James Dashner: Az útvesztő (Útvesztő 1.)

„Több nyomra van szükségük a kódhoz. Emlékekre van szükségük.”

Fülszöveg:

z

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül.

EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK…

…megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is.

James Dashner trilógiájának első kötete egyszerre borzongató, izgalmas és elgondolkodtató. Az Útvesztőben megidézett világra akkor is kíváncsiak vagyunk, ha nem valljuk be. A tudatalatti és az emlékezet különböző szintjei mindannyiunk életét befolyásolják, és Dashner erre az ismerős érzésre építi Az Útvesztőt, és csalogat bennünket egy saját szabályai szerint működő másik világba, a Tisztásra, ahol a fantázia és a valóság egyszerre van jelen.

„Üdv a Tisztáson!”

z

Eredeti mű: James Dashner: The Maze Runner / Eredeti megjelenés éve: 2009

Cartaphilus, Budapest, 2012 / 362 oldal · ISBN: 9789632662589 · Fordította: Tosics Dávid, Wiesenmayer Teodóra

z

Szerintem:

z

Igazából nagyon izgatta a fantáziámat a könyv és annyira hívogatóan csücsült ott a polcon! - *védekezik az Olvasó, akinek még ez előtt el kellett volna olvasnia pár másik könyvet, de nem bírta ki.*

Komolyan nem bírtam már ki, hogy ne olvassam el. Alig vártam már, hogy mikor érek Az útvesztőhöz a sorban a várólistán. Aztán egy reggel lekaptam a polcról, nekiálltam és mikor felnéztem a könyvből 34. fejezetnél ott ültem elhűlt kávéval, 5 nem fogadott hívással délután 2-kor… se reggeli, se ebéd, se bevásárlás – totál beszippantott.

Ahogy a Harry Potter történetekkel meg kellett tanultam pár új szót (kviddics, Hopp-por, stb.), úgy itt is bután néztem elsőre, de hamar megtanultam, hogy mi az a plotty, mit helyettesít a bökött és mit csinál, aki Nyeső! Szeretem az újító írókat, szeretem, amikor saját univerzumot építenek.

Tetszik a történet felépítése, ahogy Thomasszal együtt fedezzük fel a Tisztást és tanuljuk meg, hogyan mennek a dolgok. Izgalmas, pörgős, misztikus sztori! Persze nem egyedi, hiszen az elmúlt évek során egyre több a hasonló könyv. Szeretjük, ha gyerekek, kamaszok, fiatal felnőttek szenvednek és küzdenek az életben maradásért! Én imádom ezt a sémát, ahogy szerettem ezt a könyvet is!

Borító: Nekem akkor is a magyar eredeti tetszik a legjobban! Juhúúú, ugyemilyenszép?!

Az egyedi borító mániám végett az első magyar kiadásé áll a polcomon, de a következő részét a filmes borítóhoz méretezték, designolták. Kicsit elbizonytalanodtam, hogy nem kell-e az (is). A külföldiek vagy unalmasak vagy az Alaska nyomában borítójára hajaznak.

Kedvenc szereplők: Minho…, Newt…, Thomas…, Chuck… ki nem?!

Amit imádtam: nuku káromkodás! A bököttbe! ;)

Mindazonáltal biztos, hogy meg fogom szerezni a Tűzpróbát is a polcomra, bár ezt olvasás előtt is sejtettem. Kissé beteges, ahogy a labirintusos sztorikhoz vonzódom, legyen az film, könyv vagy játék… Egész hamar ráharaptam a történetre, ezt pedig a Kocka-szériának (Cube 1, Cube 2, Cube Zero) köszönhetem, bár lényegesen kegyetlenebb, hiszen horror.

Most azonnal ide nekem az összes fél résszel és egésszel is! Akarom! Megint magával ragadott egy felkapott sztori - Jaj, nekem!

Értékelés: 5

Mi, mi, mi, mi??? (spoiler)

z

Külön bónusz pont a könyvnek, amiért mindenféle korú, hajszínű, rasszú és bőrszínű srácot összepakolt és a főszereplők sem a megszokott kaukázusi Hófehérkék. Elég toleránsnak tartom magam, de idegesít, ha hosszabb ideje mindenki kékszemű, szőke, szépséges, hófehér bőrű… nem is idegesít, hanem unalmas. Tetszett ez a változatosság.

Mindegyik karaktert bírtam, még Gally-t is, bár furdalt a kíváncsiság, hogy mit láthatott és miért utálja Thomast! Bent is sajnáltam, benne is láttam fantáziát. Jót szórakoztam Chuck-on. Érdekes volt Minho változékony kedvű karaktere és Newt kedves, de elmerengős komorsága. Alby Admirálisunkért pedig majd a szívem szakadt meg, amíg veszélyben volt… Talán Teresa nem érdekelt annyira, de a könyv nagy része úgyis a fiúkkal foglalkozik. Igazából Newt személyisége áll hozzám a legközelebb – rendet teremteni a fejetlenségben fontos, hogy ép ésszel kibírjuk.

Biztos bennem van a hiba, de egyszerre érzem gyávának és bátornak Thomast. Zseniális volt a Sirató megfélemlítése, de miért nem állt oda Gally elé és kérdezte ki? Hogy hagyhatta, hogy Bent kitegyék? Én nem vagyok ilyen „behúzódom” XY mögé, hogy ne kelljen valaki szemébe néznem. Az kicsit idegesített! Ugyanakkor én sem csücsültem volna bőgve napokig a sarokban, nehéz elképzelnem ezt a többiekről!

Futárság – valami, amit tuti nem akarnék csinálni. Végigtekintve Az éhezők viadala-, A beavatott –trilógiák részein, talán ez a „legjobb” disztópia. Lássuk be, van ellátás és nem is muszáj kilépni a Tisztásról (Shhh! Igazából nem is szabad! :D) Mondhatni aranyéletük van, kit érdekel az elvesztett memória és a hozzátartozó apróságok, jövőtlenség. Viccen kívül azt kell mondanom – itt el lehetne éldegélni. 100% - nem mennék futárnak, hamar megennének, nem vagyok nagy futó. Semmilyen futó nem vagyok. Mennék a konyhára!

Siratók – Atya.Úr.Isten! Ezek nagyon gusztustalanok lettek! Nem is tudom, hogy melyik horror filmben láttam hasonló entitásokat… talán valami zombisban?! Susan Ee: Angelfall – Angyalok bukása könyvében is voltak hasonló horrorisztikus fél-élőlények. Sirató… Engem ezzel a tűszúrásos dologgal, amit vizualizáltam, simán ki lehetne üldözni a világból. Viszont Newt ismerkedős ébresztése hatalmas volt!

Epilógus – Bevallom, hogy már jóval előbb durván gyomorszájon vágott egy haláleset, sőt, igazából tudtam én, hogy hatalmas nagy átverésben szoktak a hasonló történetek véget érni… és még így is pofán vágott az epilógus!

Újraolvastam és még egyszer újra, de nem dolgoztam fel. Pedig mi a második rész címe? Tűzpróba! Vagyis nem várhattam volna nagyobb happy end-re, mégis megörültem, hogy megoldották a megoldhatatlant.

Az útvesztő (IMDb) – a film:

z

Főőőleg azért nem bírtam ki, mert éppen adják mindenfelé a mozikban és minden ezzel van tele. Meg a mozis képekkel! Nem csoda, hogy elcsábultam… (Pedig egyébként nagyon jó az önkontrollom és vasakaratú vagyok.)

Jelenleg kétféle élménybeszámolót hallottam a filmmel kapcsolatban. A többség oda meg vissza van a szereplőválogatástól is és a megvalósítástól is. Némelyek (jobbára olyanok, akik nem Teen Wolf - Farkasbőrben sorozat nézők, nem Dylan O'Brien rajongók) nem szerették a castingot.

Én sem nézem azt a sorozatot és nem láttam még a srác munkásságát – illetve dehogynem, hiszen imádtam a techgüzüt, akit a Google kampányfilmben (Gyakornokok) alakított -, de nem hiszem, hogy számítana. Vagy el tudják játszani vagy nem! Ehhez pedig meg kell nézni a filmet és nem secondhand élményekből véleményt alkotni.

Jelenleg nem látom magam előtt a könyvbeli karaktereket, ha a színészgárdára nézek. Teljesen máshogy képzeltem el mindenkit! Főleg Newt karaktere érdekes, mert egy magas, izmos, nyurga szőkének írták le… és Teresa sem lett egy gyönyörű, kék szemű, ébenhajú szépség. Hajjaj! Íme az előzetes, mindenki döntse el, egyetért-e a castinggal:

Idézetek:

z

Hogyan lehet annyira hatalmas egy útvesztő, aminek ekkora falai vannak, hogyan lehet olyan nagy, hogy pár tucat kölyök eddig nem tudta megtalálni belőle a kiutat? Milyen régóta próbálkoznak? Hogy létezhet egy ilyen hely? És egyáltalán miért létezik egy ilyen hely? Mi lehet a célja? Miért vannak mindannyian bezárva ide? Mióta?

z

Őszintén szólva engem lenyűgözött, hogy minden nehézség ellenére végül sikerült egy ilyen nagy létszámú gyerekpopulációt összegyűjtenünk, olyan alanyokat, akik egyszerűen nem adják fel a küzdelmet.

z

A Tisztáson Chuck egy jelkép volt számára, egy iránytű, ami azt mutatta, hogy a világot újra jobbá lehet tenni. Hogy lehet ágyban aludni, jóéjtpuszit kapni, tojást és szalonnát reggelizni, iskolába menni. Boldognak lenni.

z

Hogy élhet itt bárki boldogan?, gondolta. Majd pedig azt, hogy hogyan lehet valaki annyira aljas, hogy ezt tegye velünk? Most értette meg igazán a tisztársak mániákus vágyát, hogy kijussanak az Útvesztőből. S ez a vágy nem csak a menekülésről szólt. Most először érzett arra késztetést, hogy bosszút álljon azokon, akik ideküldték.

zzzzz

A képek a „Könyv – MazeRunner” nevű Pinterest táblámról származnak.

Különböző kiadások borítói a GoodReads-en!

zzzzz

Érdekesség:

z

Egy angol Read-A-Thonhoz legutóbb a könyv alapján ruházatot kellett összeállítani. Annyira megtetszett, hogy csináltam Az útvesztőhöz egy olvasás előtti és egy olvasás utáni verziót is. Azért másodjára már jóval kényelmesebb és praktikusabb verziót dolgoztam ki! :D

előtte kép

utána kép