Rachel Hawkins: Hex Hall (Hex Hall 1.)

A Nagy Háború után azokat az angyalokat, akik vonakodtak állást foglalni Isten vagy Lucifer oldalán, kiűzték a mennyből. Egy csoport – mutatott a középen álló, magas angyalra – úgy döntött, elbujdosik a hegyek között a sűrű erdőkbe. Belőlük lettek a tündérek. A másik csoport az állatok közt talált menedéket, belőlük lettek az alakváltók. A harmadik csoport beolvadt az emberek közé, ők boszorkányként éltek tovább.

Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Három évvel ezelőtt Sophie Mercer rádöbbent, hogy boszorkány. Ebből jó pár kalamajka keletkezett. Anyja, aki nincs megáldva boszorkányképességgel, mindenben segíti őt, de csak akkor értekezik Sophie apjával, akit a lány szinte csak fényképről ismer, amikor nagyon szükséges. De amikor Sophie bűbája nagyon rosszul sül el a szalagavató bálon, és túlságosan magára vonja az emberek figyelmét, apja az, aki úgy dönt, büntetést érdemel: ezért a Hex Hallba, egy elzárt nevelőotthonba kerül, mely a rossz útra tért Prodigiumok (vagyis boszorkányok, tündérek és alakváltók) gyűjtőhelye.

A hasonszőrű csudabogár-tinikkel töltött első nap végére Sophie szép kis listával dicsekedhet: három erős, szupermodell-kinézetű ellenség, egy szívdöglesztő boszorkánymester iránt érzett bimbózó szerelem, egy ijesztően követő kísértet, és egy szobatárs, akiről kiderül, hogy a suli leggyűlöltebb diákja, és ráadásul vámpír. De a legrosszabb akkor jön, amikor Sophie rádöbben, hogy egy titokzatos ragadozó támadja meg a diákokat, és egyetlen barátja az elsőszámú gyanúsított.

Egyre több lesz a vérfagyasztó rejtély, és Sophie kénytelen felkészülni a legnagyobb fenyegetésre: egy ősi, titkos társaság egyetlen célja, hogy elpusztítsa a Prodigiumokat – de különösen őt.

  

Könyv információk: Eredeti mű: Hax Hall Eredeti megjelenés éve: 2010 Könyvmolyképző, Szeged, 2014 270 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632454405 · Fordította: Acsai Roland

A sorozat részei:    1. Hex Hall    2. Demonglass – Démonüveg    3. Spell Bound* (angol)  (befejezett trilógia)  *várható magyar megjelenés: 2016

(Az értékeléshez olvass tovább!  ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

Szerintem:

◈

Szeretem a boszorkányos, furcsa varázsiskolákról szóló történeteket – olvastam már jobbakat, rosszabbakat. Ez a történet egy jól kitalált világban játszódik. Tetszett az, hogy többféle tanuló jár a suliba és annak ellenére, hogy tündérek meg alakváltókat raknak egy szobába mégis megmarad a szimpla kamasz probléma szinten az egész. Szebb a ruhám? Zavar a csacsogás, miközben este a szobában idéztek! Az az én (boszorkánymester) pasim! Kicsit karikatúrája a témának, de annak jó. (Pl.: A Barbie-triumvirátus kinézetét koppintotta az írónő, amikor felvezette a modell-boszi triót. Továbbá a Lord Byron körüli dolgok is humorosak szerintem, ahogy a gondnok kiléte-kinézete is.)

Kicsit klisés, picit kiszámítható, de élvezetes és gördülékeny olvasmány. (Amúgy talán 6-8 óra alatt simán ki lehet olvasni. Nem egy nagy cucc. Egyébként a 270 oldalból az első 95 csak Sophie első napja az iskolában – azért ez haláli!)

Azt hiszem, hogy nem igazán értem Sophie-t… Mindig is úgy gondoltam, hogy Hermione volt a legnormálisabb, aki nem a Varázsvilágban nőtt fel, így amikor felmerült az új iskola, akkor aztán minden infót összeszedett róla és magáról, mindennek utánajárt. Sophie meg picsog, amiért nem tud semmit. MENJ ÉS NÉZZ UTÁNA, te tök! Mondjuk a Bumm-SZERELEM! megvilágosodásait sem bírtam felfogni.

Kedvencek: Jenna, Cal

WTF-emberkék: Sophie, Archer

Iskola teszt: Hekaté Hall (Hex Hall)

Simán járnék ide, bírtam az egészet – leszámítva a „tesi” órákat.

(OFF: Két hormonbajos tinédzsert heti háromszor összezárni egy sötét pincében felügyelet nélkül, büntetés címszó alatt? Ejj, de piszkos a fantáziám. De komolyan – ez bünti?)

Értékelés: 4

Ajánlás – Tipikus YA urban fantasy, szóval a műfaj rajongóinak melegen ajánlom, továbbá mindenkinek, aki szereti a boszorkányos könyveket. Picit esetlen, de jópofa.

Borító – Nekem kifejezetten tetszett, amíg a 18. oldalon ki nem derül, hogy a főszereplőnek nincs macskája, mert allergiás a macskaszőrre. Persze egyébként sincs a sztoriban cica… Most akkor miért van rajta fekete macska? Ettől eltekintve a két világot elválasztó tótükör-megoldást bírom.

Karakterek:

Sophie

◈ Nem nagyon, de picit SPOILERES szekció! ◈

SOPHIE MERCER

16 éves, az édesanyja neveli, barna hajú, szeplős, nagymellű, alacsony és átlagos kinézetű.

Már kifejtettem, hogy nem igazán értem ezt a leányzót. Elméletileg 19 iskolát járt végig, rengeteg államban élt már, életében nem találkozott még az apjával és a csaj totál tufa a hétköznapi, alapvető dolgokhoz. Nem nagyon tudok felülemelkedni azon, hogy miért nem érdekli – kicsoda. Mire képes?

(Persze javára vált, hogy nem érdekli semmi, mert legalább tanult valamicskét, míg kiderültek a dolgok.)

 „Nem zúgok bele Archer Crossba, nem zúgok bele Archer Crossba, nem zúgok…

(…)

– Ühüm. Más valami?

– Belezúgtam Archer Crossba.”

ARCHER CROSS

A Hekaté Hall ügyeletes menőgyereke és szépfiúja, amivel még nem is lenne bajom. Őt kivételesen Holly miatt nem bírom és nem a róla kiderült dolgok miatt. (Egyébként majdnem 100%-ig biztos vagyok benne, hogy szegényt bemártották… és semmi nem az, aminek látszott.)

Szóval ez a „gyönyörűség” a legjobb nővel jár, miközben az új leánnyal barátkozik-cicázik, és olyan dolgokról hallgat, amikről – szerintem – több, mint gyanús hallgatni. (Ami egyébként ISMÉT nem gyanús a mi drága SOPHIE-nknak… Hörr.)

Jenna

JENNA TALBOT

A Hex Hall egyetlen vámpírja, aki antiszociális, pink-rajongó, fehér hajú, rózsaszín frufrujú és leszbikus. És mindezt naaaagyon hamar meg is tudjuk róla. Mondjuk nekem ő a kedvenc szereplőm, a gondnokon, Cal-on kívül.

Szegény csaj képtelen kiállni magáért, viszont szerintem neki van a legütősebb és messze a leghihetőbb élettörténete. Mindenki másé vagy gyanús, vagy még ebben a vérfarkasos- tündérkés- alakváltós- boszorkányos is hihetetlen*.

*(A legnagyobb gondom azzal van, hogy Sophie anyja, aki vallás-tanár, hogy élhet meg a folyamatos költözések mellett? Hogy talál ilyen hamar melót? Apu besegít? Szó se volt róla…)

Kedvcsináló idézetek:

◈

– Miért ne, Mercer? Szerintem nagyszerű királynő lennél. A pökhendiséged már megvan hozzá.

– Miről beszélsz? – kaptam fel a vizet.

Állát megtámasztotta az öklén, és gonosz mosollyal előrehajolt.

– Amikor először találkoztunk, jégoldó kellett hozzád.

◈

– És mi a helyzet a vérrel? – kérdeztem.

Hatalmas sóhaj következett:

– Nagyon ciki az egész. Le kell mennem érte az orvosiba. A minihűtőszekrényben őrzik nekem a vértasakokat, mint a Vöröskeresztnél.

(…)

– Tök jó. Mint egy vérrel töltött Capri Sun-tasak.

Jenna felkacagott:

– Találó hasonlat.

◈ ◈ ◈ ◈ ◈

A képek a HEX HALL Pinterest táblámról származnak.

Különböző kiadások borítói a GoodReads-en!

◈ ◈ ◈ ◈ ◈