Hagyjatok! Olvasok!: Hajrá a zsűriben, avagy megérkezett a TOP 10!

Kicsit meg vagyok csúszva mostanság – a recikkel, az értékelésekkel, a dobozbontásokkal -, ami nem meglepő, hiszen közbeszólt a technika (amikor elszállt a gépem), elmentem egy hétre Budapestre szabira (és Könyvhétre), nemrég pedig befejeződött a 2017-es magyar ifjúsági regények zsűrizése.

Mivel sok ideig távol tartottam magam a magyar irodalomtól – úgy a kortárstól, mint a klasszikusoktól -, így elég meglepő lehet, hogy ma benne vagyok egy zsűriben, a frissen kiadott, magyar ifjúsági regényekkel foglalkozik, de nagyon a szívemhez nőtt a zsűri, és igyekszem beleadni apait-anyait. (Ezért is ignoráltam kicsit minden függőben lévő dolgot, hogy még az utolsó pillanatokban is leadhassam a pontjaimat...)

Június közepén zártuk a 2017-ben, magyar írók által írt ifjúsági regények kóstolgatását, amiről született is 3 karc a Molyos Irodalmi díjak zónába, most ezeket olvashatjátok itt! Elöljáróban szeretném elmondani, hogy elég sok könyv értékelésével el vagyok maradva, hiszen sürgetőbb voltak elolvasni „határidőre” és pontozni őket, mint írásban reflektálni róluk, DE (!) várhatóak az elmaradt blogos értékelések. ;))

(A folytatáshoz olvass tovább! ⇩⇩⇩)

❖❖❖❖❖

@Annamarie karca

Az elmúlt évhez hasonlóan, idén is volt egy kis csapat, melynek tagjai azon fáradoztak, hogy megtalálják az elmúlt évben kiadott legfigyelemreméltóbb 10 könyvet a gyermek és ifjúsági kategóriában. Ebből a listából szemezgettek:

https://moly.hu/listak/merites-dij-ifjusagi-irodalom-2017

Ha belenéztetek, láthattátok, hogy nem is olyan egyszerű feladat ez, hiszen egyrészről széles korosztályt célzó könyvek szerepelnek benne, másrészről több kötet is sorozat tagja.
Idén sem húztunk éles vonalat a gyermek és az ifjúsági kategória között, mindegyik alkotást önmagához mérten értékeltünk, bár nagy volt a dilemma. Akárcsak abban a tekintetben, mely könyvek kerüljenek a legek közé, melyekre mondhatjuk nyugodt szívvel, hogy hozzájárulnak az igényes, felnőtt olvasó megteremtéséhez.
Sajnos nem én, és nem most fogom elárulni, hogy végül ki maradt fenn a Merítés hálójában. Jöjjenek azok a könyvek, melyek sokunknak tetszettek, de végül is kimaradtak a bűvös tízesből.

Acsai Roland: A betondzsungel könyve

(értékeltem ITT)

Egy elárvult ikerpár, Hold és Felhő történetével ismerkedhettünk meg Acsai Roland meséjében. Többen is @Oláh_Zitá -hoz hasonlóan így érezték magukat: „Elbűvölt. Több szempontból is. Állatkert, emberek akik beszélnek az állatok nyelvén, kaland, szerelem, szeretet, halál, magány, félelem, és nem teljeskörű a felsorolásom.” A gyerekeket az állatok nevelik fel, nem járnak iskolába, de ez nem jelenti azt, hogy ne tanulnának semmit. Sőt, részesei lehetnek egy rendkívül fontos küldetésnek, melyben nagy szerep jut hazánk emblematikus természeti adományának, a Dunának. „A történet vége igazán kalandosra sikerült, elkötött zsiráfok, rosszban sántikáló emberek, izgalom, állati és emberi összefogás, és még a rendőrök is megjelennek az izgalmak közepette. Fordulatokban nincs hiány, és reménykedhetünk a boldog végkifejletben is. Nem is történhetne másképpen, hiszen a könyv tele van szeretettel, jószándékkal és humorral.” árulta el nekünk @Zsófi_és_Bea . Maradjunk még kicsit a Dunánál, és szálljunk be a folyón ringatózó lakóhajóba, mely otthont ad a következő történetnek:

Fiala Borcsa: Bűntény a Dunán

Ez már kőkemény nyomozás: „…a közeli Kecskés-szigeten furcsa dolgok történnek, eltűnnek a nádi billegetők, érthetetlen nyomokra bukkannak, és Peti édesapjának munkahelyén, egy hajóétterem melletti fövenyen egy holttestre talál a rendőrség. Kész szerencse, hogy a fiú épp most találkozik a Veréb ikrekkel és Mirivel, így az ütős csapat talán megtalálja azt, aki a rejtély hátterében áll. Fiala Borcsa története tetszett, karakterei nagyon erőteljesek, és mindent betölt a kellemes nyárestéket idéző dunai hangulat.” – írja @Annamarie . De nem csupán a dunai hangulat varázsolta el az olvasótábort, hanem @meseanyu -t idézve: „A gasztronómiai pluszok nekem nagyon tetszettek, de nem tudom egy gyerek tudja-e ezeket értékelni. Mindenesetre nem rossz könyv…” Ezt erősíti @bagie is „Nekem tetszett: izgi ifjúsági történet, happy end, megoldás… és nagyon jó nevek és kajaötletek „

Miklya Luzsányi Mónika: Cília árnyai

Még mindig nyomozunk, de most kísértetek után. Egy nagyon is ismerős problémát használ fel a szerző, amit @gelso így mutat be: „Sokan találkoztak az iskolabezárás napjainkhoz köthető jelenségével, amikor egy iskola „már nem éri meg létezni”, és helyébe vagy egy nagyáruházlánc húzza fel falait (mint városunkban) vagy wellness-fittness komplexummá alakul (mint ebben a regényben). Az ebből születő problematikát járja körül az érintettek nézőpontjait és álláspontjait elénk tárva a szerző, miközben példaértékű összefogásként a város apraja-nagyja közös kezdeményezéseként egyszerre mozdulnak azért, hogy az iskola tényleg annak maradjon meg, aminek az adományozók kb 400 évvel ezelőtt azt szánták. „ @Kelemen_Hanna arra készül, hogy:
„Ha lesz gyerekem, a kezébe adom ezt a könyvet. Napsugaras olvasmányélmény.” @meseanyu -nak is tetszett: „Ez fergeteges volt! Teljesen lekötött, csak úgy faltam az oldalakat.” Viszont többen is azt érezték, hogy „Szerintem a történetet kevesebb oldalban is el lehetett volna mesélni. Zavart, hogy többször szóba jött az aktuálpolitika, a különböző társadalmi osztályok közötti szakadékok.” állítja @h_orsi. Valamint @Hintafa is kettősséggel fogadta a könyvet: „Ezek a rettenetesen túlkarikírozott (akárcsak a már-már ijesztően torz emberábrázolások) alakok közül egyet sem találtam, aki legalább egy kicsit ne lett volna idegesítő. A történet alapötlete érdekes lenne, de a kivitelezésből hiányzott a könnyedség.” Sajnáltuk, akárcsak a következő kipottyant könyvet:

Molnár Krisztina Rita: Derűs hétköznapok

@bagie nem erre számított, „Valami mást vártam , de kellemes volt egy élménynek – és emlékeztet arra, hogy minden évszakban, minden napban van valami jó, szép, megőrizendő élmény!” A Maléna kertje sorozat harmadik kötete teljesen jól értelmezhető önmagában is, ezt tanúsítja @Oláh_Zita „Belecsaptam a lecsóba így a harmadik kötettel, de nem bántam meg, mert nagyon jó az alapötlet, hogy minden szürke hétköznapban találjuk meg a szépet, és írjuk is fel ebbe a kalendárium-könyv-naplóba.” Abszolút értéket képvisel ez a könyv, ezt többen valljuk, @meseanyu :”Helyes, hétköznapi történetek, amelyek rávilágítanak arra, hogy lehet a mai világban is kicsit lassabban, szelídebben, hagyományosabban élni. A receptek, kézműves ötletek, információk is nagyon hasznosak. Élvezet volt olvasni.” @Annamarie így aposztrofálta a kötetet: „Magamban kicsit a „gyerek hygge” kifejezés jutott az eszembe. Mert igazából ez is az együtt töltött időről, annak jelentőségéről és értékéről szól.”

@AniTiger karca

Ez már nem az első év, hogy kitüntetett figyelemmel követem a hazai ifjúsági regények megjelenését, és a Merítés-díj zsűritagjaival együtt falom a friss megjelenéseket. A 2017-es magyar ifjúsági irodalmi felhozatal rettentően erős volt, de mivel a legjobb 10-et kellett meglelnünk – róluk majd holnap karcol @meseanyu –, maradtak le kedvenceink a toplistáról.

Az összes 2017-es magyar ifjúsági könyvről itt találsz egy listát: https://moly.hu/listak/merites-dij-ifjusagi-irodalom-2017

Pacskovszky Zsolt: Titkos mozi

(értékeltem ITT)

Az első kiesőnk egy egészen érdekes történet, amiben egy éppen Párizsba költöző fiú talált egy múltba tekintő lukat a falban, amin keresztül beleszeret a szemben lévő kávézó pincérnőjébe, Ninette-be. Ez az érdekes egyrészes történet volt az egyik, ami picit megosztotta a zsűrit, mert nem egyértelműen ifjúsági regény, ugyanakkor egészen egyedi a hangvétele. A lényeg a lényeg, hogy mostantól figyelemmel kísérem az író tevékenységét, és ezzel nem vagyok egyedül!

„Megjegyzem magamnak a szerző, Pacskovszky Zsolt nevét. szeretnék még tőle olvasni, akár saját írást, akár fordítást.
Nagyon tetszett a stílusa, jó írói vénával rendelkezik és kiváló atmoszférát teremt.
Főhősei is szerethetők, a történet nem bonyolult, de a rejtély és annak megoldása izgalmas – végig feszült izgalommal és érdeklődéssel – és szívesen olvastam.
Érdekes, hogy a szerző stílusával nyugodt, idilli olvasói légkört teremt, ami paradox, mert nem ez a krimik (és itt egy olyan krimiszál van, amiben sorozatgyilkosságot igyekeznek felderíteni) velejárója.”
@Gelso – https://moly.hu/ertekelesek/2758484

Nekem is tetszett. „Nem tökéletes, de kellemes olvasmány. Ugyan nem éreztem magam tőle Párizsban – mert szerintem akárhol játszódhatna… –, de jópofa és egyedi hangvételű sztori (…).”
@AniTiger – https://moly.hu/ertekelesek/2735193

Kertész Erzsi: A küldetés

Második kiesőnk a Panthera-sorozat második része, amiben visszatérünk a hógömbbe, és új szereplőkkel bővül a történet. Ráadásul kiderül, hogy a lakatlannak hitt hegy, a párduc alakú Panthera egyáltalán nem lakatlan, hanem a világ fejlődésének szempontjából nagyon is fontos népek lakják! Engemet már az első részben elvarázsolt Kertész Erzsi stílusa és humora, ráadásul a kedvenc illusztrátorom, Bernát Barbara készítette a sorozat borítóit, illetve a történet rajzait!

„Ez a mese egy hógömb belsejében kezdődik, egy hegyen, a Panthera-n, illetve benne. Mint a legtöbb világban, itt is két ellentétes erő feszül egymásnak, az inspirátorok,és a szabotőrök akarata. Az inspirátorok feladata, hogy az emberek világában teljesítsenek szolgálatot, jó ötleteikkel új találmányok felé ösztökéljék őket. A szabotőröknek pedig meg kell akadályozni a feladat végrehajtását. (…) Az elején kicsit izgultam, mert a rövid fejezetek különböző oldalról indulnak. Egy szál, ami Jácint cselekedeteit mutatja, egy, ami a szabotőrök felől közelít, egy, ami a hegy tetejéről, Mihálytól. Szerencsére ezek a vonulatok szépen összedolgozódnak, nem jelenthetnek nagy gondot az ifjú olvasóknak sem.”
@Annamarie – https://moly.hu/ertekelesek/2634063

„Ahogy a Panthera kötetei is átlépnek a mesék és kisebb kalandokról beszámoló könyvek világán, úgy gazdagodik az olvasó a szereplők személyiségét bemutató részekkel. (…) Ugyan általában kicsit gyanakodva tekintek a sorozatokra, de jelen esetben nagyon elégdett vagyok. Nemcsak továbbvitte a szerző a történetet, hanem érdekes irányt is adott a folytatásnak.”
@Hintafa – https://moly.hu/ertekelesek/2421034

Baár Tünde: Imádom a nyarat!

(értékeltem ITT)

A harmadik könyvünk is egy folytatás, a Buda és Vince-sorozat második részét, amiben a fiúk táborozni mennek az osztálytársaikkal. Ez egy humoros, bájos táborozós történet, amit nagyon szerettem olvasni, és abszolút feldobtak és kiegészítettek Bakos Barbara bájos illusztrációi. Mindenképpen odaadnám a nyári tábor gondolatától hidegrázást kapó gyereknek, mert még én is – felnőtt fejjel – kedvet kaptam ahhoz, hogy visszautazva az időben befizessem magam valami hasonló osztálybulira!

Nem csak szerintem hozza meg az ember kedvét a táborozásra:
„Igazi nyári történet, ami visszarepít mindenkit az általános iskolás éveibe. Én is hatodikos voltam, amikor egy nagyobb/egy hetes kiránduláson vettem részt az osztályommal. Éppen ezért teljesen átéreztem a gyerekek nyűgjét, amikor mindenféle után kellett nyomozni a városban.”
@h_orsi – https://moly.hu/ertekelesek/2573486

Abszolút eltalálta az írónő a célközönséget a sztorival:
„Aranyos ez a rész is, életszerűen és érdekesen, szórakoztatóan mutatja be a nyári tábort. Tényleg jól ismeri a szerző ezt a korosztályt, pont így viselkednek, beszélnek az ötödik-hatodikosok, és ez hatalmas plusz pont.”
@meseanyu – https://moly.hu/ertekelesek/2515515

Mészöly Ágnes: Egy másmilyen nap

A negyedik könyv, amit be szeretnék mutatni nektek, már a borítójával felhívja magára a könyvszerető emberek figyelmét, mert nagyon jó érzés ránézni. A kötet belsőre is érdekes, ugyanis különleges életvitelű gyermekek mindennapjait meséli el pár oldalban. @Oláh_Zita (https://moly.hu/ertekelesek/2493988) szerint „Ennek kötelező olvasmánynak, de minimum ajánlott olvasmánynak kellene lennie!”, és én egyetértek vele ebben.

„A könyv kicsit elrugaszkodik a megszokott ifjúsági regényektől. Tetszett, hogy nem tartalmazott pongyola kifejezéseket és új-szlenget sem a szöveg. Így ezzel nem csak minőségibb lett a könyv, de maradandóbb is.”
@h_orsi – https://moly.hu/ertekelesek/2489632

„A koncepció az, hogy végigkísérünk néhány kamaszt egy hétköznapjukon. Nem csupán baktatunk a szereplők mellett, hanem szinte belebújva a bőrükbe kísérjük őket a felkeléstől, az elalvásig. (…)
Ezeket az apró mozaikokat Mészöly Ágnes a tőle megszokott módon könnyed, olvasmányos stílusban illeszti egymáshoz. Kötőanyaguk -ez mindig lényeges egy ifjúsági könyv esetében, hiszen ellenkező esetben darabjaira hullik az egész felépítmény- a hitelesség. Elbeszélői stílusában nincs semmi erőltetett, felnőttes manír. Az ilyesmitől rendszerint kitör a frász, mert a leereszkedő, túlerőltettt stílust megérzi a célközönség és nem veszi jó néven.”
@Hintafa – https://moly.hu/ertekelesek/2418382

@meseanyu karca

Idén már második alkalommal zsűriztük az ifjúsági irodalom köteteit is, és kiválasztottuk azt a tízet, amelyek szerintünk a legjobbak voltak a 2017-es évben.

Íme a lista: https://moly.hu/listak/merites-dij-2018-ifjusagi-irodalom-top10

Berg Judit – Kertész Erzsi: A négy madár titka (értékeltem ITT)

@CsakSimánDorka: „Érdekes volt a rejtély, a gyerekek élvezték nagyon (…). A nyelvezete is gyerekbarát, könnyed és érthető. A könyv felépítése pedig tökéletes, még egy olyan fiatal számára is, aki nemrég tanult meg olvasni, mert rövidek a fejezetek. Gyerekként imádtam volna, mert egy különleges titok részese lehettem volna, ezért csak ajánlani tudom/tudjuk.”

Bíró Szabolcs: Elveszett csillagok

@Gelso: „Ez egy nagyon kedves, izgalmas, kalandos, szerethető könyv – szerethető szereplőkkel és történettel. Rejtélyekkel teli történettel, kalandokkal, izgalmakkal tűzdelt nyári szünettel – egy valós helyszínen.Nagy előnye ez a könyvnek, magával ragadja az embert, ha a valós, mindennapjaink részét képező tárgyak, emlékművek, épületek, szobrok stb. új szerepben lépnek elénk: valamennyi egy lépcsőfok, egy állomás egy titkos feladvány megfejtéséhez vezethet.”

Deme László: Orsi és a tankok (értékeltem ITT)

@AniTiger: „Értékes olvasmány, ráadásul nagyon szimpatikus és szerethető Orsi is, akit körülvesz, de nem zabál fel a forradalom. Egy gyermek szemszögén keresztül pillantunk rá a tankokra, a puskaropogásra, a harcokra, a pincében bujkálásra, de nem félünk, mert a kislány sem fél, ezáltal nem egy horrort kapunk, hanem egy mesét a múltról.”

Ecsédi Orsolya: Cirrus a tűzfalon (értékeltem ITT)

@Hintafa: „Kerek, egész, nagyon jó ritmusú, jól felépített történet. A szerző nyelvi tehetségének és arányérzékének köszönhetően szórakoztatásunk garantált. A poénok nagyobb része még úgyis működik, ha valaki nem rendelkezik mélyrehatóbb számítástechnikai ismeretekkel.”

Hajdú-Antal Zsuzsanna: Utánad

@Kelemen_Hanna: „Nagyon szerettem már az első kötetet is, és ezt is. Kicsit olyan érzésem volt, hogy nem könyvet olvasok, hanem egy jóbarátnőm meséli el nekem az élettörténetét, mert annyira természetesen és minden célzat meg pedagógia nélkül követték egymást az események, közben pedig mégis egy népmesei történet, ahol a szerelmesek megküzdenek egymásért, elsősorban a saját démonjaikkal.”

Leiner Laura: Ég veled (értékeltem ITT)

@Futóhomok: „Az Ég veled abszolút tetszett, viccen és strandon kívül is, mert ez nem felejthető könnyed nyári olvasmány, inkább egy flegma humorral megspékelt fordulatos gimis táboros történet, teljesen hiteles alfa nyelvezettel, szívbe zárható szereplőkkel, szépen beleírt komolyabb mondanivalóval.”

Róbert Katalin: Szelídíts meg! (értékeltem ITT)

@Oláh_Zita: „Nagyon szép történet, a szerelemről, bizalomról és a mindennapi problémákról.”

Varga Bálint: Zsé meg a haverok

@Zsófi_és_Bea: „Ismét egy kedves, aranyos ifjúsági regényt sikerült elolvasnom, melyben minden adott volt egy remek kikapcsolódáshoz és szórakozáshoz. Garantálom, hogy az ifjú olvasók, azaz a könyv célközönsége is jól fog szórakozni. Egy-két fejezet pedig annyira viccesre sikerült, hogy hangosan nevetgéltem, egyszóval nagyon élveztem.”

Varga Írisz Dóra: Örökség (értékeltem ITT)

@Annamarie: „Már az első tízenegynéhány oldalon tudtam, hogy ez a könyv nagyon fog tetszeni nekem, igazi kis unikum a mai magyar, kortárs gyerekirodalom terén.”

Wéber Anikó: El fogsz tűnni (értékeltem ITT)

@h_orsi: „Kicsit hátborzongató a rejtély és a személy, akivel szembe került az osztály, de ezt az egy dolgot leszámítva összességében szerintem ez egy nagyon jópofa történet. Szórakoztat, meglepő és mindenekelőtt: van mondanivalója.”

A zsűri tagjai: