„Az elmék
nem műtermi képek, beszámozva és témák szerint felaggatva, az egyik alá
odaírva, hogy "ravasz", a másik alá pedig, hogy „befolyásolható".
Inkább olvashatatlan macskakaparások, szétfolyó graffitik,
kiszámíthatatlanok, korlátozhatatlanok.
És ezé a Lacey nevű kissrácé? Az övét
mintha vízre írták volna.”
(Disznóvér és zsaruvér)
|
Fülszöveg:
✘
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Íme hát, itt vannak a Vérkönyvbe írt történetek.
Térképe annak a sötét sztrádának, mely az életből vezet
tovább, ismeretlen állomások felé. Keveseknek kell majd végigmenniük rajta. A
legtöbben békésen fognak elsétálni a fényesen kivilágított utcákon, mikor
imákkal és becéző csókokkal szertartásosan kikísérik őket az élők világából.
Néhányak – a kiválasztott kevesek – számára azonban a rémségek jönnek el, hogy
elragadják és magukkal vigyék őket az elátkozottak főútvonalára…
A Vérkönyvek-sorozat első kötete öt remek rémtörténetet
tartalmaz, a műfaj igazi gyöngyszemeit, többek között az Éjféli etetést és A
vér könyvét, amelyek megfilmesített változatát nemrég a hazai rajongók is
megismerhették.
Clive Barker angol író, a Kárhozat, a Korbács és más horror
illetve dark fantasy remekművek szerzője.
E kötet első megjelenésekor az Egyesült Államokban Stephen
King ajánlása szerepelt a borítón:
„Látom a horror jövőjét, a neve Clive Barker.”
Könyv
információk:
Eredeti mű: Clive Barker: The Books of
Blood 1.
Eredeti megjelenés éve: 1984
Lazi, Szeged, 2010
236 oldal · ISBN: 9789632670720 ·
Fordította: Nemes István
|
A
sorozat részei:
1. Szex, halál és csillagfény
2. Pokoli
versenyfutás
|
✘
✘
Kifejezetten felkavaró és zavaró témákkal dolgozó kis
könyvecske, ami már igen régóta izgatta a fantáziámat! Tulajdonképpen azt kaptam,
amit vártam: borzongató, ijesztő, horrorisztikus és jól megírt röpke
történeteket, amik épp csak addig tartanak, amíg megzavarják a lelki békénket.
Tetszett. Furcsák, alkalomadtán gusztustalanok voltak, de egy
irományt leszámítva mindegyik tetszett. Az utolsó (A dombok közt a városok / In the Hills, the Cities) nem jött be… de az első három történet kihagyhatatlan.
A kötet margójára:
meglepően sokszor nyúlnak magukhoz (vagy egymáshoz) az emberkék ezekben a novellákban.
Lám-lám, mit is vártam, hiszen pasi írta!
Összesített értékelés: 4*
*(~3,8)
Bővebben az egyes
novellákról:
✘
Vérkönyv
(The Book of Bloods)
4 ✰✰✰✰
Röviden: Megtudjuk, hogy mi is az a vérkönyv, hogyan készül
és mindeközben igazi szellemjárás lesz egy bizonyos házban.
Jó kis felütése a kötetnek, érdekes és eredeti az egész koncepció!
Nagyon mély dolgok vannak elrejtve az első pár novellában, a paranormális
jelenségekhez képest komoly a történet. Szerettem!
Még csupán az előzetesig jutottam el, de nem sok jót
mondhatok róla, mint adaptációról: nagyooooooooooooooon messze van az eredeti
történettől, ami ugyan egy röpke szösszenet, de mégis túlírták és kiszínezték. Az
viszont a film mellett szól, hogy egy klasszikus horrort raktak össze, amiben
bőven akad ijesztgetés! Én személy szerint szeretem az ilyen eredeti és mégis
tucat, rémisztő mozikat. (Szerencsére van belőlük bőven.)
Éjféli
etetés (The Midnight Meat Train)
5 ✰✰✰✰✰
IMÁDTAM! Izgalmas, ütős és a vége VÁRATLAN volt!
Röviden: A történet onnan indul, hogy egy pedáns sorozatgyilkos
különös módon a metróban hagyja a teljesen leborotvált áldozatait. Sokkolt.
Imádok metrózni, de azért örülök, hogy nem a pesti metrózgatás előtt olvastam
el. Nagyon lehetetlen történet, de ki tudja…
Van belőle film is, amit jó ideje láttam utoljára, bár
akkortájt lekötött az, hogy horror és Bradley Cooper játszik benne. Nem is
nagyon érdekelt már, azt sem tudtam, hogy adaptáció… Újranézve ismét
megállapítottam, hogy a pacák borzalmasan játssza el a komoly szerepeket, de
cuki kis dögöcske. (Egyébként szeretem a Másnaposok miatt, de igazán kár ki-kilépnie
a vígjátékok biztonságából.) A filmnek a tragikusan rossz tragika játékán kívül
azt tudom felróni, hogy rengeteg liter művért locsoltak szét mindenfelé.
Eltértek ugyan a történet 1-2 sarkalatos pontjától, de megbocsátható lenne, ha
mellesleg nem fullasztották volna áfonya lébe a szereplőket…
Adaptáció: 5/3 ☆☆☆
Összességében a film horrornak elmegy, feldolgozásnak
borzalmas, viszont a kissé szürreális voltától eltekintve - borzongató
történet! Nem mondom, hogy félnék utána lemenni a metróba, hiszen elég abszurd
a sztori, de azért pislognék a metró melletti sötétbe… Ha Cooper miatt nem is,
a mészáros (Vinnie Jones) játéka miatt érdemes megnézni!
Jack
és a zargatódémon (The Yattering and Jack)
5* ✰✰✰✰✰
Röviden: Ki bírja tovább? A démon, akit az őrületbe kerget a
poltergeist jelenségeket elutasító férfi vagy a férfi, aki abszolút közömbös a
világ iránt?
I.M.Á.D.T.A.M!
Ez a történet berosálás! Élvezetes, érdekes és egész humoros.
Inkább lélektani játszmáról szól, nem túl véres sztori, bár felkavaró, akárcsak
a többi. Nekem ez a kedvencem a könyvből!
Jack és a zargatódémon |
Disznóvér
és zsaruvér (Pig Blood Blues)
3 ✰✰✰
Ez rettenetes volt…
Röviden: Egy javítóintézet új tanárt kap – egy kiugrott
zsarut. Egy disznót. Az időintervalluma rövid, mégis rengeteg minden történik a
sztoriban e kis idő alatt. Meglepően bizarr, de nagyon jó az alapötlete a
történetnek. Igazából kifejezetten gusztustalan történetről van szó, amit
tényleg az ment meg a rossz-kategóriától, hogy leesik az Olvasó álla mire a
végére ér. Benyomásaim a sztoriról: beteg, druva, groteszk és fúj…
Szex,
halál és csillagfény (Sex, Death ans Starshine)
4 ✰✰✰✰
Röviden: Aktuális ripacs celebecske kapja a shakespearei
színjáték főszerepét - Violát a Vízkereszt,
vagy amit akartok című darabból. Amikor azt mondom, hogy ripacs, akkor úgy
értem, hogy képtelen bármit eljátszani… sajnos ezt olyanok is észreveszik,
akiknek nem kéne.
Összességében tetszett a történet, de meglehetősen unalmas
karakterek vannak benne és a lezárása sem olyan jó, mint a többi novelláé!
Ugyanakkor jól kitalált és felépített történet, amiben az egyik kedvenc
színdarabomat viszik színpadra. Jópofa volt.
A
dombok közt a városok (In the Hills, the Cities)
2 ✰✰
Röviden: Két homoszexuális úriember bolyong Jugoszláviában és
véletlenül beleszaladnak valami totál borzalmasba, de a kíváncsiságuk
felülkerekedik a józan eszükön.
A két meleg pasit bírtam és nagyjából ennyi pozitívumát látom
a sztorinak, ugyanis semmi más nem tetszett belőle. Holott legalább olyan
eredeti ötlet volt az alapja, mint a többié! Csak ez nem ütött.
Idézetek:
✘
De legalább ilyen
mélységes közönyt tanúsított akkor is, amikor kisebbik lánya, Amanda bevallotta
neki leszbikus hajlamait. A válasza mindössze egy sóhaj és zavarodott tekintet
volt.
– Nos, drágám, amíg
nem esel teherbe… – felelte, azzal elballagott a kertbe, ugyanolyan egykedvűen,
mint mindig.
( Jack és a
zargatódémon)
New York nem a Gyönyörök Palotája.
Halált nemzett, nem gyönyört.
Mindenkit, akivel találkozott, megérintett valahogy az
erőszak; ez az élet már csak ilyen. Szinte menőnek számított ismerni valakit,
aki erőszakos halált halt. Ebben a városban ez az élet bizonyítéka.
(Éjféli etetés)
✘
Különben is, ki és
mi ez a Jack Polo?
Egy uborkaimportőr;
a léviták tökeire, csak egy nyamvadt uborkaimportőr! Az élete elnyűtt, a
családja szellemileg tompa és unalmas, a politikai nézetei együgyűek, a hite
pedig – nos, az mintha soha nem is létezett volna. Ez az ember egy teljesen
jelentéktelen alak, a természet egyik legüresebb nullája – mégis, mi értelme az
effélékkel bajlódni?
( Jack és a
zargatódémon)
✘✘✘✘✘
Képgyűjtemény
a Pinteresten: Random
Pictures For My Blog.
Különböző
Books
of Blood kiadások borítói a GoodReads-en!
✘✘✘✘✘
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése