„Ádám
a teremtés óta folyvást csak más és más alakban jelent meg, de alapjában
ugyanazon gyarló féreg maradt a még gyarlóbb Évával oldalán.”
- Madách Imre
Fülszöveg:
✮
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A tizenöt színből álló
költemény első három színe (I. A mennyekben, II. A Paradicsomban, III. A
Paradicsomból kiűzetve) és az utolsó szín (XV. A Paradicsomból kiűzve) keretbe
foglalják a köztük lévő tizenegyet. Ezért az első három és az utolsó színre Keretszínekként
vagy Biblikus színekként, míg a közrefogott tizenegy színre Történeti
színekként szokás utalni.
A Tragédia színeiben Madách (a
lírai hős, Ádám, illetve kalauza, Lucifer szemén keresztül) végigvezet a
biblikus és földi világtörténelem művészi szándékai szerint kiemelt és
értelmezett „nagy pillanatain”, s látnia kell: az emberiség kiemelkedő alakjai
új meg új eszmékkel, hanyatló s megújuló erkölcsi felbuzdulással küzdenek az
emberiség tökéletesedéséért, a jobb sorsért, az mégis bukásból bukásba hanyatlik.
A földi történelem vége pedig magának a Földnek és egyúttal lakóinak teljes
tönkremenetele. Látomásai hatására Ádám úgy dönt, nem érdemes az életre és
már-már eldobja azt magától; társa, a gyermekük megfoganását megjelentő Éva
szavára, valamint az Úr biztatására úgy dönt – bár továbbra is kételyek
mardossák – vállalja a küzdelmet, amit az egyes ember és az egész emberiség
sorsának beteljesítése jelent.
✮
Eredeti megjelenés éve: 1862
Olvasott
kiadás: Szépirodalmi, Budapest, 1956 / 268
oldal
✮