Oldalak

2016. május 14., szombat

Methis Arechin: Menthetetlenek


 Köszönet a recenziós példányért az írónőnek, Methis Arechin-nek!


    – (…) Érti? Mintha… ez számukra valamiféle játék lenne. Mintha mi lennénk a társasjátékukban a bábok, akiknek lépkedni kell, de úgy nem érdekes a dolog, ha az egyik bábu egyszer csak nem hajlandó a következő kockára lépni.


Fülszöveg:
Az a rohadt golyó.
Hányszor akarta kitépni a szívéből, hogy megszabaduljon tőle. Tudta, hogy akkor meghal, mégis ki akarta szedni, mert inkább a halált választotta volna, mint ezt.
Mostanra ez is elmúlt. Hozzászokott a kis gömbhöz, és az itteni létezéshez. (Mert ez nem élet, az erre az állapotra nem a megfelelő kifejezés. Ez csak valamiféle létezés, amivel muszáj sodródni.)
Az ételhez. A zavaros löttyhöz. Még a szemben ülő ronda képű öregasszonyhoz is, aki ugyanazt csinálta, mint ő. Semmi ingerkeltő nincs a mozdulataiban, mintha csak egy tükörbe bámulna bele, mikor ránéz.
Kikötni vagy feltépni, lehúzni, félretenni, a gombokkal nem kell törődni. Olyankor a ruhát (inget, nadrágot, akármit) széttépni, hagy repüljenek a gombok szanaszét, mert azokra nincs idő.
Nem szokta megnézni, mennyi van még hátra a felöltözött hullákból (hisz azok úgysem fogynak el soha) de most, valami mégiscsak arrafelé vonzotta a tekintetét. Egy surranás? Egy mozdulat? Egy libbenés?

Könyv információk:

   Publio, 2016
   270 oldal · e-könyv
   ISBN: 9789634246749 

Megvásárolható ITT:

(Az értékeléshez olvass tovább!     )

Miért olvastam el?
Az író megkért, hogy olvassam el és írjak róla, illetve megtetszett a borítón a Naruto mangából és animeből ismerős Uchiha-szempár! Kíváncsi lettem, mert ráadásul horrornak van jelölve.  
(Szerk.: Nem, nincsen köze az Uchihákhoz!) 

Barangolás a horror-labirintusban
Kép a KOCKA című filmből
Cube (1997)

A történetét tekintve a sztori nagyon jó kezdést kapott, ugyanis fejezetről-fejezetre új emberekkel ismerkedünk meg, akik egy furcsa és veszélyes útvesztőben kóvályognak, és arra sem emlékeznek, hogyan kerültek oda! Más történettel, más életből lettek kiragadva és tippjük sincs, hogy mi történt velük. Bár jó, nem a legeredetibb a sztori kezdete, engemet legalábbis az eleje a két kedvenc horrorfilm sorozatomra emlékeztetett. Hangulatilag ijesztő és sötét, akárcsak a FŰRÉSZ széria, de a tévelygő, rémült emberek kóborolása egy átláthatatlan rendszerű, labirintusszerű helyen vonulat meg a KOCKA-filmekre hajazott.

Sokszereplős történet, mindig másnak a szemszögéből látjuk a dolgokat. Mind másutt térnek magukhoz, teljesen egyedül vannak. Megismerjük a múltjukat, velük megyünk a próbákkal teli úton, amíg egymáshoz találnak és még később is váltakoznak a nézőpontok, amikor együtt igyekeznek kijutni.

Kedvencem: Joana
A nyelvezete

Az eleje néha túlírt, néha túl sok az ige és érződik rajta, hogy az író sokat javítgatta – ezáltal némely mondat már magyartalannak hat (ezt egyébként a végén is megfigyeltem egy helyen). Ahogy belendül a sztori, eltűnnek ezek a hibák, mintha az írónőt is magával ragadta volna írás közben a sztori – mind izgalmasabb, érdekesebb a sztori, annál kevésbé éreztem sutának.
Egy jó szerkesztő csodákat tudna művelni a regénnyel, mert az alapanyag nagyon ott van! Bár nekem a kedvenc filmjeimre hajazó kezdéssel se volt különösebb bajom, ahogy megy a sztori, egy egészen jó kis regény kerekedik ki belőle.

Szerintem 

Charlotte, a kislány
Érdemes elolvasni, mert egy elég jó kis történetről van szó. Szeretem a sokszereplős, több szálon futó cselekményű regényeket. Nem mondhatnám, hogy mindenkit szerettem, de az összes ember érdekes volt és megvolt a maguk kis háttértörténete.
A történet eleje kicsit klisésnek – Kocka + Fűrész ötvözetnek – tűnt, aztán az apró fémlapocskák utáni nyomozgatás, a hullák rejtélye, a helyszín labirintusszerű folyosóin a sok bolyongás és az egymás ellen hangolódás lekötött és érdekelni kezdett, mit kerekített ki belőle az író. Izgalmas volt és kíváncsivá tett! Gyorsan olvasható, érdekes könyv.
Egy jó szerkesztővel és egy másik borítóval több esélye lenne a piacon – egyébként csak emiatt a két dolog miatt vontam le pontokat. Nem tökéletes, de egy horror sci-finek jó, mert a történet meglepően jó és (spoiler!) patent módon hozza, amit a cím ígér. (Spoiler vége)

KEDVENC: A legjobban a befejezés tetszett, én imádom az ilyen lezárásokat!  

Értékelés: 4 

OFF - Apró gondjaim: 

A borító... Sajnos a történet ismeretében azt kell, hogy mondjam, abszolút nem illik a könyvhöz, de még (az amúgy figyelemfelkeltő) címhez se. Továbbá én abszolút újraalkotnám a FÜLSZÖVEGET is, ami jelenleg egy rész a regényből, de semmi nem derül ki belőle… Just sayin’!

Ajánlom… 
Az erősebb gyomrú olvasóknak ajánlanám, mert nem egyszer kerülnek TÚL közel hullákhoz a szereplők. Számomra az egyik legdurvább részben konkrétan egy hullákkal teli hegyre kellett felmászniuk, de több alkalommal feltűnnek felöltöztetett vagy lecsupaszított halottak.

Nem ajánlom, ha nem szereted a horror sztorikat, nem bírtad a Kocka filmeket és/vagy a Kocka című filmsorozatot.  

Kedvcsináló idézetek:
Das Cabinet Des Dr. Caligari
dir. Robert Wiene, 1920)
– Jupppijé! – kiáltott fel Graham. – Hát kösz. És most mi lesz? Megöl bennünket?
– Mégis, mit képzel rólam, kedves uram? Nem vagyok gyilkos. Legalábbis olyat biztos nem ölök meg, aki a kedvemre való. Maguk pedig azok. Kedvemre valók, mindannyian. Egész a szívemhez nőttek…
– Milyen édes – mormogta Graham. – Mindjárt elbőgöm magam. Aztán meg is puszilom, annyira meghatott.
– Bárkik legyetek is, egyet jó, ha megjegyeztek: az emberekben hatalmas az élni akarás. Fingotok sincs róla mennyire.
Sok időbe tellett, mire egyáltalán felfogták, mi is van az ablakon túl. Az pedig még több időbe, amíg annak tudatára ébredtek, hogy ezzel meg is pecsételődött a sorsuk. Joana egyenesen sokkot kapott a látványtól. Andy elsírta magát, Bill Sanders pedig nekitámasztotta a homlokát a sötét üvegnek, úgy ordított. Aztán a kezében a robotkarral hatalmasat vágott az ovális ablakra, de az meg se rezdült tőle. Graham egy pillanatra lehunyta a szemét, aztán újra felnyitotta, hátha csak egy vízió, vagy rossz álom az egész.
◈◈◈◈◈
A képek a Pinterest táblámról származnak:
◈◈◈◈◈

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése