|
(…) ez
a történet – aminek egész más vége van – csak egy magányos hang lenne, és
senki nem akarná meghallgatni. Azért, mert ez a történet ellene megy annak,
amit mindenki magáénak érez; az emberek szeretik az ellenséget látni az
üresekben, hitet ad nekik, és egyesíti őket. Nem tudnának mit kezdeni egy
béke üzenetével. |
 |
Mire Featherstone-ba érkezik, Leora már nagyon sok viszontagságon ment keresztül. Rengeteg valós és hamis tényt tudott meg, és
egyre növekvo zavar és félelem uralkodik el a fejében. Kénytelen
megkérdőjelezni azokat az értékeket, amelyekre társadalma épül, még ha nagy
árat is kell fizetnie érte, és súlyos következményekkel kell szembenéznie. A
barátai vagy eltűntek, vagy börtönben ülnek, vagy épp nem azok, akiknek
látszanak. Így rá hárul a feladat, hogy leleplezze a város alattomos vezetőinek
gonosz tervét, égbekiáltó árulását és arcátlan hazugságait. Leora nem veszíti
el az önmagába vetett hitét, és bár élete legsötétebb pillanatait éli át,
mégis reményre talál. Ez a könyv egy remek trilógia méltó befejezése. |
|
Könyv információk: Eredeti mű: Scar Eredeti megjelenés éve: 2019 Maxim, Szeged, 2022 304
oldal · puhatáblás · ISBN:
9789634995470 · Fordította:
Sárossy-Beck Anita |
Ink-trilógia: (befejezett) |
|
WEBSHOP / BELEOLVASÓ / MOLY / GOODREADS |
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért olvastam el…?
Mivel
rendkívüli módon vonzanak a tetoválások, és a főszereplőnk nem csupán tetovált
és tetoválónak tanult, de egy olyan világban él, ahol az életük történetét – a
jó és a rossz dolgaikat – magukon viselik tetkókként. Bár nem tette túl magasra
a lécet az első két rész, mégis kíváncsi voltam a trilógia lezárására. Vajon
tudnak békében együtt élni a tetováltak és az „üresek”?
(Just4fun: az első rész ajánlójánál, amit
2018-ban írtam, az volt a Bakancslista-tételem, hogy tetováltatok. Mivel a harmadik
tetkómat épp két hete varrattam, elég fura visszaolvasni, hogy 4 éve még csak
ábrándoztam ilyesmiről. De hát ez van, elkezdtem magamon hordozni a történeteim.)
Szerintem…
Történetünk
főszereplője, a tetovált és üres szülőkkel rendelkező Leora Flint visszatér a városba, ahol Dan Longsight
polgármester és Jack Minnow, a jobb keze mind jobban az ujjuk köré csavarja a
lakosságot. A halottnak hitt polgármester feltámad holtából, és elvakult
kampányt folytat, hogy istenként tekintsenek rá. Eközben az első pillanattól ellenszenves, ám eszes Minnow titokzatosan viselkedik ugyan, de mégis a kedve szerint alakítja a történéseket. Leora azt hiszi, hogy képes lebuktatni a polgármestert és a segédjét, miközben napközben régi-új mentora, Mel társaságában tölti idejét. Pechünkre Leora se nem
csavaros észjárású, se nem túl okos, így minden alkalommal, amikor azt hiszi,
hogy sikerül csapdába csalnia másokat, hatalmasat koppan… és nekem ez volt az
egyik legnagyobb gondom a történettel!
|
Azt
mondják, az istenek nem alszanak. Mert ha aludnának, a világ megállna, és
megvárná, amíg felébrednek. A legapróbb pillanatok, amik velünk történnek, a
lélegzetvétel és a szívdobbanás varázslata – minden, ami az életben
maradáshoz szükséges, kizárólag annak köszönhető, hogy az istenek nem
pihennek meg. |
Szeretem a
világfelépítést, és a tetováltak hitvilágát, a mesemondók/mesélők történeteit,
az üresek kívülállását, a szövetségeket és az árulásokat, de megzavarodtam a
butuska főszereplőtől meg az arctalan, elvakult lakosok tömegétől, akik szinte
zokszó nélkül benyaltak bármit, amit megpróbáltak elhitetni velük. Beliah és
Moriah története gyönyörűen átszövi a trilógiát, mind többet és többet tudunk
meg az egyik nővér testén feltűnő jelek miatti eltávolodásukról és a
gyerekkorukról. Sajnos az eddigi részekhez képest kevésbé élvezetes, már-már
semmitmondó történeteket kaptunk ebben a kötetben (a testvérekét leszámítva),
amit eléggé sajnáltam, és csak emiatt éreztem gyengébbnek a többi résznél.
Összességében
Érdekes volt, ahogy főszereplőnk a korábbi mentora, Mel, a mesemondó mellé sodródik a városba való visszatérése után, és vele együtt igyekszik kideríteni, illetve bebizonyítani, hogy mi történt a két nővérrel, hogyan támadhatott fel a polgármester, és vajon tényleg annyira veszélyesek az üresek, ahogy azt elhitették a néppel?
A trilógia utolsó
része gyengébb, mint az előző két rész, és nagy sajnálatomra nem ismerkedtünk
meg közelebbről a Varjakkal, csak egy-kettővel közülük (de ő elég jól felkavarták az állóvizet). Jack Minnow játszmáit
kifejezetten szerettem, de azért a végjáték is tetszett (spoiler: ahol pórult járt), örültem, hogy így
fejeződött be a sorozat.
Értékelés: 3,5
Külföldi borítók:
Kedvcsináló idézetek:
☆
Volt egyszer egy
lány.
Csak egy lány.
Nagyon szerette a
meséket, mert a mesékben, amit az apukája mesélt neki, mindig volt egy lány,
akit mindig valaki megmentett. Egy lovag megölt egy sárkányt. Egy herceg
csókkal élesztett fel egy hercegnőt. Egy jóképű fiatalember felmászott egy
toronyba egy fonott copfon. És az a lány? Az a lány megtanulta és megértette,
hogy biztonságban van, mert a megmentőivel boldogan élhet, amíg meg nem hal.
Így a lány nem félt
már soha, mert tudta, hogy jöhet a sárkány, jöhetnek az átkok vagy a magas
tornyok, őt mindig meg fogják menteni.
☆
Anya mindig arra tanított, hogy járjak lehajtott
fővel, de amikor most rápillantok, tudom, hogy már egyikünk sem hisz ebben.
Mindketten kihúzzuk magunkat, vállunkat hátravetve, erős talpakon állunk. Mert
nem arra születtünk, hogy hópelyhekként keringjünk – lehajtott fejjel –, inkább
hatalmas, régi fák vagyunk, erős tölgyek.
☆
Karl megáll, és mintha méregetne, hogy eldöntse,
mennyit mondhat el.
– Tanultam néhány dolgot a hűségről. Legfőképpen
tőled. – Meglepve nézek rá. – Te mindig azt tetted, ami helyes, még akkor is,
ha ez szenvedést okozott. És elgondolkoztam ezen. Korábban csak könnyű életet
akartam – pénzt keresni, sikeresnek lenni –, de később rájöttem, hogy az
egésznek nincs értelme, ha rossz a lelkiismeretem.
☆
A haragunk könnyedén átcsaphat gyűlöletbe, ha
félelemmel és tudatlansággal tápláljuk, vagy vádaskodással és keserűséggel.
Csakhogy idővel a gyűlölet minket is felemészt.
☆☆☆☆☆
Nem saját képek. Ink-trilógia by Alice Broadway
Scar (Skin Books
#3) a GoodReads-en.
☆☆☆☆☆
Befejező részéhez érkezett az Ink-trilógia, Alice Broadway nagyszabású
történet, melyben tetovált és csupasz bőrű emberek harcolnak a hitükért és a
hagyományaikért. A sorozat lezárásában Leora ismét visszatér Saintstone
városába, ám ezúttal megerősödve, egészen új tapasztalatokkal. Ha kíváncsi vagy
rá, hogy bloggereink mit szóltak a könyvhöz, akkor tarts velünk a Blogturnén,
és ha játszol, meg is nyerheted a Scar egy példányát!
|
Nyereményjáték: Az Ink-trilógiában fontos szerepet
kapnak a tetoválások, melyekkel a szereplők az életük fontos pillanatait
rögzítik. De vajon te mindent tudsz a tetoválásokról? Mostani játékunkban ezt
derítjük ki! Minden állomáson egy állítást találhatsz ugyanis, a Rafflecopter
dobozba pedig azt kell beírnod, hogy az állítás IGAZ vagy HAMIS. (Figyelem!
A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72
órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új
nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.) |
A rómaiak a bűnözőik és rabszolgáik
megjelölésére használták a tetoválásokat.
IGAZ VAGY HAMIS?
|
BLOGTURNÉ ÁLLOMÁSOK: 06.09. Utószó 06.11. Sorok között 06.13. Hagyjatok!
Olvasok! 06.15. Csak olvass! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése