J. A. Redmerski: A soha határa (A soha határa 1.)

FÜLSZÖVEG:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Camryn Bennett még csak húszéves, de azt hiszi, pontosan tudja, milyen lesz majd az élete. Ám egy vad éjszaka után az észak-karolinai Raleigh legmenőbb belvárosi klubjában ismerősei és önmaga elképedésére úgy dönt, otthagyja megszokott életét, és elindul a vakvilágba. Egy szál táskával és a mobiltelefonjával felszáll egy távolsági buszra, hogy megtalálja önmagát – és helyette rálel Andrew Parrish-re.

A szexi és izgató Andrew úgy éli az életét, mintha nem lenne holnap. Olyan dolgokra veszi rá Camrynt, amilyenekre a lány sosem hitte magát képesnek, és megmutatja neki, hogyan adja meg magát a legmélyebb, legtiltottabb vágyainak. Hamarosan ő lesz Camryn merész új életének központja – olyan szerelmet, vágyat és érzelmeket kelt, amilyeneket a lány korábban elképzelni sem tudott. De Andrew nem árul el mindent Camrynnak. Ez a titok vajon örökre összehozza őket – vagy mindkettőjüket elpusztítja?

[

SZERINTEM:

Ejj, de nagyon felkapták ezt a könyvet! Komolyan a csapból is Camryn és Andrew folyna, ha megnyitnám!

Ami tetszik: a borítója és a címe. A borító (Jasmine007) több könyv elején is megjelenik, mégsem untam még meg, míg a címben megfogott az ellentmondás.

(x)

Sokszor álmodoztam már erről az „otthagyok mindent a fenébe – megyek előre és lesz, ami lesz” elhatározásról, szóval érdekelni kezdett a könyv lélektana. Ha van „road movie”, akkor kéne lennie „road könyvnek” is lennie (ha van, akkor pardon!) – és minden bizonnyal ez a könyv is annak számítana. Nagyon tetszett, ahogy utazgatnak, minden bolondság, amit útközben csinálnak. Miután kocsival folytatja Camryn az útját, onnantól irigykedem rá igazán.

Biztos kezű sofőr, aki mindig megáll, ha pihenni, holdfényben fetrengeni vagy vásárolgatni akad kedve az embernek.

Mivel nem zúdítják hamar egymás nyakába a teljes lényüket, hanem szépen apránként ejtenek el egy-egy információmorzsát magukról és a helyzetükről, így nem válik unalmassá a sztori és nem ismételgetik önmagukat a szereplők.

Tetszett. Andrew helyes, Camryn szerethető, mindketten elég defektesek, együtt viccesek és aranyosak. A beszélgetések már-már életszerűek, évődőek. Érdekes volt váltott nézőpontokból végigolvasni egy könyvet!

BŐVEBBEN:

A könyv érdekessége a zeneisége. Zeneileg mindenevő vagyok – leszámítva a tuctuc-ot, de az nem is zene. Youtube-on végigbogarásztam a könyvnek megemlített SOK-SOK zenét. Utoljára az Árnyalatos könyvben kiemelve a zene, de ritkán tűnik fel az ilyesmi, szóval nagyon kirívó volt akkor is. Csak ajánlani tudom, hogy muzikális ismereteinket bővítsük a klasszikus rock-kal, magyarul: ha olvasod, és szám címet látsz – írd ki, menj zenei portálra és hallgasd meg!

Legaranyosabb rész: Raisins in my toast –ot simán elénekelhetné nekem Andrew egy Waffle House-ban! Meghallgatás közben végig vigyorogtam és még órákkal később is. Mindenképpen HALLGASSÁTOK meg!

Kedvenc röhögős rész: Walmart-os rész gyógyszeres pultnál!

(x)

Az utolsó 100 oldalt az autóban faltam be, amíg vártam a nagyimat ÉS egyszer csak azt vettem észre, hogy a könyvnek vége. Megrázó, felkavaró, mégis korrekt lezárás – percekig nem bírtam lenyelni a gombócot a torkomban.

Teljesnek érzem a történetet és nem tudom elképzelni, minek még egy rész. Persze el fogom olvasni, mert megszerettem a szereplőket és az író stílusát – csak MIÉRT?

Miért? Mert nem volt elegem Camryn-ból és Andrew-ból, azért!

(Mondjuk szerintem totál nem perverz a gyerek, nem is értem, miért vannak vele oda… :D Átlagos. Vagy én is fura vagyok… na bumm!?:D)

ÉRTÉKELÉS: 5

 [

KEDVENC IDÉZETEIM:

 „Gyakran csak ülök, és gondolkodom az életen, tűnődöm, mi a fenét keresek én itt. Mit keresek például most itt, ebben a kávézóban, ezzel a lánnyal, akit gyakorlatilag egész életemben ismertem. De tegnap például azon gondolkodtam, miért kelek fel ugyanakkor, és miért csinálok mindent éppen úgy mindennap. Miért? Mi készteti az embert arra, hogy azt tegye, amit, miközben valahol mélyen mindnyájan szeretnénk kiszabadulni a mókuskerékből?!”

„Megszegtem minden szabályt… Minden. Egyes. Szabályt.”

„Mivel megtiltotta, hogy sírjunk, az egész dühömet az 1969-es Chevy Camarómon éltem ki: szétvertem egy baseball ütővel.”

[

ZENÉK A KÖNYVBEN:

Andrew favoritjai: klasszikus rock, Led Zeppelin, The Rolling Stones, Journey, Foreigner, Eagles

Camryn kedvencei: Muse, P!nk, The Civil Wars (megszereti a klasszikus rock-ot is)

Csak ajánlani tudom a Youtube-on talált a könyvhöz készített lejátszási listát. (KATT IDE)

(x)

• Aline in Chains - Would?
• Aerosmith - Dream On
• Bad Company - Feel Like Makin' Love
• Danny Jones - Raisins in My Toast
• Kansas - Carry On Wayward Son
• The Eagles - Hotel California
• The Rolling Stones - Laugh, I Nearly Died
• THe Civil Wars - Barton Hollow
• The Civil Wars - Poison & Wine
• Bad Company - Ready for Love
• Kansas - Dust in the Wind