Alice Sebold: Komfortos mennyország

„A mennyország lényege azonban éppúgy nem a biztonság, ahogy irgalmasság dolgában sem áll a kőkemény realitások talaján. Elengedjük magunkat, és kész.”

/Alice Sebold/

  

Fülszöveg:

[

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Susie tizennégy éves. Üldögél a kilátóban, a maga kis mennyországában, és visszaemlékezik a halálára. Susie-t megerőszakolta és meggyilkolta a szomszéd. Családja csak annyit tud, hogy eltűnt, és visszavárják. A rendőrség nyomoz. A szomszéd eltünteti a nyomokat. Az élet megy tovább.

A kérdés persze éppen ez: hogyan megy tovább? Hogyan birkózik meg két szülő a lánya elvesztésével? A tizenhárom éves húg a nővére hiányával? Megérti-e négyéves öccse, mit jelent az, hogy elment? És megbékél-e Susie azzal, hogy csak nézheti őket?

Csodálatos, felemelő könyv Sebold regénye, amely egy tizennégy éves kislány tiszta szemével figyeli a tragédiát és a gyógyulás folyamatát, az ő hangján kommentálja az emberek megmagyarázhatatlan viselkedését, és az ő bölcsességével veszi tudomásul, hogy csak úgy lehet itt a Földön élni, ha egy kicsit megtanulunk felejteni.

A mű az utóbbi évek talán legnagyobb amerikai bestsellere.

[

Eredeti mű: Alice Sebold: The Lovely Bones / Eredeti megjelenés éve: 2002

Olvasott kiadásom: Európa, Budapest, 2003 / 368 oldal · ISBN: 9789630774789 · Fordította: Tábori Zoltán

Szerintem:

[

Nem újraolvasósan jó, hanem „egyszer muszáj elolvasni”-féle jó könyv.

Valamit helyre tesz az emberben. Megnyugtat, picit felemel, darabokra tör.

Bevallom úgy olvastam, hogy amint már nagyon a sírás határán álltam, azonnal átpártoltam a Warm Bodies (Isaac Marion: Eleven testek), az Alice Tükörországban (Lewis Carroll) vagy A szív alakú doboz (Joe Hill) könyvhöz és átszakítottam magam az éppen kezembe akadó könyv világába. Sokat elárul a könyvről, hogy az említett három könyvből kettőt már elolvastam és kritikát is írtam róluk a blogra.

A könyv mellett szól, hogy megbékíti az embert az elmúlással, de nem egy nyálas-giccses történet. Én folyamatosan találtam olyan embert, akit szerettem és olyat is, akit éppen utáltam. Nem szépít. A gonosz embernek is léteznek jó pillanatai benne, de az olvasás közben megszeretett szereplők is tesznek visszatetsző dolgokat.

Susie egy kedves kislány, de a kedvencem Ruth volt végig a könyv során. Örültem, hogy ott vannak egymásnak Ray-jel, mert mindkettőjüket IGAZÁN megérintette Susie halála. Nem menekülni kezdtek vagy tagadni, de nem is estek vergődtek több évig a bánat csapdájában.

Egyébként szerettem, hogy a gyász majd összes megnyilvánulási formáját végignézhettem Susie-val az ő kilátójából. Mindenféle korú, nemű, relációjú embereket kísértünk végig a gyász fázisain… Izgalmas volt!

Értékelés: 5

Kontra -  

[

A könyv több mint nyugtalanító, ugyanis melyik élő szeretne szembenézni azzal, hogy elhunyt szerette, távoli rokona, iskolatársa, szomszédja vagy bárki vadidegen, akinek megakadt rajta a szeme Fent - figyeli? Végignézi, ahogy tanul, csókolózik, megcsal valakit vagy bármi olyasmit csinál, ami Lent maradt az élőknek?

Ez a része a történetnek azóta is háborgat.

Szeretném hinni, hogy létezik a személyes Mennyország, amit Susie mutat be az olvasóknak, ahol akár egy villánk is lehet vagy kedvünk szerint borzszagúvá válik a levegő.

Persze eleinte nem is ez a Mennyország rész tartott távol a könyvtől, hanem az alaptörténet. Megerőszakolnak, majd megölnek egy tizenéves kislányt. Hogy válhat ez a történet érdekessé, mikor lesz szép? Miért filmesítenének meg ilyesmit? Miért zabálják ezt a sztorit az emberek?

Nem tudok válaszolni a kérdésekre.

A könyv érdekes és szép. Kíváncsi vagyok a filmre, ami belőle készült és állítom, hogy érdemes volt elolvasnom – nem bánom az együtt töltött időnket.

Borítószemle:

[

GoodReads-re felvitt összes kiadás linkjéhez katt ide.

Szeretem megnézni, hogy a különféle könyvekhez milyen borítókat készítenek az országok. Élményszámba megy a végigbarangolás a néha több száz kiadás borítói között. Szeretem, ha magyar a legszebb számomra, illetve ha rátalálok a legjobban tetszőre, akkor elképzelem, hogy lesz a könyvnek egy új kiadása pár év múlva AZZAL a borítóval. Gyermeteg játék, tipikus bookworm népeknek.

A fülszöveg melletti magyar borító az összes közül a legszebb – szóval ismét egy csodás magyar borító! Nagyon tetszenek még a következő német, amcsi és francia borítók:

Illik a könyvhöz és elég szívszorító a következő 3 borító, de nem ragadja meg az embert. Szóval szódával elmegy a török, a holland és a finn borító:

…és egyáltalán nem tudom mire vélni az olasz kiadás borítóját? Sánta kislány véres talpnyomokkal halad előre a hófehér semmibe? Még jó is lehetne, tekintve a könyv sztoriját, DE NEM AZ! 

Idézetek:

[

„Óceánszemű”, apám hívta így, valahányszor megfájdult a foga egy kis konyakosmeggyre, amit anyám mint titkos nyalánkságot a bárszekrényben tartott eldugva. Most értettem meg a nevet. Azt hittem, a kéksége miatt kapta, de most láttam, hogy a számomra már-már rémisztő feneketlenségéért.

[

Ez volt a mitológiai történetek ideje is, amelyekre még az iskolában kapott rá. Előszeretettel mesélt nekünk Perszephonéról és Zeuszról. Színes, illusztrált könyvekkel lepett meg bennünket a skandináv istenekről, akik miatt mindig rosszakat álmodtunk. Irodalomtanári képesítést szerzett – foggal-körömmel kellett harcolnia Lynn nagyival, hogy a tanulásban idáig eljusson –, és még mindig dédelgetett halvány ábrándokat, hogy majd tanítani fog, ha már elég nagyok leszünk, és otthon lehet hagyni bennünket.

[

„Amíg távol voltál, újra beléd szerettem – mondta.

Most döbbentem rá, mennyire szeretnék anyám helyében lenni. Apám anyám iránt érzett szerelme nem afféle nosztalgikus lángolás volt, valami örök utáni vágyódás. Ez egy szőröstül-bőröstül szerelem volt, benne foglaltatott anyám megtörtsége, megfutamodása ugyanúgy, mint az, hogy ott van a megfelelő helyen a megfelelő pillanatban, mielőtt a nap felkel, és a kórházi személyzet bejön a szobába. Benne foglaltatott a mozdulat, ahogy apám az ujja begyével anyám hajához ért, és az is, ahogy habozás nélkül belevetette magát, pedig ismerte az óceánszeme mélységeit.

A filmről - IMDB link

A 2009-es dráma, fantasy besorolású film Peter Jackson rendezésében készült, aki mint elismert forgatókönyv író, rendező és producer jelentős szerepet játszott a Gyűrűk ura-filmek, A hobbit-filmek, a Tintin kalandjai, a King Kong és még sok csodás film elkészültében.

Egyike azon rendezőknek, akik csodás képzelőerővel rendelkeznek és képesek látványos, de nem gusztustalanul giccses fantáziavilágot a nézők szeme elé tárni.

A film trailere:

A főbb szereplők:

Saoirse Ronan (Susie Salmon) – A burokból is ismert leányzó. Nem egy szimpatikus jelenség számomra, mert Susie-t nem hozzá hasonlónak képzeltem el. Biztos találtak volna más színésznőt a főszerepre, de remélem a legjobbakat.

Mark Wahlberg (Jack Salmon), Rachel Weisz (Abigail Salmon) és a háttérben Susie testvérei. Wahlberg urat nem szeretem, míg Rachel Weisz-t iszonyatosan imádom: szóval 1:1 a szereplőválogatásnak.

Stanley Tucci (George) – A pali, aki az egyik kedvenc mellékszereplőm a csajos filmekből. Annyira oda vagyok a humoros-gunyoros alakításaiért, hogy tartok tőle: nem leszek képes drukkolni ellene. Ugyanakkor nehezen tudom a pedofil sorozatgyilkos szerepkörben elképzelni.

Susan Sarandon (Lynn nagymama) – Iszonyatosan jó választásnak tartom Lynn szerepére!

Michael Imperioli (Len Fenerman) – Kérdőjel van a feje felett, ugyanis még nem láttam a színészt egy filmben sem.

Kedvenceim: Carolyn Dando (Ruth Connors) és Reece Ritchie (Ray Singh) – Szintén ismeretlenek számomra, csak még nehezebb lesz a dolguk velem, mint a nyomozót alakító színésznek, mert az általuk megformált karaktereket imádtam a könyvben.

A filmből a képeket CinemaSquid weboldal, a filmhez készült Blu-ray Screenshots-jai közül válogattam.