Jeff Kinney: Az utolsó szalmaszál (Egy ropi naplója 3.)

Elindítottam azt a pletykát, hogy a légfrissítők tulajdonképpen biztonsági kamerák, 

és arra valók, hogy kiderítsék, ki hajigálja a nedves vécépapírt. 

Gyanítom, valószínűleg a megfelelő embereknek mondtam, 

mert onnantól kezdve az étterem mosdója csöndesebb lett, mint a könyvtár.

Fülszöveg:

☆

Nézzünk szembe a tényekkel: Greg Heffley soha nem változik meg. Valaki igazán elmagyarázhatná ezt Greg apjának is.

Frank Heffley úgy dönt, hogy meg kell edzenie a fiát, ezért beíratja sportolni és más „férfias” tevékenységre is.

Persze Greg könnyedén áthúzza apja terveit. De mikor az apja megfenyegeti, hogy katonaiskolába adja, Greg rájön, hogy össze kell kapnia magát…különben szedheti a sátorfáját.

Olvasott kiadás:   Eredeti mű: The Last Straw           Eredeti megjelenés éve: 2009    Könyvmolyképző, Szeged, 2015 216 oldal · keménytáblás ISBN: 9789632453224 · Fordította: Rindó Klára, Szabados Tamás Illusztrálta: Jeff Kinney

A sorozat részei: 0,5. Csináld magad Ropi-napló! 1. Egy ropi naplója 2. Rodrick a király 3. Az utolsó szalmaszál 4. Kutya egy idő

5. A rideg való 6. Négy fal között 7. A harmadik kerék 8. Pechszéria 9. A nagy kiruccanás 10. Régi szép idők (…továbbisvan....)

                                              (Az értékeléshez olvass tovább!  ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

Miért olvastam el?

Szeretem a (mellék)szereplőket, érdekel a történet.

Szerintem

A főszereplőtől, Greg Heffley-től még mindig ráz az ideg néha, és most sem léptünk nagyot előre vele kapcsolatban: önző, beképzelt, egoista – mint mindig. Kevés olyan főhős van, akit ennyire ne kedvelnék, de mégis folytatom a sorozatát, mert érdekel és/vagy humorosnak tartom.

Már biztosan írtam, hogy kedvelem ezt a képSregény kivitelezését a szériának - még ha elsőre esetlenek is a felturbózott pálcikafigurák -, de hozzá kell tennem, hogy egyre jobbak ezek a dilis rajzok! Már-már komplett bekezdéseket, történeteket mesélnek el a képek! (Lásd a bejegyzéshez csatolt Plupi-témájú illusztrációkat.)

Greg családtagjait nagyon bírom és sajnálom is őket a gyerek miatt – ebben a részben főleg az apukáért fájt a szívem. Manny laza, mint mindig – bár tudnám, hogy honnan jött neki ez a PLUPI-téma! Greg édesapjának a katonaiskolás ötleténél felcsillant a szemem, drukkoltam nagyon, hogy sikerüljön a terve – ez van, Greg kihozta belőlem, hogy ellendrukker legyek.

Elszomorító, hogy olvasás után döbbentem rá, hogy ehhez nem készült film, pedig EZT biztosan megnéztem volna! Greg túl önző, túl önimádó, alig vártam, hogy kicsit pofára essen végre! A regényben kicsit sok az önismétlés, néha olyan borzasztóan alakultak a dolgok, hogy alig bírtam folytatni, de mégis jó volt a felvetett focis-szál, amit szívesen megnéznék filmen, akárcsak a félresiklott Valentin-napi kártyaosztást. A poénok "tipikusak", de jól elhelyezettek, pl. a plupi kapcsán a folyamatosan újra és újra felbukkanását se bánom. (Plusz pont a sztorinak, hogy egy ici-pici sajtostapi utalás sem volt a könyvben!)

Legjobb részek: Alex Aruda és az eltűnt könyv esete. Plupi!

Folytatni fogom? Igen. Kíváncsi vagyok, mi lesz Tristával.

Könyv a könyvben: Shel Silverstein: The Giving Tree

(Az adakozó fa – de nem jelent meg magyarul)

Értékelés: 3,5

Ajánlom, ha… bírod a gazdagon illusztrált, aprólékoknak írt, könnyed kikapcsolódáshoz tökéletes történeteket. Teljesen random felkaphatsz egy ropi-regényt, nem igazán függenek össze, mindnek megvan a maga cselekménye. Néha idegőrlő a főszereplő, de a mellékszereplők érdekesek. Remek kikapcsolódás lehet gyerekeknek és gyerekekkel olvasóknak!

Nem ajánlom, ha… nem szereted a nyomi kiskamaszokat, akik folyton keresztbe tesznek a környezetükben élőknek és még csak nem is érdekli őket.

Kedvcsináló idézetek:

☆

Valójában a szundikálás miatt ÉLEK. Az iskola utáni alvás az egyetlen módja, hogy feltöltődjek, és legtöbbször a hazaérkezésem pillanatában már ágyban is vagyok.

Mondhatni alvásszakértővé fejlődtem ki magam. Ha elalszom, nagyjából mindent képes vagyok átaludni.

☆

Úgy tűnik, végre jól mennek a dolgok, és tudjátok, mit? Éppen ideje. Nem ismerek senkit, aki jobban megérdemelné, mert mint már korábban mondtam, jószerint én vagyok a legjobb ember, akit ismerek.

☆

Azért nem hiszem, hogy a tanároknak muszáj bemagoltatni velünk azt a rengeteg infót, mert a jövőben úgyis mindenkinek lesz egy házi robotja, ami úgyis megmondja, amire szükség van.

☆☆☆☆☆

Képgyűjtemény a Pinteresten: Egy ropi naplója.

A képek a KMK által kiadott Ropi könyvből valóak, minden jog őket illeti.

Különböző "Diary of a Wimpy Kid: The Last Straw" kiadások a GoodReads-en!

☆☆☆☆☆