Oldalak

2016. július 22., péntek

Isabel Wolff: Mesés ruhák kalandjai

alcím: Egy vintage bolt körül

A vintage viselése a tömegtermékek elleni tiltakozás.


Fülszöveg:
Phoebe Swift mindig is saját vintage ruhaboltról álmodott. Minden apró részletet eltervezett, és igyekezett a legjobb tudása szerint berendezni új boltját, a legkisebb kalaptűtől egészen az igazi selyem nagyestélyikig. A Vintage Világ megnyitásakor úgy érezte, álmai megvalósulnak. Lelkes vásárlók lepték el a boltot, és egymás után próbálgatták a mesebeli ruhakölteményeket. Phoebe úgy érezte, végre révbe ért, ám múltjának egy tragikus eseménye árnyékot vetett új életére. Egy nap találkozott Thérèse -zel, a kedves, idős hölggyel, aki régi, szép és különleges ruhadarabjait kínálja eladásra, egyet kivéve, melytől nem hajlandó megválni. Ahogy Thérèse beavatja a kis kék kabát titkába, Phoebe egyre több párhuzamot fedez fel életük történetében, melyek segítségével utat találhat fájdalmai feldolgozásához, és akár egy új szerelemhez is.

Könyv információk:

Eredeti mű: A Vintage Affair
Eredeti megjelenés éve: 2009 
Sanoma, 2012
432 oldal · ISBN: 9789633410301 ·
Fordította: Sánta Orsolya

(Az értékeléshez olvass tovább!       )  

Miért olvastam el?

Már régóta szemeztem a borítóval, mert iszonyatosan szépnek találom, de a divat világa nem az én világom... (Persze a könyveim számával csak a „rongyaim” száma vetekszik, szóval ki gondolná?! :D)

A regényről röviden:

Phoebe végre megnyitja a saját vintage ruhaboltját és reméli, hogy az üzlet sikeres lesz, a fogadtatása meg szívélyes. Kéne egy kis reklám, némi segítség a bolt körül, és ha már úgyis folyton összefut Vele, akkor kéne a kő gazdag, idősebb pasi is!
Érdekes vegyes felvágott a könyv, mert egyrészt egy sikeres üzletasszony történetét, másrészt egy harmincas nő románcát dolgozza fel, de van benne családi viszály és II. világháborús holokauszt történet is - szóval jelentősen feltúrják a múltat, de a jelenben se megy minden simán.

Le a kalappal az írónő előtt!

Értékelem, hogy ennyi különböző szállal tudott dolgozni, nem sikkadt el senkinek (és semminek) a története, mégsem lett a regény túl sok vagy emészthetetlenül zagyva. Minden a helyére került, illetve majdnem minden. Nekem kicsit homályos, összecsapott, hogy „ŐK” ketten hogyan jöttek össze végül.
Én személy szerint odáig vagyok a több szálon futó történetekért, de itt még a leglényegtelenebb történet is átívelt az egész regényen (például: az üzletember befolyásolható „beosztottja”) és a mellékszereplőknek is megvolt a maguk happy endje. Szeretem az ilyen megoldásokat.

Chick lit drámával fűszerezve

A hangulatán érezhető-sejthető volt valami megfoghatatlan tragédia már az elejétől kezdve, aztán bejött az egész holokauszt-koncentrációs táboros történet és... szörnyű volt az egész, de érdekes is - az idős asszony története annyira foglalkoztatott, hogy alig bírtam letenni a könyvet. Maga a regény élvezetes olvasmány még úgy is, ha valaki nem divatbolond vagy nincs oda a II. világháborús történetekért.   

A drámai történetek ellenére is boldog hangulatú könyv, kellemesen lassú sodrású sztorival. Olyan mély szeretettel írt az írónő a vintage ruhákról és olyan jó kis történeteket kaptak a ruhák! Imádtam, hogy egy-egy röpke részt még a bolt ruhái meg a korábbi és leendő tulajdonosaik is kaptak - ráadásul némely történet meglepően fordulatosra sikerült! Jól esett a franciaországi Avignon-ba tett kirándulás - nem vagyok boros, de szívem szerint elutaznék egy nagyobb francia használt árú piacra ruhákat turkálni (és mást), aztán valami borvidékre, ahogyan a főszereplő tette...

Külső + belső szépség

Érdemes szóvá tenni, hogy a regény stílusa távol áll a borító pávás-rózsaszín stílusától, mégis illik hozzá. Finom, elegáns írásmódú, érdekesen kanyarított történeteket felvonultató könyv, ami nem pink, nem picsog és alkalomadtán kifejezetten kényes témákkal dolgozik. (Pl.: a nők bűntudata, holokauszt, halálok.) A borító fogja meg az olvasót, de a regénybe szeretünk bele. (Mondjuk én a mozimániás férfiba is beleszerettem picit, mert megkapó volt a fanatikussága és a klasszikus szeretete.)

Morgolódás… és a kedvenc szereplőm!

Dan (David Sutcliffe)
Három apró gondom volt a regénnyel. Egyrészt valami elképesztő, hogy hányszor hangzik el a vintage szó fejezetenként, oldalanként. Néha sok volt már..., de ennyi gondom volt a regénnyel szóhasználatilag. Másrészt borzalmasan irritált Phoebe édesanyjának a mindenféle önszépítő terve / agybaja. Hiába szerettem a nő göndör hajú pasikkal kapcsolatos szállóigéjét ("Szeretem, ha egy pasi göndör hajú, az nem szokványos!"), ha elborzadtam mind ahányszor felbukkant és elmesélte, hogy éppen mit vett a fejébe. A harmadik probléma is személlyel kapcsolatos: legszívesebben agyoncsaptam volna péklapáttal Roxy-t. Gazdag apuci pici kamaszlánya, aki igyekszik kisajátítani az apját, ám közben mindenkin átgázol, megsért vagy átver. Régen akadt dolgom olyan karakterrel, akit ennyire meg szerettem volna tépni, aztán jól helybenhagyni az új Prada tatyójával...

Ha már megemlítettem a legidegesítőbbnek vélt könyvszereplőket, akkor hagy emlékezzek meg valakiről, akiért odáig voltam - bemutatom Dan-t! Dan egy színvak, ezáltal rémesen öltözködő férfi, aki totál szétszórtnak, kicsit bolondnak és elvontnak tűnik, mégis egy imádni való jelenség tetőtől talpig. (Khm… mozimániás!) Akárcsak az egyes ruhák sztorijait, úgy vártam Dan felbukkanásait. Szórakoztató pacák, nagyon szerettem őt!

Értékelés: 4,5


Érdekesség: Magyarországon is vannak vintage ruhaboltok! 
(Pl.: Vintage Ruhabolt Tatabánya, Vintage Shop, Lovebug, Humana, Szputnyik, Próbafülke, Beautik.) Némelyik elég borsos árú, de érdemes körbenézni egy-egy ilyen boltban. 

A vintage cuccokhoz szerencsére nem kell érteni ahhoz, hogy élvezzük a könyvet, de a google a barátunk, érdemes rákeresni a könyvben említett tervezőkre vagy úgy általában a vintage ruhákra! 
(A könyvhöz készült pinterest táblámra összegyűjtöttem pár vintage ruhát!)

Ajánlom, ha… egy csajos, de nem túl csajos könyvre vágysz, esetleg érdekel a divat és a vintage világa; ...nem csak a limonádé érdekel; ...szereted a több szálon futó történeteket.

Kasper Dress, 1953
Kedvcsináló idézetek:

       A nők egyéniséget akarnak, nem tömegcuccokat, és pontosan ez az, amit a vintage megad nekik. A vintage eredetiséget és egyfajta hangulatot sugall. Úgy értem, egy nő megvehet egy estélyit 200 fontért a High Streeten – kezdtem belemelegedni az interjúba –, és másnap már majdnem semmit sem ér! De ugyanezért a pénzért vehetett volna magának valami olyat, amit fantasztikus anyagból készítettek, amilyet senki más nem visel, és ami, ha nem megy tönkre, igazából csak növeli az értékét.
  
– Mindenesetre egy gyönyörű nő a ráncoktól nem lesz kevésbé gyönyörű – folytattam, miközben egy halom Vintage Világ kosarat tettem a kassza mögé. – Csak érdekesebb!
– De nem apádnak.
Nem válaszoltam.
– Tudod, azt hittem, szereti a régi dolgokat – és szárazon hozzátette: – Elvégre régész.
Ez az – mondtam magamban –, amit a vintage ruhákban szeretek: a gyönyörű anyagot és a finom megmunkálást, a tudatot, hogy mennyi ügyességet és művészi tökélyt fektettek a készítésükbe. 
☽☽☾☾
A képek a Pinterest táblámról származnak:
A Vintage Affair borítók a GoodReadsen.
☽☽☾☾


1 megjegyzés:

  1. Jaj, de jó, örülök, hogy így tetszett! :) Szerintem akkor a másik regénye is tetszeni fog, abban is sok szál van, és a mellékszereplőké is érdekes. Csak abban nem ruhák vannak, hanem festészet. :)

    VálaszTörlés