Josh Malerman: A ​végzet tébolyult kereke

 Köszönet a recenziós példányért a Fumax kiadónak!

(FB / Weboldal / Moly / Instagram)

Philip felidézi az alapkiképzése egyik szlogenjét. Egy katonának készen kell állnia egy nála őrültebb ellenségre.

Fülszöveg:

✖

Philip ​Tonka hat hónap kóma után tér magához. Senki sem tudja, mi történhetett vele – ugyanis teste összes csontja összetört. Halottnak kellene lennie, mégis él. És napról napra egyre több derül ki arról, hogy mi is történt vele…

A Danes együttes – Detroit üdvöskéi – tagjai az 1950-es évek derekára kiégtek, és inspiráció hiányában képtelenek újabb slágert szállítani a közönségnek. Kétségbeejtő helyzetüknek az amerikai kormány egyik ügynöke vet véget, aki különös megbízással keresi fel őket. Egy afrikai sivatagba kellene elutazniuk, hogy felderítsék egy rejtélyes és állítólag rosszindulatú hang forrását. A frontember, Philip Tonka irányításával a Danes tagjai hátborzongató utazásra indulnak a perzselő sivatagon át – egy olyan utazásra, amely Tonkát egy borzalmas, sötét titok hálójába viszi.

Josh Malerman az elképesztő sikerű Madarak a dobozban szerzőjének meghökkentő új regénye a pszichológiai horror olyan mélységébe merészkedik, ahol semmit nem hihetsz el, amit hallasz.

Könyv információk: Eredeti mű: Black Mad Wheel Eredeti megjelenés éve: 2017 Fumax, Budapest, 2017 296 oldal · ISBN: 9786155514975 Fordította: Rusznyák Csaba

Az írótól: Madarak a dobozban Ház a tó mélyén A végzet tébolyult kereke Megvásárolható itt: FUMAX WebBolt + Madarak a dobozban + Ház a tó mélyén

(Az értékeléshez olvass tovább!  ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

Miért olvastam el?

Szeretem azokat a horrorokat, ahol az egyes érzékeink előnyt élveznek a többivel szemben. Imádom, ha valaki nem hall, de lát vagy épp fordítva, de szeretem azokat is, ahol a sötétben szépen megőrül az ember a hallott hangok és a vizionalizált dolgok miatt. (És az íróért is odáig vagyok, ahogy a Ház a tó mélyén értékelésében már jeleztem!)

Szerintem…

Ebben aztán tényleg minden van! Van benne egy titokzatos szál, ahol egy ijesztő hang nyomába ered néhány exkatona. Van benne egy másik titokzatos szál a túl gyorsan felépülő túlélő kapcsán. Vannak benne erőszakos részek, összeesküvések, ráadásul mindenféle őrültek rohangálnak a könyvben.

Főszereplőnk, Philip Tonka (31), aki egy sikeres zenekar tagja: a Danes-é. Minden tag – Larry, Duane, Ross és Philip – szolgált a II. világháborúban, majd jóval a háború után végre lett egy saját stúdiójuk (Csodaország) Detroitban. Amikor találkozunk Philippel, éppen egy hathónapos kóma után eszmél fel, teljesen összetörve és mozgásra képtelenül. Maga a könyv úgy van megírva, hogy a jelenbéli kórházi dolgok mellett még egy szálon fut a zenekaros rész, amiben elfogadják a kormány küldetését Afrikába, a Namib-sivatagba, hogy felkutassák egy szörnyű hang forrását.

– Miről van szó? – Egy hangról. Ross elmosolyodik. De nem kedvesen. – Hát a picsába, Philip – mondja immár izzadva. – Mekkora bajba kerülhetünk egy hang miatt?

A METRO 2033-ban az (is) zavart, hogy nem tudunk meg többet semmit a titokzatos, őrületbe kergető hangról. Bezzeg itt! Végigkövetjük egy ember teljes meggajdulását – az egyik legjobb része a történetnek, hogy OLDALAKON át írja le, meséli el, hogy mit áll ki Philip a HANG miatt. Nagyon tetszett.

Nem rossz az alapsztori, mert elég ütős ez a HANG és a története – a könyv vége is elég meghökkentőre sikeredett éppen emiatt. Bár én úgy gondolom, hogy az eddigi regényei közül, ennek a legötletesebb a végjátéka. 

Lehengerlő… főleg akkor, ha utána elolvassátok a Köszönetnyilvánítást!

OFF: Érdekes volt megtudnom, hogy a kezdő zongoristák (egyik) emlékeztető szava az, hogy Every Good Boy Does Fine (EGBDF) és ennyire is lehet alapozni egy egész regényt!

Összességében

Az író az első regényét – a Madarak a dobozbant – valószínűleg nem fogja felülmúlni (bár ne igyunk előre a medve bőrére), de nekem ez a könyv ott toporgott a kedvencem nyomában! Imádom az író elvont, beteg stílusát és történeteit. (Ráadásul halál badass ez a borító!)

Érdekes volt az exkatonákból álló Danes zenekar történetét átélni, végigkövetni Philip megőrülését, majd ráeszmélését arra, hogy mi is történt a Namib-sivatagban a csapattal, akik elindultak felkutatni a hangot. Nagyon jól volt felvezetve és elmesélve a sztori, hiszen lényegében totál nulláról indultunk és mindig csak egy kis információt kaptunk mind a múltban futó szálon, mind a jelenben.

Uhh, amúgy a romantika az utolsó, amire gondoltam, hogy lesz a könyvben. Meglepett. De sokkal jobban tetszett az őrületes rész, illetve a sivatagban kutakodás! (Nem mondom, hogy annyira féltem, mint a madaras könyvénél, de azért érdekelt... Alig bírtam ébren maradni, mégis olvastam, amíg be nem kómáltam!)

Értékelés: 5

Ajánlom:

A borzongató regények rajongóinak!

Ha valakit érdekel, hogy milyen az őrület jól elmesélve, körülírva és/vagy szeretik a katonák, a katonaság vagy a világháborúk történeteit.

Mindenkinek, aki olvasta a Madarak a dobozban vagy a Ház a tó mélyén könyveket - és megtetszett neki az író stílusa.

Kedvcsináló idézetek:

✖

– Ne álmodjon túl szörnyűeket – mondja a nő. – És ha mégis, csak tegyen bele egy meztelen, görkorcsolyázó nőt. Az mindig véget vet a rémálmoknak.

✖

– Ne ölesd meg magad – szólal meg Marla.

– Nem fogom.

– Ó, tényleg?

– Az nem az én történetem. Márpedig az én történetem nem így fog véget érni.

– Ez valószínűleg a legnaivabb megjegyzés, amit valaha hallottam tőled.

✖

Elutasító. De hiába mondja az anyja, hogy ne, Ross még így is érzi szilárdulni magában az igent.

Az egyetlen egyetlen szón múlik, nem igaz, Ross?, gondolja. Egyetlen szó hajt téged és a társaidat, a legjobb barátaidat. A szó, amely annak idején a hadseregbe csábított benneteket, amely egy bandába csábított benneteket, a szó, amely miatt hetente háromszor-négyszer bajba kerültök. Egy szó, amely fejenként százezer dollárnál is többet nyom a latban.

– Kaland – rázza meg a fejét az anyja. – Feldughatod magadnak a kalandodat.

✖ ✖ ✖ ✖ ✖ 

A képek a Pinterest táblámról származnak: Josh Malerman

Black Mad Wheel a GoodReadsen.

✖ ✖ ✖ ✖ ✖