Gayle Forman: Ha maradnék (Ha maradnék 1.) (könyv és film)

Mikor bejelentettem a szüleimnek, hogy csellón fogok játszani, vad röhögésben törtek ki. Később megkövettek, mondván, csak az a gondolat nevettette meg őket, hogy elképzelték az aprócska lányukat egy ekkora nagy hangszerrel a pálcika lábai között. Amint rájöttek, hogy komolyan beszélek, azonnal lenyelték a vihogást és felöltötték a legbátorítóbb arckifejezésüket.

Fülszöveg:

És te hogyan döntenél?

Képzeld el, hogy mindened megvan, amiről csak egy lány álmodhat. A szüleid jó fejek, mindig megértenek és melletted állnak. Az öcséd a legédesebb kiskölyök a világon. A város legígéretesebb rockbandájának frontemberével jársz, aki nem elég, hogy eredeti és különleges, de imád is téged. A zenei tehetséged szélesre tárta előtted a világ kapuit.

Képzeld el, hogy aznap, mikor leesik az első hó, mindezt elveszítheted.

Amikor életedben először kell komoly döntést hoznod, nem áll melletted senki, akitől segítséget remélhetnél. Élet és halál között kell választanod. Az életed soha nem lehet olyan, mint amilyennek ismerted. A halálról semmit sem tudsz.

Te mit tennél? Harcolnál vagy feladnád? Mennél vagy maradnál?

Könyv információk: Eredeti cím: If I Stay Eredeti megjelenés éve: 2009 Ciceró, Budapest, 2012 258 oldal · ISBN: 9789635397501 ·  Fordította: Rudolf Anna (Olvasott kiadás: Ciceró, Budapest, 2011 274 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635397280)

A sorozat részei: 1. Ha maradnék 2. Hová tűntél? (befejezett duológia)

(Az értékeléshez olvass tovább!  ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

Szerintem:

♫

Egyedi, baljóslatú - ha két szóval kéne értékelnem, akkor ezekkel írnám le ennek a bájos, okos csellista lánynak a történetét… és marhára nem mondanék el semmit arról, amit éreztem, miközben visszatekintésről-visszatekintésre összetörte ez a kiscsaj a szívemet. Durva volt.

Az egész történetet kedveltem, holott egyből egy egész nagy drámába ránt bele, amiből nehéz kimászni és olyan témákat feszeget, amikbe az emberek nem szeretnek belegondolni. Van-e értelme tovább élni, ha elveszítetted Őket? Annyira egyszerűen válaszolhatnám, hogy nem, nincs… de ez a könyv nem erről szól, hanem arról, hogy miért nem ennyire egyszerű a válasz. Bevallom, hogy egy nyálas tinédzser románcot vártam – egyáltalán nem azt, amit kaptam. 

Meglepően sok elrejtett okosság, aranyköpés dobja fel a szomorkás alaphangulatát.*

A történet egyik különlegessége, hogy a fejezet számok/címek helyett az aktuális időt ismerjük meg (pl.: 8 óra 17 perc a 2. fejezet), a másik érdekesség, hogy a Mia kómája alatti jelen időbe bele-beleszőnek egy-egy visszatekintést a múltba. Egy esemény, egy találkozás, egy randi – egy történet, ami miatt csak még jobban fáj a szívünk a családért, a lányért. Imádtam az édesapát, Willowt, a nagypapát, Adamet, Kimet, Miát, Teddyt… egyszerűen mindenkit, akit egy kicsit is megismertem. Szerettem a szövegüket, szerettem az egymással való kapcsolatukat.

Összességében jó volt, nem átlagos, bár nem is átütő siker. Tulajdonképpen ez egy szépen felépített, jól kitalált és elmesélt „síróskönyv”.

Kedvenc karakter: Igazából mind Miát és a családját, mind a barátaikat nagyon megszerettem a történet során. Továbbá bírtam a jó fej nővéreket is!

Értékelés: 4,5

*(Továbbá annyi zene van a könyvben, hogy picit rendbe tett, mire mindent végighallgattam, amiket a könyv végén felsorolnak „A könyvben elhangzó zenéről” című részben. Mondjuk aztán meghallgattam a film soundtrack-jeit is és még most sem vagyok teljesen rendben…)

Ha maradnék (2014) film

(Snitt.hu, Port.hu, IMDb)

A Miát alakító színésznővel (Chlöe Grace Moretz) eléggé változatos a kapcsolatom, ugyanis nagyon jól játszik, de marhára bírom utálni, amikor negatív szereplőt játszik, és nagyon szoktam bírni, amikor jó karaktert kap egy filmben. Szeretem, nem szeretem. Sokadik napja nézzük anyummal a Sötét helyeket (nagyon lassan haladunk…), amiben negatív karakter és utáltam, amikor nekivágtam a ’Ha maradnék’-nak. :D Különös volt, bár elég hamar elrabolta a szívemet. ISZONYAT jót alakított, nem lett ripacs, holott ezt a szerepet szépen el lehetett volna rontani.

A többi színészt hírből se ismertem, de egész hamar megkedveltem őket annak ellenére, hogy a legtöbbjüket nem így képzeltem el olvasás közben. Kivéve az Adamet alakító Jamie Blackley-t – az ő castingját nagyon eltalálták. Ráadásul jó párost alakított a két fiatal, akárcsak a Mia szüleit játszó páros.

Adaptáció: 5/4 ☆☆☆☆

Kifejezetten tetszett, hogy mind felépítésben, mind a visszatekintésbeli történetekben megtartották a könyv alapelemeit. Nyilván nem tudtak mindent beleszuszakolni 107 percbe, de összességében épp olyan élményt adott, mint a könyv. (Mondjuk nem bőgtem el magam lépten-nyomon, ahogy a könyvnél a vége felé… de majdnem.) Apró, drámai változtatok voltak – érzelemdúsabb veszekedések, szívhez szóló köszönetek. Kifejezetten jó adaptáció volt, bár a filmbéli Adambe nem szerettem annyira bele, mint a könyvbélibe.

Szinkron? Jó, bár a szöveget több helyen megváltoztatták, leegyszerűsítették. Az eredeti szövege jobb.

AJÁNLÁS:

Összességében mind a könyvet, mind a filmet boldogan ajánlom, ha valami megható történetre vágysz. Elég fordulatos, szépen strukturált, jó karakterekkel megtűzdelt, bár érzelmi hullámvasút a történet.

Idézetek:

♫

– Mia, Mia, Mia – simogatta meg a paróka alól kiszökött hajamat. – Téged szeretlek. Egyértelműen szexisebb voltál ma, és tudod, szóval szőke voltál, és ez is más. De ugyanaz vagy ma, mint akit tegnap szerettem, és akit holnap is szeretni fogok. Szeretem benned, hogy finom vagy és törékeny, de mégis erős, csöndes is, de oda tudsz mondani, ha kell.

♫

– Mindenki tudja, kicsoda Yo-Yo Ma – mondtam, és nem tudtam elnyomni egy grimaszt.

(…)

– Fogadni mernék, hogy nem találsz odakinn öt olyan embert, aki tudná. Egyébként is, micsoda név ez? Tisztára, mint a gettóarcok, Yo Mama!

♫

Ha úgy vesszük, apu a szíve mélyén egy kicsit mindig is csokornyakkendőt viselt: alapjában véve konzervatívabb volt, mint amilyennek kinézett. Hiába festette kékre a haját, tetováltatta magát, járt tetőtől talpig bőrbe öltözve és dolgozott lemezboltban, már akkor feleségül akarta venni anyut, amikor a legtöbb barátjuk még mindig alkoholmámorban úszó egy éjszakás kalandoknak élt.

♫ ♪ ♫ ♪ ♫

A képek a könyvhöz tartozó tábláról származnak: Könyvek - If I Stay / Where She Went.

A könyv a Goodreadsen: IF I STAY.

♫ ♪ ♫ ♪ ♫

Kedvenc csellistám: Steven Sharp Nelson

A ThePianoGuys youtube csatornáján szerettem bele a munkásságába: Youtube link. Nyilván ő a banda csellósa, bár a zongoristáért (Jon Schmidt) is odáig vagyok – mindketten fenomenálisak!

A legnagyobb kedvencem:

Me and My Cello - Happy Together (Turtles) Cello Cover - ThePianoGuys