– Legyél a feleségem!
– Mi van? – a kérdés olyan meglepetten és olyan nyersen bukott ki belőlem, ahogyan csak egy ilyen helyzetben kibukhat.
Drogozik. Ez, bazdmeg, tényleg drogozik.
– Legyél a feleségem! – ismételte meg, mintha először rosszul hallottam volna.
|
Fülszöveg:
♡
Ha Mr. Darcy amerikai focizna…
Vanessa Mazur pontosan tudja, hogy helyesen cselekszik. Nem is érzi rosszul magát azért, mert felmondott. Asszisztensi/házvezetőnői/tündérkeresztmamai állását a szövetség legjobb védőjátékosa mellett mindig is átmenetinek szánta. Nagy tervei vannak, melyek között nem szerepelt az extra méretű alsógatyák mosása, legalábbis nem élete végéig. Így amikor Aiden Graves bekopog az ajtaján, és azt kéri tőle, hogy jöjjön vissza hozzá, teljesen ledöbben.
A „winnipegi nagy fal”-ként ismert pasas két évig a köszönését sem fogadta, a születésnapjáról is megfeledkezett. Most pedig? Valami egészen elképesztő dologra akarja rávenni.
Mit válaszolhat az ember lánya annak a férfinak, aki megszokta, hogy mindig megszerzi, amit akar? Hol a határ az ellenszenv és a szerelem között? Tantrikusan izgalmas, hosszan bontakozó románc.
Éld át a tüzét!
Könyv információk:
Eredeti mű: The Wall of Winnipeg and Me
Eredeti megjelenés éve: 2016
Könyvmolyképző, Szeged, 2019
608 oldal · puhatáblás ·
ISBN: 9789634575580 ·
Fordította: Neset Adrienn
|
♡
♡
|
Szerintem…
Nem vagyok a sportoló főszereplős regények nagy rajongója, de irtó kíváncsi lettem, hogy mi ez a Mr. Darcyhoz hasonlítgatás! Történetünk főszereplője, Vanessa Mazur (26), aki a Three Hundreds kanadai sztárjának, Aiden Gravesnek (30) az asszisztense, szakácsa, közösségi profil gondozója vagyis: a mindenese. Bár már régóta tele van a tütüje a zárkózott sportolóval, folyamatosan halogatja a felmondását, pedig már összegyűlt annyi pénze, hogy elindítsa a saját vállalkozását grafikusként. Persze jön az utolsó csepp a pohárban, és Van felmond, ám nem sokra rá felbukkan Aiden, és addig vitatkoznak-beszélgetnek, amíg a férfi a fejébe nem veszi, hogy Vanessa tökéletes álcafeleség lenne – mi másért, mint a zöldkártyáért!
Igyekszem minél kevesebb spoiler nélkül elmesélni, hogy mennyire élvezetes és fordulatos ez a történet, de szinte lehetetlen. Már nem tegnap fejeztem be az olvasását, de még mindig elvigyorodok, ahányszor eszembe jut Vanessa és Aiden egyik-másik szóváltása vagy Zach poénja (ő Aiden lakótársa, aki szintén sportoló, és imádnivaló pofa)! Bár maga a történet elég átlagos, hiszen sportoló+asszisztens szerelmes párról szól, illetve olyanokról, akik kamuházasságot kötnek, majd egymásba szeretnek, és jó ideig titkon epekednek a másik után. Én személy szerint falom az ehhez hasonló témájú történeteket, ezért a hosszúsága ellenére (608 oldalas a regény) napok alatt kiolvastam.
Az író stílusa kicsit gyermeteg – bár lehet, hogy csupán a fordítás volt gyászos (ld. lejjebb) -, de a karakterei szinte lelépnek a lapokról annyira tele vannak élettel. Pillanatok alatt megkedveltem Vanessát, és hamar ráhangolódtam az ő szemszögéből elmesélt történetre is. Az ő háttértörténetét megismerni és megérteni, hogy miért távolodott el a családjától egy igazi pofonnal ért fel számomra. (Meg is értem, hogy Aiden miért dühödött be annak ellenére, hogy milyen higgadtan kezeli amúgy a dolgokat.) De szerettem, és felnézek rá azért, mert nemet mert mondani a munkára ennek az akaratos óriásnak, illetve azért is, mert kitalálta, hogy őt többet senki nem nevezi tavaszi tekercsnek, nekiállt futni, és kitalálta, hogy benevez egy maratonra. (Futni kocogni kezdtem nemrég, picit emiatt a könyv miatt is, és megdöbbentő, hogy micsoda kitartás kell hozzá... Le a kalappal Van előtt.)
„Láttam már párszor, mi történik, ha megpróbálják felpiszkálni, és olyan sértéseket vágnak a fejéhez, ami még nekem is fáj. Tudjátok, mi történik olyankor? Az égvilágon semmi, úgy tesz, mintha nem hallaná. Bevallom, lenyűgöz, milyen hajlíthatatlan a gerince. Én már attól szétesem, ha valaki rám dudál vezetés közben.”
|
Akadt néhány negatívum is…
A nyelvezete… néha nem tetszett a fordítás, de a legnagyobb problémám a romantikus-erotikus jelenetek ábrázolása, leírása volt. Annyira kiábrándítóan volt megfogalmazva, hogy totál kilökött! Számomra a legkomikusabb a következő szöveg volt: „szinte véget nem érő erekciója”. Nevetséges… A másik dolog, ami rettenetesen zavart, az a rengeteg izom folyamatos emlegetése… Ilyen csuklya, amolyan combizom. Nos, én kifejezetten NEM szeretem a kigyúrt pacákokat – talán csak ennek a regénynek a főszereplőjét szeretem, őt is inkább a lelke miatt -, ezért ahányszor szóba került, hogy a nőci nézegeti a mindenféle izmait, átugrottam azokat a részeket.
Összességében
Abszolút ajánlom! A komikus szexjeleneteket meg a csuklyás-delta-tricepsz satöbbi izomcsoportok folyamatos emlegetését leszámítva részemről ez volt az év eddigi leghumorosabb és legélvezetesebb története nálam. Vanessa és Aiden egy nagyon izgalmas és élettel teli páros, ráadásul tele volt pár olyan aprósággal, ami igazán közel hozta őket hozzám. (Pl. az egyikük pánikrohama vagy a másikuk kutya utáni vágya.) Nagyon jó lenne Zach történetét is megismerni, mert imádtam akkor is, ha csupán egy háttérszereplő volt. Remélem, hogy alkalomadtán megírja az írónő.
Kedvenc rész: A Las Vegas-i rajongó!
Értékelés: 4,5
Érdekességek:
2/ Külföldi borítók a regényhez (szerintem a magyar a legjobb)
Kedvcsináló idézetek:
♡
A mosolya gyönyörű volt. Nincs más szó rá. Gyönyörű, mint egy kettős szivárvány. Szebb, mint két szivárvány.
Teljesen lebénított. Földbe gyökerezett tőle a lábam.
A vonásai nem lágyultak el, de mintha az egész arca felfénylett volna...
Meg kellett érintenem a számat ahhoz, hogy megbizonyosodjak róla, csukva van.
♡
– Nem eszem állati eredetű ételeket. Gond?
Szóval ismerek-e olyan ételeket, amiben se tojás, se hús, se sajt nincsen? Egyetlen egyet sem. Ezt az aprócska kitételt senki sem említette meg ¬– ő meg nem úgy festett, mint azok a vegánok, akiket eddig ismertem –, de nincs az az isten, hogy megint három munkahelyen dolgozzak, ha nem muszáj. Éppen ezért hazudtam.
– Dehogy, uram.
♡
Le sem hajtottam a fejem, amikor bevallottam neki az igazságot:
– Nem tehetek róla. Akkor sem szerettem, ha az emberek rosszat mondtak rólad, amikor neked dolgoztam, most meg még kevésbé szeretem.
A sötétbarna szempár rám szegeződött.
– Akkor sem, amikor éppen bemutattál nekem?
– Néha feldühítesz, de attól még nem törődöm veled kevésbé, butus – suttogtam a homlokomat ráncolva, mert tisztában voltam vele, hogy a mögöttünk ülő srácok figyelnek. – Már akkor is mindent megtettem volna érted, amikor az idegeimen táncoltál. Lehet, hogy az utolsó pillanatig vártam volna, hogy elrántsalak egy száguldó autó elől, de elrántottalak volna.
♡ ♡ ♡ ♡ ♡
A képek innen vannak:
The Wall of Winnipeg and Me borítók a GoodReadsen.
♡ ♡ ♡ ♡ ♡
A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában hamarosan érkezik Mariana Zapata: The Wall of Winnipeg and Me - Szívvel a falnak című könyve. Az írónő a lassan épülő románcok nagy szakértője, és első magyarul is érkező regényében nemcsak, hogy bepillantást nyerhetünk egy profi sportoló életébe, de tanúi lehetünk annak is, ahogy lassanként egy mogorva, rideg férfi szíve is képes meglágyulni, ha megfelelő társára akad. Tartsatok velünk a Blogturnén, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott három példány egyikét!
Nyereményjáték:
A könyvben központi elem az amerikai futball, hiszen a főszereplő, Aiden az NFL egyik legjobb védőjátékosa. A turné állomásain olyan könyvek fülszövegeiből találtok részleteket, amelyekben szintén szerepet kap ez a sportág. A rafflecopter dobozba kérjük írjátok be az adott blogon található könyv címét. A játék végén a Könyvmolyképző Kiadó felajánlásának köszönhetően három példányt sorsolunk ki a könyvből.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
|
„Aki szerint az amerikai foci és a csajok nem férnek össze, az nem ismeri Jordant! A tizenhét éves lány a gimi csapatának kapitánya és irányítója: bitang tehetséges játékos, és a foci a mindene. (Az már csak hab a tortán, hogy a pályán folyton szívdöglesztő hapsik veszik körül…) Csapattársai tisztelik és szeretik − igaz, csak haverként tekintenek rá. De Jordannek amúgy sincs ideje pasizni, fontosabb, hogy egyetemi sportösztöndíjat szerezzen. Na meg hogy az apja végre elismerje a tehetségét.”
ÁLLOMÁSOK:
10.23 Deszy könyvajánlója
10.25 Hagyjatok olvasok! (Extra)
10.27 Veronika’s Reader Feeder
10.29 Fanni's Library
10.31 Angelika blogja
11.02 Kelly és Lupi olvas
11.04 Hagyjatok olvasok!
11.06 Kristina blogja
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése