A világ
egy óra, amely visszaszámlál, és ehhez semmi köze nincs az Ő érkezésüknek. A
világ mindig is egy óra volt. Még a csillagok is kihunynak sorra, és azután
nem lesz se fény, se meleg, és ez itt a háború, a végtelen, hiábavaló háború
a felénk vágtató fény és melegség nélküli űr ellen.
|
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az első hullám nyomán sötétség támadt.
A második hullámot csak a szerencsések élték túl.
A harmadikat pedig a szerencsétlenek.
A negyedik után egyetlen szabály maradt: ne bízz senkiben!
Az idegenek támadásának első négy
hullámát szinte lehetetlen volt túlélni. A tizenhat éves Cassie magára maradt
egy sivár, szinte üres világban, ahol a kevés túlélő életét a bizalom hiánya
csak még kilátástalanabbá teszi. Miközben a gyilkos ötödik hullám végigsöpör a
bolygón, Cassie-nek nincs más választása: igyekszik megakadályozni, hogy a
megszállók végleg kiirtsák az emberi fajt.
Az idegenek táborának felrobbantása
után barátaival átmenetileg egy omladozó szállodában húzzák meg magukat. A kis
csapat másik menedéket keres, ahol átvészelhetik a közeledő telet. Egy napon
váratlan látogató érkezik. A nyomában pedig ott lihegnek a gyilkológépnek
kiképzett idegenek…
Cassie mellett új hősnő is feltűnik:
a megtörhetetlen Adu, aki küldetése során az idegenek vezérének, Voschnak a
csapdájába esik. Mindkét lány erejét és kitartását megsokszorozza, hogy a
kegyetlen összecsapások közepette meglepő módon erős érzelem bontakozik ki
bennük egy-egy társuk iránt. Tetteiken múlik, hogy mit hoz a jövő – életet vagy
halált, reményt vagy sötétséget, szeretetet vagy gyűlölködést.
Könyv
információk:
Eredeti mű: The Infinite Sea
Eredeti megjelenés éve: 2014
310 oldal ·
puhatáblás ·
ISBN: 9789632664125
·
Fordította: Havadi
Krisztina
|
Sorozat:
3.
Az utolsó csillag
(befejezett)
|
(Az
értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért olvastam el?
Nagyon tetszett az első rész,
ráadásul eléggé olyan a befejezése, hogy igényli a mielőbbi folytatást. Ráadásul
megjelent a harmadik része, én pedig szeretem a lezárt történeteket!
A könyvről és a szereplőkről
Adu és Porcelányka |
Az első könyvben akárhonnan is nézem
Cassie a központi szereplő, az igazi főszereplő. Ugyan bejön a történet második
részében egy új nézőpont Zombival az élen, de mégis Cassie és a vele történtek
a hangsúlyosak végig, minden bonyodalom tőle ered. Ebben a kötetben viszont
Cassie mellett megjelenik egy másik női főszereplő – Adu -, és teljesen átveszi
az uralmat a sztorin! Megismerjük a háttértörténetét, a sakk-mániáját,
végigkövetjük, hogy mi történik vele, milyen érzelmekkel viseltetik az egyes
emberek és egyéb dolgok iránt.
Minden Adu körül forog és nekem ez
tetszett, mert sokkal tökösebb karakter, mint Cassie. Meg jóval önfejűbb és
önzőbb is, hiszen neki senkire nem kell(ene) gondolnia! Lehet, hogy be kéne vallanom, hogy sokkal jobban kedveltem, mint Cassiet?!
Mind Adu, mind Cassie vonalán E/1-ben
követjük az eseményeket és csupán néhányszor zökkenünk ki az általuk képviselt
fő vonalból. Pl. újra kapunk Evan szemszöget, de új nézőpontokat,
háttértörténeteket is megismerünk. Az én személyes kedvencem Süti története
volt, ami egy igazi mélypont volt lelkileg, ugyanakkor nagyon is élveztem!
Nagyon jó volt ez a váltás Cassieről
Adura, de örülök annak is, hogy EVAN WALKER rengeteg több részt kapott –
és még a múltjáról is megtudunk ezt meg azt. Érdekes az a történet, hogy hogyan
találkozott az első szintén megszállt emberrel / űrlénnyel. A legérdekesebb
persze az ébredésükkel foglalkozó rész volt, hiszen szinte semmit nem tudunk a
földönkívüliekről azon túl, hogy ki akarják irtani az embereket.
Az előző részhez képest többet kaptam
a kedvencemből, Evanből, de még mindig keveslem a róla szóló részeket. Persze
lázadhatnék, hogy Zombi teljesen elsikkadt ebben a részben, hiszen még a társai
is több szerephez jutottak, mint ő… de nem lázadok. Bírom Zombit, de át kellett
adnia a terepet a többieknek.
Összességében
The 5th Wave by meabhdeloughry |
Maga a történet nagyon összetett,
nagyon durva és sajnos néha túl zagyva. Túlbonyolítottnak éreztem, holott sok
dolgot baromi érdekesnek és ötletesnek találtam. (Jaj, az a „Fáj a torkom”-rész!
Nagyon mély ütés volt…)
Klasszikus "fejkapkodós" sztori: itt
aztán lehet gondolkodni azon, hogy ki kivel van és ki kinek tartozik hűséggel
meg azon is, hogy végső soron kihez hűséges… A vége kegyetlen(ül jó) volt!
Alig várom, hogy a kezeim közé kaparintsam a folytatást és végre együtt legyen a polcomon a trilógia. (Persze el is fogom olvasni, de egyelőre még csak gyönyörködnék bennük.)
Értékelés: 4
Kinek ajánlom?
►
Az ifjúsági disztópia
műfaj rajongóinak.
►
Annak, aki szereti,
amikor pár kamasz megmenti a világot… vagy megpróbálja megmenteni.
►
Röviden mindenkinek, aki
egy picit akció dúsabb, több szálon futó sztorit keres és szereti a mostanság
divatos tini disztópiákat.
Kedvcsináló idézetek:
♘
– Ez volt a legrosszabb –
helyeselt Grace. – Azt érezni, hogy egyedül vagy az egész univerzumban. Hogy az
egész dolog itt van – magyarázta, megérintve a mellkasát –, és sehol máshol.
Évek múltán valami
egészen hasonlót olvasott egy másik tizenhat éves naplójában, akit megtalált,
és elveszített, majd újra rátalált, és újra elveszített:
Néha azt hiszem, talán én
vagyok az utolsó ember a Földön.
♘
Nem az van, hogy a hazugságok
annyira szépek, hogy nem lehet nekik ellenállni. Inkább az a helyzet, hogy az
igazság túl gyűlöletes ahhoz, hogy szembe merjünk nézni vele.
♘
– Mert a szerelem
irracionális – felelem. – Nem szabálykövető. Még a saját szabályait sem követi.
Az egész világegyetemben a szerelem az egyetlen kiszámíthatatlan dolog.
♘
Semmi másunk nem maradt,
ami értékálló, csak az ígéret. Ezeket ésszel, megfontoltan kell beváltani,
úgyhogy nem dobálózunk velük csak úgy, és nem is kótyavetyéljük el őket.
♘♘♘♘♘
A képek a Pinterest táblámról
származnak: Könyv & Film - Az ötödik hullám
The
Infinite Sea borítók a GoodReadsen.
♘♘♘♘♘
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése