Hagyjatok! Olvasok!: Zalka Csenge Virág: Széltestvér és Napkelte

Alcím: Hagyományos mesék rendhagyó családokról

A dinkák egy Szudánban és Dél-Szudánban élő nílusi nép. (…) A mesemondásra a paar szót használják, aminek nagyon érdekes jelentése van: „megpróbálni annyit összerakni a valóságból, amennyit csak lehet, abból a kevéske ismeretből, ami a rendelkezésünkre áll.”

Izlandtól Szudánig a világ megannyi országából kerültek ebbe a kötetbe különleges mesék. Olvashatunk jóságos mostoháról, emberré vált oroszlánról, kisfiút örökbefogadó méhecskéről, egy lányról, akinek három férje volt, meg egy királyról, akinek hét felesége.

Elmondhatatlanul gyönyörű, mágikus, gyógyító és felszabadító történetek találhatók ebben a könyvben. Minden mese újabb kapu egy megértőbb és elfogadóbb világ felé. Sőt, olvasás közben azt érezhetjük, hogy ez a megértő és elfogadó világ valójában mindig is itt volt körülöttünk. Itt az ideje, hogy újra felfedezzük és megteremtsük. Hiszen mi a mesemondás? A kötetben olvasható egyik történet végén ez is kiderül: „megpróbálni annyit összerakni a valóságból, amennyit csak lehet, abból a kevéske ismeretből, ami a rendelkezésünkre áll.”

dr. Gyurkó Szilvia

Könyv információk:

Eredeti megjelenés éve: 2020

Móra, Budapest, 2020

160 oldal · keménytáblás ·

ISBN: 9789634865759 ·

Illusztrálta: Bertóthy Ágnes

♡

WEBSHOP

MOLY

GOODREADS

♡

(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

Miért figyeltem fel a könyvre?

Azért figyeltem fel rá, mert nem hagyományos családokat szerepeltető népmesékről és legendákról van szó benne. Örült a szívem a Meseország mindenkié olvasása után egy hasonló mesegyűjteményre leltem.

Szerintem...

Teljesen elvarázsolt ez a mesegyűjtemény! Nagyon tetszett, hogy egzotikus, távoli kultúrák meséit gyűjtötte össze az írónő, és ezáltal olvashatunk etiópiai, hawaii, japán, basotho, izlandi, ír, zöld-foki szigeteki, walesi, görög, pápua új-guineai, udege mesét vagy akár kaukázusi, bengáli hőslegendát is! Találkozhatunk ismerős elemekkel a mesékben, ugyanis akadnak ezekben is beszélő állatok, elátkozott vagy áldott tárgyak és élőlények, megmentésre szoruló emberek és bizony néha a hőseinket próbák elé állítják. Akadnak talpraesett figurák, akik egyedül is kikecmeregnek a bajból, mások pedig csodás segítőtársakra lelnek kalandos útjuk során, és együttes erőkkel oldják meg az őket akadályozó feladatokat. Mégis szerettem, hogy egzotikus nevektől, mitológiai lényektől és állatoktól hemzsegtek a mesék!

Pár példa a nevek, lények, állatok és származási helyek sokszínűségére: Szigurd királyfit az izlandi mesében a kedves mostohája, Himinbjörg támogatja. N’oun Doarét (a név jelentése breton nyelven: nem tudom) Coat-Squiriou márkija találja meg és fogadja örökbe egy breton mese szerint. A gyermekeivel az erőszakos férje elől menekülő asszonyt három beszélő tojás segíti, és a tanácsukra megöli Nzulukumbit, a szörnyasszonyt, hogy megtörjön egy átkot. Egy indiai király legfiatalabb feleségét, Szunandát egy nőstény kobrakígyó fogadja a lányává, mert feleségtársai kicsúfolják az árvasága miatt. Egy pápua új-guineai mesében egy repülőkutya menti meg az embereket Kaiwarutól, az óriás fekete kígyótól. A nartok hősökből álló népét az egyik hős, Szoszrukó mentette meg egy kaukázusi hőslegenda szerint azzal, hogy lelőtt egy csillagot.

A család attól válik igazi családdá, hogy hagynak időt egymásnak kötődni, ismerkedni és megnyílni.

Akadnak a könyvben bájos, cuki, ötletes, fordulatokban gazdag, izgalmas, érdekes és meghökkentő mesék. Az egyik kedvencem a már említett indiai mese, amiben a király 7. aráját egy kobracsalád fogadja örökbe (A kígyócsalád), hogy az árva lányt ne gúnyolják a társai. (Meglepő módon van miért gúnyolni, hiszen hiába a soknejűség: sokszor esznek a feleségek családjánál a férjükkel az asszonyok, illetve hazatérnek a gyermeküket is megszülni.) De nagyon szerettem Az oroszlán bajsza című etiópiai mesét is, amiben egy mostoha elmegy a falu varázslójához, hogy nehezen találja meg a közös hangot a férje kisfiával, és a bölcs az mondja neki, hogy szerezze neki három szál oroszlánbajszot egy élő oroszlánról, hogy segíthessen neki… Zseniális! A legmeghatóbb talán az angol A halász felesége és a váltott gyerek című mese volt, amiben egy asszony felneveli egy tündér kisfiát a sajátja mellett. (Erről nem igen merek semmit írni, mert kb. minden spoiler lenne, de megéri elolvasni!)

A történetekhez csodás illusztrációk tartoznak, amiket öröm nézni, és emiatt nem is tudtam betelni velük (lehetett volna több kép a könyvben, és nem csak a cím felett). Minden mese után olvasható egy „Kulisszák mögött” rész, ami 1-2 bekezdésnyi érdekességet tartogat az olvasó számára az adott népről, a legendáikról és/vagy a történetek szereplőiről. Tetszett, hogy az írónő a mesék felkutatásáról és az engedélyeztetésük kalandosságáról is írt néha.

Összességében

Lélegzetelállítóan szép és rendkívül olvasmányos mesegyűjtemény tele egzotikusabbnál egzotikusabb népmesékkel és hőslegendákkal. Szerettem, hogy sokféle főhőst, családmodellt, helyszínt, szörnyet, elvarázsolt tárgyat és tanulságot kaptam a meséktől. Sokszor kaptam magam azon, hogy igencsak meglepett egy-egy lezárás, és ez nagyon tetszett!

Értékelés: 5

Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szereti a mesekönyveket, a legendákat, illetve azoknak, akik érdeklődnek az eltérő kultúrák hőstörténetei iránt.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Hagyjatok! Olvasok! (@anitiger_mosolya) által megosztott bejegyzés

Kedvcsináló idézetek:

✿

A sárkányok erre előhoztak egy hatalmas kondért, és benne negyven ökörből főtt levest, negyven hatalmas merőkanállal.

– Ha estig el tudjátok fogyasztani a vacsoránkat, akkor kiálltátok a próbát. De egy csepp se maradjon!

Mire Jannakisz megszólalt volna, előlépett a folyót kortyoló fickó, mosolyogva megfogta a kondér két fülét, és megkérdezte:

– Csak a levest nyeljem le, vagy a kondért is?

– Csak a levest, csak a levest!

A fickó erre megbillentette a kondért, és egyetlen húzásra kiitta belőle a húslevest az utolsó cseppig. Még repetát is kért. A sárkányoknak el kellett ismernie, hogy kiállta a próbát.

94. oldal (A vadász fia - Görög mese)

✿

Általánosan elterjedt elképzelés, hogy a hagyományos történetek mindig valamiféle ideális „tündérmesei” állapotot közvetítenek, bátor lovagokkal, türelmesen szendergő királylányokkal, boldogan élő „hagyományos” családokkal (vagy legalábbis oda futnak ki a végén). Ha valaki elég sok népmesét olvas, hamar rá fog jönni, hogy ez nincs így. Ahogy a hagyományos társadalmakban is sokféle család létezett – özvegy szülők, mostohák, többgenerációs családok, gyereket nevelő nagyszülők, féltestvérek stb. – úgy a mesékben is felbukkannak ezek az élethelyzetek. A felbukkanás azonban nem azt jelenti, hogy feltétlenül jól is vannak ábrázolva. A „gonosz mostoha” figurájával mindenki találkozott már, igaz? Pont ő volt az, ami elindította ennek a mesegyűjteménynek a gondolatát: ha léteznek a világon jóságos mostohák – márpedig léteznek –, akkor vajon létezik olyan mese is, amelyikben a mostoha nem gonosz?

És létezik.

156. oldal (Utószó - Mitől család a család?)

✿✿✿✿✿

Pinterest tábla: Zalka Csenge Virág - Széltestvér és Napkelte

Az illusztrációk Bertóthy Ágnes rajzai.

✿✿✿✿✿

A Móra Kiadónak köszönhetően újabb mesegyűjteményt vehetünk a kezünkbe Zalka Csenge Virágtól. Ezúttal rendhagyó családokról gyűjtött egy kötetbe hagyományos meséket. Olvashatunk mostohaszülőkről, csonka családról, örökbe fogadott gyermekről és sok más valamiért különlegesnek számító, de szerető családról… Négy bloggerünk véleményezi a mesekönyvet, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt belőle.

Nyereményjáték:

A Széltestvér és Napkelte rendhagyó családokról szóló meséket tartalmaz, ezért most a játékunk is az ilyen családok körül forog. Minden állomáson találhattok egy rendhagyó családról készült képet valamelyik filmből, sorozatból. A feladatotok az lesz, hogy írjátok be a film vagy sorozat magyar címét a Rafflecopter megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)