Oldalak

2015. július 26., vasárnap

Takami Kósun: Battle Royale (könyv, film és manga)



– Ha minden egyes alkalommal rosszul leszel, amikor megölsz valakit, a következő pillanatban valaki más végez veled.
- Kavada Sógo


Fülszöveg:
Valahol, valamikor egy diktatórikus távol-keleti országban, az állami vezetők kegyetlen kísérletet eszelnek ki: negyvenkét középiskolást egy lakatlan szigeten arra kényszerítenek, hogy életre-halálra megvívjanak egymással. Géppisztolytól kezdve a sarlón át a konyhai étkészletből származó villáig, bármilyen fegyver a rendelkezésükre áll… A Programnak csak egyetlen túlélője lehet: a győztes.
Takami Kósun regénye – melyet gyakran neveznek a 21. századi Legyek urának – botrányos karriert futott be. Bár megjelenését a japán kormány is ellenezte, a regény 1999 óta több kontinensen vezeti a sikerlistákat, számos feldolgozást ért meg. 

Könyv információk:

Eredeti cím: バトル・ロワイアル
Eredeti megjelenés éve: 1999
Ulpius-ház, Budapest, 2010
738 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632543772 · Fordította: Mayer Ingrid


Szerintem:
Ez a történet valami elképesztő! Imádom a disztópiákat, amiben egymást kell levadászni és meggyilkolni, de ez viszi a prímet nálam mostantól. Nem egy könnyed délutáni olvasmány (738 oldal!), de nagyon nehezen bírtam félretenni és mással foglalkozni, az elolvasása után pedig a történettől nem bírtam szabadulni. (Megnéztem a filmadaptációt és elkezdtem olvasni a mangát…)

Magával ragadó és sokkoló. Folyton újabbnál újabb durva halálnemekbe botlottam és mindig a legsokkolóbban kerestem. Nincs. Mindegyik borzasztó volt – szemkivájás körömmel, lenyilazás közelről és távolról, kés a fejbe-nyakba, golyók szaggatják szét az embereket, vagy akik nagyon nem bírják megölik magukat. NAGYON durva, de azt hiszem, hogy a vége a legdurvább.

Voltak olyanok, akiknek a halálát már rémesen vártam (Kirijama Kazuo, Szóma Micuko), akiknek nagyon drukkoltam (Nanahara Súja, Nakagava Noriko, Mimura Sindzsi) és egy hatalmas kedvencem is lett a történetben. 

Az én kedvencem: Kavada Sógo!

Értékelés: 5
 
Bővebben:
A főbb karakterekről (enyhe spoiler!)

Nanahara Súja

Főszereplőnk Súja, akinek a szemszögéből végülis végigélvezhetjük ezt a fantasztikus szigetlakósdit. Persze mivel ő sem lehet ott mindenütt, fel-felbukkannak az osztálytársai - beletekintünk a többiek gondolataiba, gyilkosságaiba és halálába is.

Nanahara egy lázadó árva, aki imádja az országba csempészett rockzenét, nagyon sportos és szeret gitározni is. Nem mondom, hogy nem egy szimpatikus, jól kitalált szereplő, de nem voltam oda érte. Ha a túlélési képességeit kéne számba vennem, akkor a szerencsefaktorra kenném az egészet, mert egyedül tuti hamar meghalt volna.
 
Kavada, Súja és Noriko a filmben
Nakagava Noriko

Ha Nanahara hamar meghalt volna egyedül, akkor Noriko még őt is beelőzte volna fél nappal! Nincs bajom a leányzóval, de ebben a játékban én nem fogadtam volna rá, mert se nem ügyes, se nem gyors, se nem leleményes. Egészen egyszerűen még magasabb a mázli-faktora, mint Sújának – jó helyre állt.

Érdekes, hogy mennyire nem tudunk semmit a lányról – a mangában csodaszép, a filmben elálló majomfülei vannak, a könyvben pedig csak annyit mondanak róla, hogy „kedves, különösen sötét szeme, kerekded, kislányos arca és vállig érő haja volt. Kistermetű és még elég gyerekes, szóval átlagos”. Engemet a könyvbéli Noriko fogott meg magának azzal, ahogyan a lankadatlan pozitív szövegeivel bemászik az ember bőre alá és megkedvelteti magát.

Kavada Sógo (川田章吾, Kawada Shōgo)

Megtermett, kopasz és hallgatag – ennyit tudunk meg róla a sztori elején, de én szinte azonnal megkedveltem. Egyszerűen borzalmas lehet új diákként úgy elmenni egy osztálykirándulásra, hogy a kutya se szól hozzád és nem is vagy túl jóban a többiekkel.

Aztán a történet megszeretteti az olvasóval Kagavát, akiben egy kitartó, okos és erős karaktert ismerünk meg. Folyamatosan segít, életben tart és akár fel is áldozná magát. Igazából én mindegyik feldolgozásban odáig voltam érte, nekem a könyv folyamatos kedveltetési kísérletei se kellettek ahhoz, hogy neki drukkoljak!

Zseniális pacák!

Mimura Sindzsi

Íme, szuperman! Okos, sportos, dögös és mindenki felett áll. Nem annyira kedveltem, de aztán azon kaptam magam, hogy nagyon várom az ő szálukat a bolondos barátjával!

Eléggé drukkoltam nekik, bár nem annyira, mint Kagavának. Egyszerűen döbbenetes a srác!

Kirijama Kazuo (桐山和雄, Kiriyama Kazuo)

Ez egy állat, egy Terminátor, akit előre beprogramoztak gyilkosságra! Nagyon durva a filmbéli megjelenítése is, ahol szó nélkül játszik pszichopatát, de a könyvbéli okos, körül rajongott Főnök-karaktert nagyon bírtam.

A sztori vége felé, ahogy fogytak az emberek, már drukkoltam, hogy végre valaki nyírja már ki (Persze, hiszen mentettem volna a kedvenceimet!) és egyre elkeseredettebb lettem a sikertelen gyilkossági kísérletektől!

Komolyan, akár a Terminátor, Kirijama és minden lövés után talpra állt… durva a srác! Jó kis rémálom-alapanyag.
 
Kirijama a filmben (Masanobu Ando)
Szóma Micuko

Annyira és elképesztő módon gyűlöltem már az első másodperctől fogva, de akárcsak Kirijama ő is mindig, mindent megúszott! Ő az alamuszi meglapuló típus, aki közelről gyilkol, de ahogy néha behízelegte magát az emberek közelébe!
Komolyan agylobot kaptam tőle! Annyira vártam már, hogy Kirijamával fussanak össze valami nyílt színen, vagy ölje már meg BÁRKI! Relatíve ritkán utálok könyves karaktereket ennyire… Szörnyű ez a csaj.

Borító-szemle

A legszebb – nyilván – a magyar lett (fent a fülszöveg mellett!), de a legrosszabbat is elhoztam megmutatni, ami az orosz Амфора által 2005-ben kiadott verzió szerintem. A képen Kirijama látható, a készítő pedig gondolom a tervező 5 éves kisfia.


Battle Royale MANGA
Rajzolás: 1
Úristen, de nagyon-nagyon nem jön be… Pont az a stílus, amit nem szeretek. Mindenki lányos nemtől függetlenül… aki nem lányos, az megszökött a Dragon Ballból…

Sztori: 3
Nanahara és Mimura kész szupermanek. MIÉRT? Egyébként is tök király karakterek, miért kellett ennyire feltuningolni őket?

Realitás: 5
Nagyon jól hozza a könyv cselekményeit, jól ábrázolja a szituációkat (még ha picit fel is tuningolja ugyebár).

A filmnél százszor jobb, a könyvnél azért gyengébb.

Adaptáció: 5/4 ☆☆☆☆

Én kifejezetten szeretem, ha valamivel foglalkoznak annyira, hogy készítenek belőle graphic novelt, képregényt, mangát vagy bármit! Ennek a mangának tényleg csak a kinézete a baja, de megszokható és így is érdemes elolvasni! Ha valaki szereti a mangákat és tetszett neki a könyv, akkor mindenképpen kutassa fel.

Battle Royale FILM
Valószínűleg mindent, de mindent alulmúlt… jah, nem. Még mindig a Rémségek cirkusza a legrosszabb adaptáció-élményem, ez csak simán f.s volt. Kirijama és Kawada felbukkanása logikátlan, bár az egész kezdet alapjaiban volt más. Sajnáltam, hogy Nobut rossznak tűntették fel.

Kagava és Kirijama a filmben - ők nagyon ott voltak!
Nagyon nyomi film lett…

A könyv izgalmát és a vérengzését mind-mind kiölték a sztoriból – egy silány, röhejes valamit kaptam.

Amúgy Kirijama… úristen, az a gyerek a könyvben egy Terminátor! Itt meg egy néma ómen-Damian koppintás… Shuyát is sajnáltam, hogy egy rinyapics.t csináltak belőle… Kawadát itt is, így is imádtam. :D

A vége… MI A SZ.R AZ A VÉGÉN?! *elment bőgni*

Adaptáció: 5/1 

Rettenetes, rémes és gagyi. Nem is tudom, hogy ajánljam-e megnézésre. Ha komolyan veszed, akkor semmiképpen se, de ha érdekel egy paródia, akkor hajrá!

Idézetek:
– Szerintem ő egy üres ember.
– Üres? – kérdezte Noriko.
– Igen – bólintott Kavada. – Az elvek és az érzelmek, illetve semmiféle értékítélet nem tud gyökeret ereszteni a szívében, mert nincs hova. Ilyen típus. Ráadásul ennek valószínűleg… nincs oka.

Pont azok tapossák szét ilyenkor szívbaj nélkül az embert, akiknek különben olyan jógyerek-fejük van.

A 3/b tele volt különleges emberekkel: ide jártak a sportcsapatok legjobbjai, a züllöttek mindkét nembeli vezéregyéniségei, ráadásul még egy meleg is volt az osztályban. 
(Már meg is halt – rendkívül ordináré egy buzeráns volt…)

– Ezt meg hol találtad? – (…)
Kavada a szeme sarkából látta Súja arcát, és elmosolyodott.
– Volt egy ház, ahol tartottak tyúkokat. Kaja nélkül eléggé le voltak strapálva szegények.
Súja túlzó mozdulattal rázta a fejét.
– Az előbb, amikor mi ettünk, nem is volt benne tojás.
Kavada felhúzta a szemöldökét.
– Csak egy volt. Én a lányoknak szoktam kedvezni. Ilyennek születtem.

☠☠☠☠☠
Képgyűjtemény a Pinteresten: Könyv – Battle Royale.
Különböző kiadások borítói a GoodReads-en!

☠☠☠☠☠

1 megjegyzés:

  1. "a készítő pedig gondolom a tervező 5 éves kisfia" LOL :D ezen felvihogtam
    A manga rajzokra majd lehet, hogy rákeresek, a filmadaptációktól meg nem véletlenül ódzkodom :))
    Egyébiránt tényleg a Rémségek cirkusza multikaki.

    Kavada és Mimura nálam is nagy szerelem volt, Mimurának nagyon drukkoltam, de rájöttem, hogy még csak a könyv felénél járunk, tehát valószínűleg pechje lesz :(( hüpp-hüpp
    de egyetértek, kiemelkedően szuper disztópia, bár fenn az egekben az ember ingerküszöbe, ez mindent visz! 5 csillag, újraolvasós ;)


    VálaszTörlés