, s nem törődnek annyira a közügyekkel, hogy
rájöjjenek, tulajdonképpen mi is történik.
Az értelem hiánya
következtében egészségesek maradnak.
Egyszerűen lenyelnek
mindent, s amit lenyelnek, nem árt meg nekik, mert éppen úgy nem marad meg
bennük…
Mint amikor a gabonaszem
megemésztetlenül megy át a madár testén.
◈
Lehet, hogy az őrültség
egyszemélyes kisebbséget jelent.
◈
Még nem tudta meg,
tűnődött, a végső titkot. A hogyant
már megértette, a miértet még nem.
Immáron azonban még
biztosabb volt benne, mint azelőtt, hogy nem őrült.
Az, hogy kisebbségben
van, még nem jelenti azt, hogy őrült valaki.
– A józan ész nem statisztika dolga…
◈ ◈ ◈
◈ ◈
Nem
saját képek - 1984 Pinterest
tábla
1984 (graphic novel)
a GoodReadsen
◈ ◈ ◈ ◈ ◈
Különleges formában vehetik most kézbe
az olvasók George Orwell örökérvényű regényét. Fido Nesti brazil illusztrátor
dolgozta át képregényformába a náci és kommunista diktatúrák ihlette negatív
utópiát, amely az 1949-es megjelenése óta a világirodalom egyik
legmeghatározóbb műve. Tartsatok a Blogturné Klub bloggereivel és nyerjetek egy
példányt a könyvből!
|
Nyereményjáték: Orwell regényének megjelenése óta a negatív
utópia, vagyis a disztópia műfaja egyre nagyobb teret hódít az irodalomban.
Játékunkban ezúttal ezen műfaj krémjéből válogattunk idézeteket. A feladat,
hogy ezek alapján kitaláljátok, hogy melyik művet keressük. A Rafflecopter
dobozba a könyv címét és íróját is várjuk. (Figyelem!
A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72
órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új
nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.) |
„Hiszen
a televízió – „valóság”. Érzékelhető, dimenziókkal rendelkező valóság. Közli
magával, mit gondoljon, méghozzá harsogva közli. Biztosan igaza van. Úgy
lerohanja a nézőt, hiszen annyira igaznak látszik minden következtetése, hogy
az ember értelmének nincs is ideje arra, hogy tiltakozzék: „Micsoda
képtelenség!”.”
|
BLOGTURNÉ ÁLLOMÁSOK: Január 11: Hagyjatok!
Olvasok! Január 13: Sorok
között Január 15: A
Szofisztikált Macska Január 17: Utószó Január 19: Flora
The Sweaterist Január 21
Veronika’s Reader Feeder Január 23: Fanni’s
Library |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése