2020. december 27., vasárnap



Alice Broadway: Spark (Ink-trilógia 2.) | Blogturné Klub ajánló

 

 

– (…) a mi szabályaink szerint kell élned. Nálunk nincsenek jelek, titkok és hazugságok. A mi jelszavunk a becsületesség. – Visszaadja Obel levelét, majd az utamra engednek.

Nincsenek jelek, titkok és hazugságok.

Felfordul a gyomrom ettől a gondolattól. Az őszinteség az egyetlen, amit nem tudok megadni nekik.

 




Minden éremnek két oldala van.

Azután, hogy Leora engedetlenségével mindent felforgat maga körül, olyan események sorát indítja el, amelyek következtében fény derül a kegyetlen igazságra a családjáról. Így hát nincs más választása, mint az, hogy végre szembenézzen a múltjával. Mindent megkérdőjelez, amit eddig szeretteiről és magáról tudott. Félig tetováltként, félig üresbőrűként melyik közösséghez tartozhat? Engedetlenségéért a polgármester most fegyverként szeretné felhasználni őt, és elküldi Featherstone-ba, hogy épüljön be az üresek közé, és így szállítsa neki az információkat. Leorában sok kérdés maradt rejtélyes, vér szerinti anyjáról, amelyekre talán megtalálja a választ.

De vajon megnyugvást és békét lelhet-e bennük, vagy újabb kétségekkel kell szembenéznie? És képes lesz-e majd megkülönböztetni, ki barát és ki nem?

 

Könyv információk:

 

Eredeti mű: Spark

Eredeti megjelenés éve: 2018

 

Maxim, Szeged, 2020

432 oldal · puhatáblás ·

ISBN: 9789634992233 ·

Fordította: Bihari György

Ink-trilógia:

 

1. Ink

2. Spark

3. Scar

(befejezett)

 

MEGRENDELÉSI LINK

OLVASS BELE!

MOLY / GOODREADS

(Az értékeléshez olvass tovább!       )

A történetről…

 

Az első részben megismerjük Leora világát, a tetováltak világát, ahol mindenkire hivatásos tetoválók varrják fel a nevüket, a korukat, a családfájukat, illetve bűneiket és eredményeiket. Ahol az embereket az elfeledéstől az óvja meg, hogy a haláluk után a nyúzók lenyúzzák a bőrüket, könyvbe szerkesztik a tetoválásaikat, majd a lélekbíráló ceremónia után a család könyvtárába kerül a könyv. Akit elfeledettnek bélyegeznek és varjút varrnak a bőrére, azoknak a könyvét elégetik – így járt Leora édesapja is, és emiatt a fiatal lány az előző részben lázadásból egy varjút varratott magára. Történetünk kezdetén a városka polgármestere a lány korábbi mentora, Mel, a mesemondó előtt ad parancsot arra, hogy a tetovált apától és üresbőrű anyától származó Leora menjen el Featherstoneba az üresek közé, és beépülve kémkedjen utánuk. Ugyanis a Longsight polgármester a fejébe vette, hogy háborúra készülnek ellenük az ott élők!

Leora nagy nehezen eljut az üresekhez, akik alig akarják befogadni a tetovált lányt, de ahogy mind jobban összebarátkozik az őt befogadó család lányával, Gullal, és mind többet segít az ott élőknek, annál inkább rájön, hogy ezek az éhező, szegénységben élő emberek, akiknek a sorsa attól függ, hogy tudnak-e elég élelmet és egyéb dolgokat lopni a városiaktól a tetovált Varjúk segítségével, inkább békében élnének.

 


Szerintem…

 

Érdekes volt a Moriaht imádó tetováltak története után a Beliaht követő üresek életét felderíteni Leorával, aki elsősorban vér szerinti édesanyjáról, Mirandáról szeretne többet megtudni ebben az új élethelyzetben, amibe a tetováltak polgármestere belekényszerítette. Engem jobban érdekelt az üresek életvitele, az ő verziójuk a tetováltakról és Moriahról, ezért néha zavart a lány csökönyös ragaszkodása az édesanyja megismeréséhez, illetve, hogy emiatt nehezen nyitott az üresek életvitele és történetei felé. Nagyon élveztem, hogy akárcsak az első részben, most is komplett (tan)meséket olvashattam többek által elregélve, ugyanakkor ezeknek a történeteknek a pozitív hőse minden esetben Beliah volt (míg ugye a városiak meséiben Moriah a történetek hőse). Izgalmas volt, ahogy Leorát újra és újra felkavarják a gyerekkora óta hallgatott mesék kifordított, más szemszögből elmesélt változatai, és ahogy a tanulságok levonása után egyre inkább megváltozik a hozzáállása az üresekhez és a tetováltakhoz.

 

 

– (…) De vannak olyan jelek is, amit te magad választhatsz. És az teljesen más érzés – folytatom szomorkás hangon. – Olyan, mintha a tested éhezett volna valamire, és amint a tinta behatol a bőröd alá, csillapodik az éhséged. Aztán a következő alakom már csodálatos érzés. Elengedés vagy valamilyen feloldozás.

 

 

Persze emellett ugye ott van a mind jobban elmélyülő barátsága Gullal, aki az első perctől fogva nyitott Leora irányába, akárcsak a családja (Fennt, a bátyját leszámítva, aki szinte végig lázad a tetovált jelenléte ellen). /Spoiler: Az egyik kedvenc fordulatom volt, hogy kiderült, hogy Obel (Leora tetoválómester tanítója) a legidősebb testvérük. A regény végén ráadásul a meglépésének a történetét is megismerjük, ami egészen torokszorító volt számomra./ Sajnos Leorát egyre inkább naivnak és megvezethetőnek érzem, ami elég nagy baj az ő kiemelt helyzetében… Nem tetszik sem ez, sem az, hogy túlmisztifikálják őt, annak ellenére, hogy nem egy tökös/karakán főszereplő és nem is tesz semmi érdemlegeset.

 


Összességében

 

Akadtak benne érdekes dolgok – például, hogy fehér kavicsokat gyűjtenek évről-évre a hibáik, a sikertelenségeik miatt az üresemberek, amelyek által megtisztulnak a születésnapjukon, és nagyon tetszett az életfa kiválasztása 18 éves korukban, hogy aztán oda temessék őket haláluk után -, de a legjobban az elmesélt történetek sokfélesége tetszett most is.

Összetett történet, érdekes világfelépítéssel, de nekem még mindig hiányzik belőle valami extra, amivel kiemelkedővé válhat. Talán a trilógia lezárásában már meglesz az a plusz, és valami nagyon ütős befejezést kap a történet. (No, meg ebből a részből nagyon hiányoztak nekem a tetoválások és a jelentésükről való beszélgetések (minimálisan volt benne), amik miatt az első rész jobban tetszett. Remélem, hogy a harmadik részben újra nagyobb teret kapnak azok is.) 

 

Értékelés: 4

 

Folytatnám? Már csak kíváncsiságból is el szeretném olvasni a befejező részt. Remélhetőleg megismerünk egy harmadik „kasztot” is: az elfeledettekét (= azok a tetováltak, akikre varjú jelet tetováltak és elűzték őket a városukból a tetováltak).

 

Külföldi borítók:

 

 

 

Kedvcsináló idézetek:

– Amikor betöltjük a tizennyolcadik évünket, választhatunk egy életfát. Az lesz a fa, ami alá eltemetnek, miután meghalunk. Nekem ez az életfám. De meg kell ígérned, hogy senkinek nem beszélsz erről a helyről, oké? – Az arca szigorú. – Mert még nem lenne szabad választanom.

Felhorkantok.

– Kinek mondanám el, amikor senki sem áll szóba velem a városban? De miért pont egy fát kell választanotok?

– Mert ezzel szimbolikusan visszaadunk valamit az erdőnek és a természetnek. A föld annyi mindent ad nekünk, és miután meghalunk, testünk visszaad valamit abból az életből és energiából.

– Már egyetlen fiatal lány lázadó szikrája is hamar lángokká fajulhat: márpedig a te impulzív kitörésed miatt az egész közösség kételkedni kezdett abban, amit mindig is igaznak vélt. Te egy üresbőrű vagy, aki jelet kaphatott magára. Az apádat az elfeledettek közé sorolják – de te mégis elérted, hogy emlékezzünk rá. Elvetetted a bizalmatlanság magvait. Most pedig azt akarom, hogy jóvá tedd, amit tettél, hogy kisimítsd a hullámokat, és ne mélyítsd azokat.

A két történet közötti különbség olyan, mint amikor a gyémánton áthatol a fény, és megtörik benne. Ugyanaz a prizma, de különböző irányokba szerteszóródó fénysugár. És minden egyes fénysugár egy másik útra visz, és egyre távolabb és távolabb sodor minket egymástól.

 

 

Nem saját képek. Pinterest tábla: Ink-trilógia by Alice Broadway

INK #2 borítók a GoodReadsen

 

A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg Alice Broadway Ink sorozatának második részét Spark címmel. A meglehetősen  megosztó témájú disztópikus sorozat új részéről  öt bloggerünk fejti ki a véleményét. Kövesd végig a blogturné állomásait, és nyerd meg a kiadó által felajánlott három nyereménykönyv egyikét!

  


Nyereményjáték:

 

Igaz-hamis játékot játszunk a blogturnén, minden állomáson kaptok egy mondatot a tetoválással kapcsolatban, el kell döntenetek, valós-e az állítás. A rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok be az “igaz” vagy “hamis” szót.

 

Az értesítő levél megküldése után a nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!

 

IGAZ VAGY HAMIS?

A tetoválásod gyógyulási ideje alatt kerüld a napfényt, szolit, strandolást, szaunát.

a Rafflecopter giveaway

ÁLLOMÁSLISTA:

 

[Blogturné Klub]

12.16 Kelly és Lupi olvas
12.18 Csak olvass!
12.20 Utószó
12.22 Sorok között
12.27 Hagyjatok! Olvasok!

 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése