Hagyjatok! Olvasok!: AniTiger

Illetve születési nevén „Miamona Állati Book Tag-je”, ugyanis Miamona Könyveldéjében bukkantam rá és ő is találta ki. Jócskán állatbarát vagyok, - vagyis addig a pontig, amíg a rovarok és a bogarak a képbe nem kerülnek, - szóval egyből felfigyeltem a tagre.

Sajnos a megvalósítás nehézkesebb (pedig most csak 4 nap telt el kábé a meglátás óta…), mert szeretek zenére írni és nagyon nehéz úgy zenére írni, hogy a hangfal dísznek van. Áthidaló megoldásként feltaláltam az OneDrive fiókomat (haha, bár tényleg fel- és nem megtaláltam volna! :D), most van zene.

#Mit hallgatok éppen orrvérzésig:

Count On Me - Bruno Mars (x)

Drive By - Train (x)

❖❖❖❖❖

1. Lajhár

- egy olvasás, amit direkt lassítottál, nyújtottál volna, mint a rétestésztát…

Általában, ha tetszik egy történet, akkor képtelen vagyok lassítani… Jó könyvet lassan csak akkor olvasok, ha angol és/vagy nincs időm olvasgatni. :) Utoljára a Dan Wells: Partials – Részben ember volt az, amit 14 napig olvastam és tetszett is.

2. Gepárd

- jött, tarolt, mindent vitt, és csak néztél utána tátogva, levegőt kapkodva…

Most legutóbb On Sai: Calderon kapcsán éreztem így magamat! Örülök, ha évente 1-2-szer elkap ez a letarolt érzés (akkor már jó évet zártam).

3. Házimacska

- egy könyv vagy szerző, amiről, akiről tudod, bármi történjék is, időről-időre otthonosan törleszkedik hozzád…

A Harry Potter sorozat ilyen számomra – néha már attól is boldog vagyok, ha fellépve Pinterestre látok egy véletlenszerűen felbukkanó fan artot. Szerintem sosem fogom kinőni azt, hogy várom a Roxforti levelemet.

Le Trio by KatyAlchemir

4. Kacsacsőrű emlős / Tengeri sün

– egy roppant különös, elsőre furának látszó könyv, amit bár kissé ódzkodva vettél a kezedbe, végül pozitív csalódás, élmény lett…

Büszkeség és balítélet! Annyira nem voltam oda a kötelezőkért, történelmi korszakokért, pláne történelmi romantikusokért, hogy döbbenetes élmény volt ráeszmélnem, hogy élvezem a sztorit, kuncogok olvasás közben és TETSZIK!

5. Pillangó

– Egy kívül-belül gyönyörű könyv…

Nehéz választás, hiszen szeretem a szép borítójú könyveket… és nagyon leszűkíti a kört az, hogy belül is szépnek kell lennie. Catherynne M. Valente: A lány, aki körülhajózta Tündérföldet könyvét mondanám! Nagyon érdekes és bájos történetet takar a nagyon szép és igényes kiadvány.

6. Kacagány

– Egy könyv vagy szerző, amin vagy akin könnyesre kacagtad magad…

Julie James: Gyakorlat teszi a mesterkedőt – mondjuk az írónő kifejezetten szereti a humoros, már-már burleszk szituációkat, de ez a könyve volt a legviccesebb. Mondjuk főleg felnőtt humor, de néha érezhetem magam annak. :D

– (…) Látok egy kis B és B dinamikát kettőtök között.

J. D. nem akarta tudni. Tényleg nem. De mégis megkérdezte.

– Milyen B és B?

Tyler elképedve nézett rá.

– Na ne! Hahó! Büszkeség és balítélet? – A hangsúlya elárulta, csak egy kretén nem tudná ezt.

– Ja, tényleg. B és B – mondta J. D. – Tudod, Tyler, lehet, hogy meg kéne keresned a heréidet. Azt hiszem, kiestek, amikor ezt kimondtad.

7. Imádkozó sáska

– Egy könyv, amelyben tőled szokatlan, idegen, távolálló gondolatok (filozófia, vallás, világnézet, kultúra) vannak, a végére mégis sikerült megbarátkoznotok…

Úgy gondolom, ennél én jócskán sekélyesebb vagyok… mármint a vallási és/vagy filozófiai témájú könyveknél. Előfordult már velem, hogy beleszerettem egy tőlem távol álló történelmi romantikusokat írónő regényeibe (Jane Austen). Arra is volt példa, hogy behálózott egy írónő perverz és nagyon erotikus könyvsorozata (Tiffany Reisz: Eredendő bűnösök). Talán ez utóbbival kerültem legközelebb a valláshoz Søren által…

8. Kaméleon

– Egy szerző, akinek több könyvét (de legalább kettőt) olvastál már, de ha nem látod a nevét feltüntetve, nem jössz rá, hogy az író egy és ugyanaz…

Darren Shan és Dan Wells – ők jutnak hirtelen eszembe, mint többféle műfajban alkotók és mindig másképpen írók. Más témájú, más stílusú és más megközelítésű témákat képesek jól feldolgozni… (Vannak írók, akik hiába írnak fantasyt a krimi után, érződik a stílusuk a szövegen.) Bár az említett férfiak mindig jól írnak, mindig izgalmas a sztori, amit feltálalnak.

Engemet leginkább Abbi Glines lepett meg, ugyanis pofátlanság, hogy milyen a minőségi különbség van A végzetem című könyve és a Ha az enyém lennél című között! (Azért nem mindegy, hogy szól-e valamiről / bármiről az a 300 oldal, amit olvas az ember lánya… :D)

9. Zsiráf

– Egy könyv, ami jóval hosszabb volt, mint indokolt lett volna…

Szerencsére ritkán érzek így egy könyvvel kapcsolatban. Általában akkor, amikor már nagyon vergődik a főszereplő és legszívesebben tarkón vágnám, hogy nyugodjon le és legyen vége végre a sztorinak. :))

Persze az nincs kikötve, hogy ne legyen jó könyv... Vannak olyan könyvek is, amiket szerettem olvasni, alapvetően érdekesek voltak, de néha mégis úgy éreztem, hogy jóval rövidebben is ugyanekkorát ütött volna. Ilyen számomra Stephen King legtöbb könyve. Szeretem a történeteit, de mindig nagyon elnyújtja a dolgokat vagy túlírja a tájat / autókat / embereket vagy ismételgeti önmagát. (Legutóbb a Christine kapcsán éreztem így.)

10. Noé bárkája