2017. október 16., hétfő



L. M. Montgomery: Anne ​otthonra talál (Anne 1.) (könyv és film)



– Hát már sosem jön meg az eszed, Anne? – nyögött fel Marilla.
– Dehogynem – felelte derűlátón Anne, aki ismét visszanyerte szokott vidámságát, miután jól kisírta magát fent, a szobája jótékony magányában.
– Azt hiszem, soha ilyen jók nem voltak a kilátásaim, hogy végre megkomolyodjam.


Fülszöveg:
Az Anne történetéből készült filmsorozat olyan sikeres, hogy a tévécsatornák újra és újra műsorukra tűzik. Az olvasók pedig újra és újra kezükbe veszik ezt a megragadó kötetet.
Marilla és Mathew, az idős testvérpár elhatározza, hogy örökbe fogadnak egy árvát, hogy segítsen nekik a ház körüli teendők ellátásában. A vonattal azonban a kért jókötésű fiú helyett legnagyobb megrökönyödésükre egy vézna, répavörös hajú kislány érekzik, akinek ráadásul be nem áll a szája. Első gondolatuk, hogy másnap visszaküldik a gyermeket az árvaházba, ám Anne úgy határoz, hogy maradni akar, hiszen a szigeten „oly tág tere nylíik a képzeletnek”.
Kezdeti vonakodásuk dacára Marilla és bátyja hamarosan már el sem tudják képzelni életüket a bátor, életteli, fantáziadús és zavarba ejtően őszinte kislány nélkül. Anne érkezése olyan gyökeres változásokat hoz életükben, amilyenekről még csak nem is álmodtak.

Könyv információk:

Eredeti mű: Anne of Green Gables
Eredeti megjelenés éve: 1908

Európa, Budapest, 1992
350 oldal · keménytáblás ·
ISBN: 9630754703 ·
Fordította: Szűr-Szabó Katalin ·
Illusztrálta: Rényi Krisztina
Sorozat részei:

2. Anne az élet iskolájában
3. Anne válaszúton
4. Anne új vizekre evez
5. Anne férjhez megy
6. Anne családja körében
7. Anne és a Szivárvány-völgy
8. Anne gyermekei a háborúban
 (befejezett)
(Az értékeléshez olvass tovább!     )

Miért olvastam el?

Ez is egy olyan klasszikus, amit mindig is szerettem volna elolvasni, mert elég sokszor kapcsoltam a tévében a belőle készült sorozatra. Persze olvasás közben és némi utána járás után kiderült, hogy totál összekevertem a Váratlan utazással, de nem bánom a tévedést! Nagyon bájos kis történet, abszolút alapsztori.
 
Ahol a történetünk játszódik: Prince Edward-sziget
Szerintem...

Ez egy bűbájos történet egy idősebb testvérpárról, akik (majdnem akaratuk ellenére) örökbe fogadnak egy cserfes, locsi-fecsi tizenegy-két éves leányzót, Anne Shirley-t, akinek a két nagy bánata közül az egyik a vörös haja, a másik meg, hogy nincs puffos ujjú ruhája. Egyébiránt Anne egy lenyűgöző teremtmény! Még nem értem ilyet, még nem találkoztam könyvvel, amiben folyamatosan hosszú monológokban csacsog egy főszereplő! Meglepő módon engem is magával ragadott a kislány szövege, akárcsak Matthew Cuthbert-et, akit elszalajtott a testvére, Marilla az állomásra az árváért.

Bár roppant mód kedveltem Anne szép szavú, fennkölt monológjait, illetve Matthew csendes ámulatát és szeretetét a lány iránt, arra kellett rájönnöm, hogy Marilla áll a legközelebb a szívemhez. Ő is szűkszavú, titokban nevető és síró, ritkán dicsérő, de némán szerető, jó humorú személy, akárcsak én. Eleinte kétkedve áll az „Anne-jelenség” előtt, de hamar megszereti, mégis képes keményen nevelni őt. Fantasztikus mind a három Zöldmanzárdos-házban élő ember, nagyon szerettem őket!

A történet szerintem nagyon lassú volt, mégis élettel teli, amit abszolút Anne-nek köszönhetünk, aki szinte végigrohangálja a sztori nagy részét. Vagy a kebelbarátnőjével, Dianával fantáziálgat. Vagy Gilbert-tel versenyzik. Jön és megy, csacsog és morog. A könyv vége felé már 15-16 évesen egy kicsit lassabb, megfontoltabb, de ugyanolyan szeretetre méltó és fantáziával teli, mint kicsinek volt. Őszintén szólva én jobban kedveltem kisebbnek, mint nagylánynak. Hiányzott a fecsegése, ugyanakkor szerettem a regény legvégén is.

Összességében

Néha furcsa volt ugyan és annyira nem is az én világom ez a történet, de élveztem. A történet a barátságra, a szeretetre és az őszinteségre tanít, igazi ifjúsági regény. Lehetetlenség nem megszeretni a Zöldmanzárdos-házban élőket és Anne barátait! A vége különösen bejött, bár akadtak benne szívszorító részek is. Anne Shirley egy végtelenül bájos karakter, örülök, hogy elkezdtem olvasni a történetét – és alig várom a folytatást. Kíváncsi vagyok, hogy mi fog kisülni a Gilbert Blythe történetéből és mi lesz Anne-nel felnőttként.
(Csak csendben merem megjegyezni, hogy a könyvnél jobban tetszett a ’85-ös, kétrészes feldolgozása!)

Kedvenc részek: Matthew találkozása a kislánnyal; Matthew és Anne, amikor a lány csacsog a férfinak; Anne, ahogy lenyűgözik a különféle természeti szépségek; Marilla cinikus, éles beszólásai.

Értékelés: 4

Kinek ajánlom?
Más történelmi sorban játszódó ifjúsági regények iránt érdeklődőknek és mindenkinek, aki arra vágyik, hogy egy nagydumás, vörös leány elbűvölje.

1. ADAPTÁCIÓ:
Anna (Anna 1.) (1985–1985)

Azt hiszem, nekem sokkal, de sokkal jobban tetszett ez a kétrészes minisorozat, mint maga a könyv, ami alapján (szinte tökéletesen) elkészítették! Megan Follows csodálatos Anne, Richard Farnsworth imádnivalóan jó Matthew és ahogy a Marillát játszó színésznő, Colleen Dewhurst az arcával játszik, nevet a szemével és hozza a karaktert. 
Kész vagyok, annyira tökéletes a casting!  

Adaptáció: 5/4 ☆☆☆☆

Teljesen random választottam ki ezt a feldolgozást, de nem bántam meg. Gyönyörű az egész látványvilága, tele van aranyosan humoros jelenettel, illetve párbeszéddel, és érdekesen vannak lerövidítve a történetek. Nos, ez nem egy tökéletes adaptáció: 1-2 eseményt besűrítettek egy napra, pedig a könyvben több idő telt el közöttük, de ennyi, amit fel tudok róni az adaptációnak!
Mindenki nézze meg, nagyon bájos történet!

Előzetes:

2. ADAPTÁCIÓ:
Anne otthonra talál (Anne of Green Gables 1.) (2016)

Nos… elkezdtem nézni és még nagyon, nagyon az elején tartok, de már az első pillanattól kezdve érződik ezen a modern kor lenyomata. Nem vagyok elragadtatva tőle, mert Matthew (Martin Sheen) már az elején jóval fiatalosabb, ruganyosabb, nagyhangúbb - és kevésbé fél a nőktől -, mint a regénybéli karakter. Nem szeret(t)em Sheen-Matthewt. Anne (Ella Ballentine) sokkal bájosabb a régi filmben, de igazából ez leányzó is aranyos – csak nem áll jól neki az, ami a 1985-ös filmben a másik színésznőnek jól állt. Az itteni Anne-t ripaccsá alakítja a sok csodálkozás meg a sok kamuszeplő. Sara Botsford, vagyis Marilla is fiatalosabb, ráadásul karakán. Ő tetszik…

Adaptáció: 5/1 

Igazából nem rossz – gondoltam a vége felé járva, de nem is annyira jó, mint a korábbi feldolgozás. Ráadásul csupán a könyv felét dolgozza fel (azt is kicsit össze-vissza és belekapkodva). Kicsit műanyag, kicsit más, de nem végletesen rossz. Nem tudom, én inkább az előző verziót javaslom megtekintésre!

Előzetes:

3. ADAPTÁCIÓ:
Anne (2017-)
(Snitt / IMDb)

EZ MI?! Anyám, ezek a képek a filmből… Vannak filmek, amiket nem tudom, hogy gondoltak: ez az egyik! No, majd gyűjtök egy kis erőt és megpróbálom ezt a verziót is. (Azt mondják, hogy adni kell 2-3 résznyi esélyt ennek a feldolgozásnak.)

Előzetes:

4. ADAPTÁCIÓ:
Akage no Anne (1979–1979)
 (Snitt / IMDb)

Egy 50 részes anime, amiből jó pár részt láttam gyerekként. Szerintem aranyos -  jó emlékként él bennem -, bár felnőtt fejjel nem hiszem, hogy nekiállnék.

Opening:

Kedvcsináló idézetek:
– Nem értem – nyögte Matthew tehetetlenül, és közben azt kívánta magában, bárcsak Marilla ott lenne kéznél, hogy megbirkózzon a problémával.
– Nos, okosabb, ha megkérdezi a kislányt – javasolta nemtörődöm hangon az állomásfőnök. – Holtbiztos, hogy meg tudja magyarázni – az egyszer bizonyos, hogy jól forog a nyelve. Talán kifogytak az olyasfajta fiúkból, mint amilyet maguk akartak.
Az éhes állomásfőnök gondtalan léptekkel elsietett, egyedül hagyva szegény, boldogtalan Matthewt az erejét meghaladó feladattal: azzal, hogy bemenjen az oroszlánbarlangba, azaz odamenjen egy lányhoz, egy vadidegen teremtéshez, egy árva lányhoz és megkérdezze tőle, hogy miért nem kisfiú.
– (…) Mi lehet az az alabástrom homlok? Erre sosem tudtam rájönni. Meg tudná mondani?
– Hát, attól tartok, nemigen – rebegte kóválygó fejjel Matthew. Úgy érezte magát mint egyszer hebehurgya ifjúkorában, amikor egy másik fiú rábeszélte, hogy üljön fel egy kiránduláson a körhintára.
– Nos, akármi is az, valami szép lehet, mert az a lány mennyeien gyönyörű volt. Elképzelte-e már valaha is, milyen lehet mennyeien gyönyörűnek lenni?
– Hát, ami azt illeti, még soha – vallotta be őszintén Matthew.
– De én igen, nem is egyszer. Mi szeretne inkább lenni, ha módjában állna választani: mennyeien gyönyörű, szédítően okos vagy angyalian jó?
– Nos, szóval – hát én nem is tudom.
– Ó, én nem is szégyellem – magyarázta Anne –, csak a Cordélia annyival jobban tetszik! Mindig arról ábrándoztam, hogy Cordéliának hívnak, legalábbis az utóbbi években, mert kisebb koromban Geraldine akartam lenni, csakhogy most már jobban szeretem a Cordéliát. De ha az Anne mellett dönt, akkor is, kérem „e”-vel írva a végén!

♡ ♡ ♡ ♡ ♡
A képek a Pinterest táblámról származnak:
Anne of Green Gables borítók a GoodReads-en.
♡ ♡ ♡ ♡ ♡


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése