– Hát már sosem jön meg az
eszed, Anne? – nyögött fel Marilla.
– Dehogynem – felelte
derűlátón Anne, aki ismét visszanyerte szokott vidámságát, miután jól kisírta
magát fent, a szobája jótékony magányában.
– Azt hiszem, soha ilyen
jók nem voltak a kilátásaim, hogy végre megkomolyodjam.
|
♡
Az Anne történetéből készült filmsorozat olyan sikeres, hogy a
tévécsatornák újra és újra műsorukra tűzik. Az olvasók pedig újra és újra
kezükbe veszik ezt a megragadó kötetet.
Marilla és Mathew, az idős testvérpár elhatározza, hogy
örökbe fogadnak egy árvát, hogy segítsen nekik a ház körüli teendők
ellátásában. A vonattal azonban a kért jókötésű fiú helyett legnagyobb
megrökönyödésükre egy vézna, répavörös hajú kislány érekzik, akinek ráadásul be
nem áll a szája. Első gondolatuk, hogy másnap visszaküldik a gyermeket az
árvaházba, ám Anne úgy határoz, hogy maradni akar, hiszen a szigeten „oly tág
tere nylíik a képzeletnek”.
Kezdeti vonakodásuk dacára Marilla és bátyja hamarosan már el
sem tudják képzelni életüket a bátor, életteli, fantáziadús és zavarba ejtően
őszinte kislány nélkül. Anne érkezése olyan gyökeres változásokat hoz
életükben, amilyenekről még csak nem is álmodtak.
Könyv információk:
Eredeti mű: Anne of
Green Gables
Eredeti megjelenés
éve: 1908
Európa,
Budapest, 1992
350 oldal ·
keménytáblás ·
ISBN: 9630754703 ·
Fordította:
Szűr-Szabó Katalin ·
Illusztrálta: Rényi
Krisztina
|
Sorozat
részei:
2. Anne az élet iskolájában
3. Anne válaszúton
4. Anne új vizekre evez
5. Anne férjhez megy
6. Anne családja körében
7. Anne és a Szivárvány-völgy
8. Anne gyermekei a háborúban
(befejezett)
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért olvastam el?
Ez is egy olyan
klasszikus, amit mindig is szerettem volna elolvasni, mert elég sokszor
kapcsoltam a tévében a belőle készült sorozatra. Persze olvasás közben és némi
utána járás után kiderült, hogy totál összekevertem a Váratlan utazással, de nem
bánom a tévedést! Nagyon bájos kis történet, abszolút alapsztori.
Szerintem...
Ez egy bűbájos történet
egy idősebb testvérpárról, akik (majdnem akaratuk ellenére) örökbe fogadnak egy
cserfes, locsi-fecsi tizenegy-két éves leányzót, Anne Shirley-t, akinek a két
nagy bánata közül az egyik a vörös haja, a másik meg, hogy nincs puffos ujjú
ruhája. Egyébiránt Anne egy lenyűgöző teremtmény! Még nem értem ilyet, még nem
találkoztam könyvvel, amiben folyamatosan hosszú monológokban csacsog egy
főszereplő! Meglepő módon engem is magával ragadott a kislány szövege, akárcsak
Matthew Cuthbert-et, akit elszalajtott a testvére, Marilla az állomásra az
árváért.
Bár roppant mód kedveltem
Anne szép szavú, fennkölt monológjait, illetve Matthew csendes ámulatát és szeretetét
a lány iránt, arra kellett rájönnöm, hogy Marilla áll a legközelebb a
szívemhez. Ő is szűkszavú, titokban nevető és síró, ritkán dicsérő, de némán
szerető, jó humorú személy, akárcsak én. Eleinte kétkedve áll az „Anne-jelenség”
előtt, de hamar megszereti, mégis képes keményen nevelni őt. Fantasztikus mind a
három Zöldmanzárdos-házban élő ember, nagyon szerettem őket!
A történet szerintem nagyon lassú volt, mégis élettel teli, amit abszolút
Anne-nek köszönhetünk, aki szinte végigrohangálja a sztori nagy részét. Vagy a kebelbarátnőjével, Dianával fantáziálgat. Vagy Gilbert-tel versenyzik. Jön és megy, csacsog és morog. A könyv
vége felé már 15-16 évesen egy kicsit lassabb, megfontoltabb, de ugyanolyan
szeretetre méltó és fantáziával teli, mint kicsinek volt. Őszintén szólva én
jobban kedveltem kisebbnek, mint nagylánynak. Hiányzott a fecsegése, ugyanakkor
szerettem a regény legvégén is.
Összességében
Néha furcsa volt ugyan és
annyira nem is az én világom ez a történet, de élveztem. A történet a barátságra,
a szeretetre és az őszinteségre tanít, igazi ifjúsági regény. Lehetetlenség nem
megszeretni a Zöldmanzárdos-házban élőket és Anne barátait! A vége különösen
bejött, bár akadtak benne szívszorító részek is. Anne Shirley egy végtelenül
bájos karakter, örülök, hogy elkezdtem olvasni a történetét – és alig várom a
folytatást. Kíváncsi vagyok, hogy mi fog kisülni a Gilbert Blythe történetéből
és mi lesz Anne-nel felnőttként.
(Csak csendben merem
megjegyezni, hogy a könyvnél jobban tetszett a ’85-ös, kétrészes feldolgozása!)
Kedvenc részek: Matthew találkozása a kislánnyal; Matthew és Anne,
amikor a lány csacsog a férfinak; Anne, ahogy lenyűgözik a különféle természeti
szépségek; Marilla cinikus, éles beszólásai.
Értékelés: 4
Kinek ajánlom?
Más történelmi sorban
játszódó ifjúsági regények iránt érdeklődőknek és mindenkinek, aki arra vágyik,
hogy egy nagydumás, vörös leány elbűvölje.
1. ADAPTÁCIÓ:
Anna (Anna 1.) (1985–1985)
Azt hiszem, nekem sokkal,
de sokkal jobban tetszett ez a kétrészes minisorozat, mint maga a könyv, ami
alapján (szinte tökéletesen) elkészítették! Megan Follows
csodálatos Anne, Richard
Farnsworth imádnivalóan jó Matthew és ahogy a Marillát játszó színésznő, Colleen Dewhurst
az arcával játszik, nevet a szemével és hozza a karaktert.
Kész vagyok, annyira
tökéletes a casting!
Adaptáció: 5/4 ☆☆☆☆
Teljesen random
választottam ki ezt a feldolgozást, de nem bántam meg. Gyönyörű az egész
látványvilága, tele van aranyosan humoros jelenettel, illetve párbeszéddel, és
érdekesen vannak lerövidítve a történetek. Nos, ez nem egy tökéletes adaptáció:
1-2 eseményt besűrítettek egy napra, pedig a könyvben több idő telt el
közöttük, de ennyi, amit fel tudok róni az adaptációnak!
Mindenki nézze meg,
nagyon bájos történet!
Előzetes:
2. ADAPTÁCIÓ:
Anne otthonra talál (Anne of Green Gables 1.) (2016)
Nos… elkezdtem nézni és
még nagyon, nagyon az elején tartok, de már az első pillanattól kezdve érződik
ezen a modern kor lenyomata. Nem vagyok elragadtatva tőle, mert Matthew (Martin Sheen) már
az elején jóval fiatalosabb, ruganyosabb, nagyhangúbb - és kevésbé fél a nőktől
-, mint a regénybéli karakter. Nem szeret(t)em Sheen-Matthewt. Anne (Ella Ballentine)
sokkal bájosabb a régi filmben, de igazából ez leányzó is aranyos – csak nem
áll jól neki az, ami a 1985-ös filmben a másik színésznőnek jól állt. Az itteni
Anne-t ripaccsá alakítja a sok csodálkozás meg a sok kamuszeplő. Sara Botsford,
vagyis Marilla is fiatalosabb, ráadásul karakán. Ő tetszik…
Adaptáció: 5/1 ☆
Igazából nem rossz –
gondoltam a vége felé járva, de nem is annyira jó, mint a korábbi feldolgozás. Ráadásul csupán a könyv felét dolgozza fel (azt is kicsit össze-vissza és belekapkodva). Kicsit műanyag, kicsit más, de nem végletesen rossz. Nem tudom, én inkább az
előző verziót javaslom megtekintésre!
Előzetes:
3. ADAPTÁCIÓ:
Anne (2017-)
EZ MI?! Anyám, ezek a
képek a filmből… Vannak filmek, amiket nem tudom, hogy gondoltak: ez az egyik! No,
majd gyűjtök egy kis erőt és megpróbálom ezt a verziót is. (Azt mondják, hogy
adni kell 2-3 résznyi esélyt ennek a feldolgozásnak.)
Előzetes:
4. ADAPTÁCIÓ:
Akage no Anne (1979–1979)
Egy 50 részes anime, amiből
jó pár részt láttam gyerekként. Szerintem aranyos - jó emlékként él bennem -, bár felnőtt fejjel
nem hiszem, hogy nekiállnék.
Opening:
Kedvcsináló idézetek:
♡
– Nem értem – nyögte
Matthew tehetetlenül, és közben azt kívánta magában, bárcsak Marilla ott lenne
kéznél, hogy megbirkózzon a problémával.
– Nos, okosabb, ha
megkérdezi a kislányt – javasolta nemtörődöm hangon az állomásfőnök. –
Holtbiztos, hogy meg tudja magyarázni – az egyszer bizonyos, hogy jól forog a
nyelve. Talán kifogytak az olyasfajta fiúkból, mint amilyet maguk akartak.
Az éhes állomásfőnök
gondtalan léptekkel elsietett, egyedül hagyva szegény, boldogtalan Matthewt az
erejét meghaladó feladattal: azzal, hogy bemenjen az oroszlánbarlangba, azaz
odamenjen egy lányhoz, egy vadidegen teremtéshez, egy árva lányhoz és
megkérdezze tőle, hogy miért nem kisfiú.
♡
– Hát, attól tartok,
nemigen – rebegte kóválygó fejjel Matthew. Úgy érezte magát mint egyszer
hebehurgya ifjúkorában, amikor egy másik fiú rábeszélte, hogy üljön fel egy
kiránduláson a körhintára.
– Nos, akármi is az,
valami szép lehet, mert az a lány mennyeien gyönyörű volt. Elképzelte-e már
valaha is, milyen lehet mennyeien gyönyörűnek lenni?
– Hát, ami azt illeti,
még soha – vallotta be őszintén Matthew.
– De én igen, nem is
egyszer. Mi szeretne inkább lenni, ha módjában állna választani: mennyeien
gyönyörű, szédítően okos vagy angyalian jó?
– Nos, szóval – hát én
nem is tudom.
♡
– Ó, én nem is szégyellem
– magyarázta Anne –, csak a Cordélia annyival jobban tetszik! Mindig arról
ábrándoztam, hogy Cordéliának hívnak, legalábbis az utóbbi években, mert kisebb
koromban Geraldine akartam lenni, csakhogy most már jobban szeretem a
Cordéliát. De ha az Anne mellett dönt, akkor is, kérem „e”-vel írva a végén!
♡ ♡ ♡ ♡
♡
A képek a
Pinterest táblámról származnak:
Anne
of Green Gables borítók a GoodReads-en.
♡ ♡ ♡ ♡
♡
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése