2015. június 18., csütörtök



Marie-Aude Murail: Oh, boy!



„– Figyusz, tizennégy éves vagy. Én húszévesen érettségiztem. Bőven ráérsz még.
– Nem akarok a lelkedbe gázolni, Bart, de nem te vagy a példaképem.”


Fülszöveg:
Három testvér néhány órája magukra maradt a világban, de megesküdtek, hogy soha senki nem választhatja el őket egymástól. A legidősebb Siméon, tizennégy éves. Cingár, barna szemű. Különleges ismertetőjele: intellektuálisan koraérett, már az érettségire készül. A középső Morgane, nyolcéves. Barna szemű, elálló fülű, osztályelső. Különleges ismertetőjele: a felnőttek minduntalan elfeledkeznek a létezéséről. A legkisebb Venise, ötéves. Kék szemű, szőke, elragadóan bájos. Olyan kislány, amilyet mindenki szeretne magának. Különleges ismertetőjele: forró szerelmi történeteket játszik el a Barbie babáival. 

A Morlevent gyerekek nem hajlandók a sorsukat az első jöttment szociális asszisztensre bízni. Az a cél hajtja őket, hogy kikerüljenek a gyermekotthonból, ahová elhelyezték őket, és családra leljenek. Két személy lehetne a gyámjuk. Csakhogy eleinte egyiknek sem fűlik hozzá a foga. Aztán meg egyszerre mindkettőnek. De az egyik nem túl rokonszenves, a másik meg felelőtlen, ráadásul… Ja igen! És ez a két személy ki nem állhatja egymást.

Könyv információk:

Eredeti megjelenés éve: 2000

Könyvmolyképző, Szeged, 2014
192 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632455716 · Fordította: Burján Monika

Szerintem:
Bart és Venise (szerintem)
Kicsit gallyra tett most ez a történet, amire igazából a csodás magyar borító és a jócskán rejtélyes címe miatt figyeltem fel. Kikapcsolódásnak indult, de pár oldal rádöbbentett, hogy nem fogok felhőtlenül nevetgélni rajta…

Megvan a szomorú bohóc? Nekem ő jutott eszembe a regényről – egy szomorú bohóc, aki végigbohóckodja a napot, aztán amikor mindenki boldogan hazamegy, akkor végigzokogja az éjszakát bánatában… Az én szomorú bohócom ez a történet lett. Új kategóriát érdemelne, megérdemelné a „szomorú burleszk” címet magának, mert tréfás, bohókás, de mégis megszakad az ember szíve olvasás közben…

Ez így rémesen hangzik, pedig imádtam a könyvet. Durva, hogy 192 oldal mennyi mindent adhat az embernek. Imádom az összes agyament Morlevent-et, a bírót és a szociális nőcit is. Nagyon szeretem Siméon-t és Barthélemy-t! Nem egy könnyed, egyszerű történet, de megérte elolvasnom.

Csak össze kellene szednem már magam…

Értékelés: 4,5


A szereplők kivesézése
(enyhe spoiler, de semmi rendkívülit nem lövök le)
Morlevent-ok és a többiek

Egyszerűen odáig vagyok a szereplőkért! Az egyetlen, akivel nem tudtam közös platformra kerülni természetesen a történet negatív hőse, aki a bájos kistündért leválasztaná a testvéreiről: Dr. Morlevent. Különösen sajnálom, hogy a férje eltöppedt mellette – nagyon hangsúlyos szereplő, de mégis?! Mégis melyik férjnek nincs beleszólása a gyerekügybe?!
 
Morgane (szerintem)
Visszakanyarodnék a főszálamhoz, miszerint IMÁDTAM az összes buggyant-komoly Morlevent testvért! A skacokat nagyon hamar megszerettem, mert nem kicsit hasonlítanak az egyik kedvenc filmem testvéreire (A balszerencse áradásá-ból a Baudelaire árvákra), sőt összességében a sztori is hasonlított a komor hangulatú történetre, de az jóval humorosabb volt. Az Oh, boy! odavert…

Adott egy nagyon érett kiskamasz fiú: Siméon, az egyik kedvencem. Pofátlan, okoskodó és mégis gyermek. Agyon cukrozott boldogságot érdemelne, nagy-nagy családot, szerető szülőket és egy csodás, gondoktól mentes életet. Egy olyan életet, ahol minden gond nélkül kibontakozhat ez a pöttöm zseni.

Van két hugicája, akiket nagyon szeret. Egyébként is nagyon bájosan összetartó a három tesó, de talán a szülők „hiánya” még inkább összehozta őket. A két húg közül az egyik nagyon okos, szemüveges, de nem szép, míg a legkisebb lánytestvér egy kékszemű, szőke fürtös BABA – minden anyuci álma.  Éles az ellentét a szép, de butus és a szürke, de csúnya tesók között. Ilyenkor jobb olvasni róluk, hiszen mindenki egyaránt imádható és megkedvelhető attól függetlenül, hogyan néz ki.

A második nagy kedvencem BART, akivel eleinte ellenszenveztem, mert abszolút léha és tökéletesen alkalmatlan emberkének tűnt, de döbbenetesen hamar elnyerte a szimpátiámat, majd a szeretetemet.  Tényleg! Bart párszor benyögött valami hülyeséget, és bumm, máris odaolvadtam tőle! Imádom a két srác párosát. Oh, boy!

Mindegyik testvérnek, sőt mindegyik szereplőnek megvan a maga defektje, nagyon jól megírt karakterek vannak a könyvben. Mindenkit (kivéve a már említett férjet) megismerünk tetőtől-talpig.


Ajánlás

Kortól függetlenül merem ajánlani bárkinek, aki egy kicsit is jobban érdeklődik a komolyabb irományok iránt. Egy kis csoki, néhány zsepi és egy csodás élményt kapunk a délutánunkért cserébe, amit erre a sztorira áldoztunk.

Zene a fejemben

Igazából ahányszor a címére gondolok, akkor egy bizonyos dallammal mondom ki magamban, ugyanis valahonnan a ködös múltból felhangzik egy „Oh, boy! I love you so…” – szöveget énekelő női énekhang, amit nem igazán tudok behatárolni.
A leginkább a következő előadó hangja hasonlít rá:

Idézetek:
– Ehegyeheeest kaptam!
– Na, szépen vagyunk! – Bart úgy tett, mint akit porig sújt a hír. – Nem elég, hogy csúnya vagy. Ha még el is hülyülsz…
Leült az ágyra.
– Hagyd már abba! – pufogott. – Nekem nem is volt más jegyem, csak egyes! És attól még látod, milyen szép nagy mihaszna lett belőlem!

Siméon (szerintem)
Ahogy egymásra néztek, szinte összeért az orruk, és ekkor Venise feltette az alapvető kérdést, azt, amivel első körben szelektálni lehet a rosszak és a jók között.
– Szeretsz puszit kapni?

– […] Vannak szívproblémái?
– Ajaj, dögivel! – kiáltotta Bart.
– Kardiológiai problémákról beszélek…
– Á nem, odáig még nem jutottam – helyesbített Bart.
– Neked üldözési mániád van, öregem – passzolta le Siméon.
Bart azonban nem hallgatott rá.
– Buzi vagyok. Ez születési rendellenesség. Kit zavarok?
– Engem – mondta Siméon. – Nem látod, hogy tanulok?

✿❀✿❀✿
Képgyűjtemény a Pinteresten - Random Pictures For My Blog.
Különböző Oh, boy! kiadások borítói a GoodReads-en!

✿❀✿❀✿

4 megjegyzés:

  1. https://www.youtube.com/watch?v=uvk23jmrIPE Nekem innen ismerős! :)
    Komolyan mióta olvasom a blogod, megtriplázódott a listám.... :) Persze ez nagyon is pozitív!
    Természetesen ezt is felvettem a listára!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És megtaláltad! Erre a számra gondoltam, a pasi rappelése is rémlett, csak bizonytalan voltam. :)) Köszönöm és köszönöm a kedves szavakat is! Remélem legalább annyira fog tetszeni neked minden könyv, mint nekem (vagy jobban :))!
      Az én várólistám is a "fránya" blogok miatt bővül folyamatosan, ez az Oh, boy! például a blogturnéja óta birizgálta a fantáziámat.

      Törlés
  2. Igen meg! Olyan 90-es évek eleje talán? Szép ifjúkor :D Leírás alapján tetszeni fog. :)

    VálaszTörlés
  3. Ez nekünk is nagy kedvenc volt anyával! :) Épp most hoztuk ki a könyvtárból, hogy a család férfitagjaival is elovastassuk. :D zsófi

    VálaszTörlés