Margaret Atwood: A ​szolgálólány meséje (A szolgálólány meséje 21.) (könyv és sorozat)

 Mini-könyvklub 8. felvonás: szépirodalom

A témához tartozó bejegyzések a „mini-könyvklub” címke alatt elérhetőek.

A többiek értékelését itt olvashatjátok el.

A FOLYTATÁSRÓL itt írtam: TESTAMENTUMOK (2020-as bejegyzés)

EXTRA: A szolgálólány meséje: könyv és tévésorozat – Vendégblogger: AniTiger

Bárcsak másmilyen volna ez a történet. Civilizáltabb. Bárcsak jobb fényben tüntetne fel, és boldogabbnak mutatna, vagy legalább tevékenyebbnek, kevésbé tétovának, jelentéktelen apróságokon rágódónak. Bár színesebb lenne. Inkább szerelemről szólna, vagy az élet hirtelen, nagy felismeréseiről, vagy akár naplementékről, madarakról, zivatarokról vagy a hóról.

Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz. 

A ​regény – egy orwelli ihletésű disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság – a jövő Amerikája? – szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat – sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ… 

Könyv információk: Eredeti mű: The Handmaid's Tale Eredeti megjelenés éve: 1985 Lazi, Szeged, 2006 366 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637138838 · Fordította: Mohácsi Enikő A FOLYTATÁSRÓL itt írtam: TESTAMENTUMOK

(Az értékeléshez olvass tovább!  ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

Clive Barker: Szex, halál és csillagfény (Vérkönyvek 1.)

„Az elmék nem műtermi képek, beszámozva és témák szerint felaggatva, az egyik alá odaírva, hogy "ravasz", a másik alá pedig, hogy „befolyásolható". Inkább olvashatatlan macskakaparások, szétfolyó graffitik, kiszámíthatatlanok, korlátozhatatlanok.     És ezé a Lacey nevű kissrácé? Az övét mintha vízre írták volna.” (Disznóvér és zsaruvér)

Fülszöveg:

✘

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Íme hát, itt vannak a Vérkönyvbe írt történetek.

Térképe annak a sötét sztrádának, mely az életből vezet tovább, ismeretlen állomások felé. Keveseknek kell majd végigmenniük rajta. A legtöbben békésen fognak elsétálni a fényesen kivilágított utcákon, mikor imákkal és becéző csókokkal szertartásosan kikísérik őket az élők világából. Néhányak – a kiválasztott kevesek – számára azonban a rémségek jönnek el, hogy elragadják és magukkal vigyék őket az elátkozottak főútvonalára…

A Vérkönyvek-sorozat első kötete öt remek rémtörténetet tartalmaz, a műfaj igazi gyöngyszemeit, többek között az Éjféli etetést és A vér könyvét, amelyek megfilmesített változatát nemrég a hazai rajongók is megismerhették.

Clive Barker angol író, a Kárhozat, a Korbács és más horror illetve dark fantasy remekművek szerzője.

E kötet első megjelenésekor az Egyesült Államokban Stephen King ajánlása szerepelt a borítón:

„Látom a horror jövőjét, a neve Clive Barker.”

Könyv információk: Eredeti mű: Clive Barker: The Books of Blood 1. Eredeti megjelenés éve: 1984 Lazi, Szeged, 2010 236 oldal · ISBN: 9789632670720 · Fordította: Nemes István

A sorozat részei: 1. Szex, halál és csillagfény 2. Pokoli versenyfutás 3. The Books of Blood 3. 4. The Books of Blood 4. 5. The Books of Blood 5. 6. The Books of Blood 6.

✘