|
- Én úgy tudom, hogy a happy endet nem lottón nyeri az ember. Nem
mindig egy láthatatlan kéz írja meg, nem a szférák szép szemű lidércei
utalják ki az embernek, ha kellően szent életet él. A happy endet ki kell
harcolni! Megküzdeni érte! |
 |
Max
történeteket ír. Különlegeseket, vicceseket, fantasztikusakat. Ez a munkája,
és jól csinálja. Olyan jól, hogy észre sem veszi, a meséiben él. Egy olyan
világban, ahol a történetei veszik körbe: hősök, fura lények, vad tájak. Ám
egy napon bekopogtat az egyik szereplője, egy szemtelen kislány, és arra
kéri, segítsen megtalálni az egyik történetben elveszett holmiját. Max
belemegy a dologba. A lánnyal az oldalán kilép biztonságos tornyából, és a
kalandok rögtön elsodorják. Egyenesen a szörnyek, legendák, gonosz tervet
szövő szereplők világába. Benyák Zoltán páratlan
fantáziával alkotta meg új regényét. Újra átélhetjük az Alíz csodaországban,
vagy Óz, a nagy varázsló élményét. Lehetünk gyerekek, elengedhetjük a
fantáziánk, együtt nevethetünk, aggódhatunk hőseinkért a Képtelen történet
minden egyes oldalán. |
|
Könyv információk: Eredeti megjelenés éve: 2020 Főnix Könyvműhely,
2020 256
oldal · puhatáblás · ISBN:
9786155999307 |
◈ Benyák Zoltán ajánlóim: |
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért figyeltem fel a
könyvre?
Nagyon szerettem az író két korábbi regényét – fantasztikus
agyszüleményei, karakter ötletei és szövevényes sztorijai vannak -, ezért alig
vártam, hogy megjelenjen az új könyve. Amikor pedig megláttam, hogy egy ifjúsági
regényt vetett papírra, totál odáig voltam, mert remélni se mertem, hogy valaha
olvashatok tőle valami kevésbé ijesztőt, mint az eddigiek.
A történetről…
Főszereplőnk, Max egy igazi író, aki átszökött a
valóságból abba a világba, ahol a történetei veszik körbe. Jó ideje elrejtőzve
él a tornyában, ahova csak egy Félix nevű kőmadár szokott betérni – szintén a
firkász egyik agyszüleménye -, ám ezúttal azt közli vele a madár, hogy valaki
közeledik a torony felé! Max döbbenten nézi a betoppanó kislány, aki Moira
néven mutatkozik be. A felvágott nyelvű, cserfes leány közli a szófaragóval,
hogy segítenie kell megtalálni valamit, amiről ő tehet, hogy eltűnt. Hiszen megírta!
Max némi rábeszélés után belevág a kalandba, és elindul az úton a kislánnyal,
belefutnak egy madárijesztőbe, majd megvédi őket egy dölyfös macska, próba elé
állítja egy kőóriás és egy gyönyörű nő az életükre tör. Szóval az álmodozó író és a makacs leányzó útra kelt, az úticéljuk pedig a Bíbor Város!
|
-
Tudja egyáltalán, mi a normális? -
Nem hinném, hogy a „normális” címszó alatt bármi is szerepelne a lexikonban.
Egy üres fehér négyzet, maximum. -
Ahová maga biztosan egy beszélő macskát pingálna. -
Megtörténhet. |
Szerintem…
Oda meg vissza vagyok ettől a történettől! Nehéz lesz összeszedetten elrebegnem, hogy mi tetszett benne és miért érdemes elolvasni, mert szívem szerint csak a kezébe nyomnám az embereknek, hogy olvassák. Kicsi Óz, kicsi Csodaország, és nagyon Benyák Zoltán. A történet az utolsó pillanatig tartogat meglepetéseket, és abszolút kiszámíthatatlan minden történét. Amikor azt hinné az ember lánya, hogy hősünk végre a sarkára áll, akkor száll csak igazán inába a bátorsága. Amikor azt gondoltam, hogy ebből a helyzetből nincs kiút, akkor alkot magának egyet Max. Tele van írókkal kapcsolatos kiszólásokkal, amik nagyon tetszettek, de még jobban szerettem azt, hogy mennyiféle szinonimát használ az író szó helyett! Firkász, szófaragó, szócséplő, szófacsaró, mesemondó – hogy csak a kedvenceimet említsem.
Érdekes volt a fülszövegben említett Óz, a nagy varázsló és Aliz Csodaországban című klasszikusokkal összevetni: tényleg vannak benne ráutaló elemek - például a még nem említett spicli rózsák -, de se egyiket, se másikat nem kedveltem annyira, hogy ne érezném, hogy simán megugorja a szintjüket még a kölcsönvett elemekkel együtt is.
Persze az egyedi hangvétel és az ötletes alapötlet nem
minden, ha nem szerethetők a főszereplők, nem érdekes a mellékszereplők, és
full kamu a „főgonosz” indítéka. Nos, itt Max és Moira az első perctől kezdve
szimpatikusak voltak, és a duójuk, a beszélgetéseik, a kötözködéseik egymással
mind-mind élvezetesebbé tették a cselekményt. A mellékszereplők az író fejéből
pattantak ki, akárcsak a helyszínek, és Max feje… Nos, nagyon durva! Semmi
normális dolgot nem tudott kitalálni, mert habár az életéből merít, mindent
máshogy lát, mint mások. Számára a Drótszamár nem a bicikli, hanem egy fémből/drótból
álló szamár, de a Bíbor város se egy szimpla városka: ott egybeszalad a steampunk
a sci-fivel, miközben a valóságból is akadnak ott épületek. Mindig naplemente
van és mindig szombat. És a főgonosz…ok. Körülbelül a vége felé kezdtem
rájönni (amikor már szinte kimondták), hogy kicsoda a nő, és miért küldi a szerelmét, egy vérállat ügyvédet
Maxék után, de akkor leesett az állam. Ismét egy nem várt fordulat, de még
mekkora!
Összességében…
Ha minden horror író kiadna egyszer egy ilyen élvezetes
ifjúsági regényt, alig várná a sok gyerek, míg a szülei elég idősnek ítélik meg
őt a firkász többi könyvéhez! Szerettem Benyák Zoltán felnőtt történeteit, de
nagyon remélem, hogy picit még marad ezen a vonalon, és ír még pár ehhez
hasonló röpke csodát.
Szép szövegezésű, humoros párbeszédekkel megtűzdelt,
csodás és élettel teli leírásokkal megalkotott remek könyv lett ez is. Okos,
érzelmes történet egy óriási kalandról. Képtelen történet, utólag belegondolva tökéletes a címválasztás! Az egyetlen negatívum, ami eszembe
jutott olvasás közben az volt, hogy „de
kár, hogy az, aki ezt a csodás borítót megalkotta nem kapott megbízást néhány
egyoldalas illusztrációra is”.
Értékelés: 5
Kinek ajánlom?
Benyák Zoltán rajongóinak – kortól és nemtől
függetlenül! Szerintem, aki szereti a stílusát, ki ne hagyja ezt a könyvet csak
azért, mert „ifjúsági irodalom”! Ajánlom azoknak is, akik szeretnének egy
fordulatokban gazdag, szókincset növelő, izgalmas történetű kalandot olvasni
vagy ajándékozni bárkinek (ismét csak kortól és nemtől függetlenül).
Kedvcsináló idézetek:
◈
Vannak elképzelt szörnyek, és vannak nagyon is
emberi fenevadak. Ez utóbbi a legveszélyesebb teremtmény. Ezeket nem az író
találja ki, hanem Isten. Az író csak megpróbálja megfesteni szavakkal, de
esélye sincs megmutatni mindazt a gonoszságot, ami egy emberszörnyben lakozik.
◈
- Vagy, mondjuk, írt-e gyerekkönyvet.
- Fogalmam sincs, miről szólt volna.
- Hát, hogy hogyan készülnek az olyan kislányok,
mint én.
Max nagyot csuklott, és felhajtotta a kabátja gallérját,
pedig a posztapokaliptikus autópályán kimondottan szép idő volt.
- Az nem éppen gyerekkönyv lett volna.
◈
– Ez igen. Szép a fogad fehérje.
– Mi van?
– Csak azt akartam mondani, hogy milyen ügyesen
zsarolsz.
– Akkor mondja azt!
◈ ◈ ◈
◈ ◈
Képtelen történet by Benyák Zoltán
Pinterest tábla
KÉPTELEN
TÖRTÉNET a GoodReadsen
◈ ◈ ◈ ◈ ◈
Benyák
Zoltán
legújabb regénye a Főnix Könyvműhely
gondozásában jelent meg. Főszereplője Max, a híres író és egy kislány, aki az
egyik történetéből lép elé egy különös kéréssel. A Képtelen történet kettejük fantasztikus kalandjairól szól, melyet
öt bloggerünk véleményez a blogturnénk során. Tarts velünk és fejtsd meg a
rejtvényt, megnyerheted a könyv egy példányát!
|
Nyereményjáték: Benyák Zoltán regényeinek első mondatait találhatod
minden állomáson. A feladatod kitalálni a regény címét, amelyben szerepel a
feladvány, és beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Figyelem!
A nyereménykönyvet csak magyarországi címre postázzuk! Amennyiben a nyertes
72 órán belül nem válaszol a sorsolás után kiküldött értesítő emailre, úgy új
nyertest sorsolunk! |
„A toronyszoba ablakán vízköpő madár repült be.”
|
BLOGTURNÉ ÁLLOMÁSOK: 10.31 Spirit Bliss - Sárga könyves út |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése