alcím: Ketten a Harleyn
„– Uram,
engedje meg, hogy tudomására hozzam: ezt az ifjú hölgyet néhány
gyermekrablási ügyben, valamint egy gyilkosság miatt kell kihallgatnunk.
Mr.
Goodhart fölvonta a szemöldökét.
– Te aztán
szorgalmas voltál, Jessica.”
|
Fülszöveg:
★
Jessica Mastriani a legjobb barátnője kedvéért, aki le akar
fogyni, gyalog indul haza az iskolából két mérföldre lévő otthonába, és
egyenesen beleszalad egy hatalmas viharba, aminek súlyos következményei
lesznek. Nem mintha azelőtt nem lettek volna problémái. Élete a szurkolás és a
fuvolázás mellett a rögbi csapat nagyágyúival folytatott verekedésekben és az
emiatt kirótt büntetésekben merül ki. Még szerencse, hogy ilyenkor a gimi
legbelevalóbb végzős tanulója, Rob mellett ülhet. Ez a mostani azonban komoly problémának
ígérkezik. Hazafelé menet ugyanis addig ismeretlen képességre tesz szert.
Olyasmire, ami éppúgy felhasználható jóra, mint rosszra.
Jenny Carroll eredeti
neve Meg Cabot; e néven írta nagysikerű, A nevelten hercegnő naplója sorozatot,
és a közelmúltban megjelent Egy igazi amerikai lány című könyvét.
Könyv
információk:
Eredeti cím: When Lightning Strikes
Eredeti megjelenés éve: 2001
Ciceró,
Budapest, 2003
200 oldal · puhatáblás · ISBN:
9635393946 · Fordította: Szabó Mária
|
A
sorozat részei:
1. Meg Cabot: Tudom, hol vagy!
2. Meg Cabot: Fedőneve: Kasszandra
3. Meg Cabot: Veszélyes terepen
4. Meg Cabot: Hajsza
5. Meg Cabot: Isten veled, Villámlány
|
Szerintem:
★
Kicsit berágtam most erre a könyvre, mert valami borzalmas
Jess stílusa és következetlensége. Minden megvan benne, ami miatt kedvelhetném,
hiszen egy fiús, verekedős, tökös, zene- és motormániás csajszi, de egyszerűen
zavart a logikátlansága. Néhányszor bevertem volna neki egyet-egyet. Robbal úgy
vagyok, hogy ő is a jól kitalált rosszfiús sémát hozza: motorja van, idősebb a
lánynál, büntiben ül, és ott van az a titokzatos próbaidő szál is, de mégsem
jött át. Kinőttem volna a klasszikus könyves rosszfiúk iránti imádatomból?
Dehogy… csak Rob műanyag nekem. (Egyelőre?)
Ugyanakkor az alapötlete a műnek bejön, érdekes a kormány
felbukkanása és a gyerekek körüli bonyodalom is. Ha választanom kéne, akkor
egyértelműen Rosemary, Mr. Goodhart és Jess apja lennének a kedvenceim a
könyvből – abszolút feldobták a sztorit, akárcsak Jess bátyjai. A
mellékszereplők lényegesen szerethetőbbek és jobban kitaláltak, mint a
főszereplők!
A történet egész jó volt, sőt kifejezetten élveztem volna, ha
nem lett volna enyhén összecsapva a sok szökdösés.
Nem hiszem, hogy ne élhetnék Villámlány nélkül, de érdekel a
folytatás. Sajnos a fordítás rengeteget levont az amúgy sem nívós könyv
értékéből. (A fordítás horror, arról a blogban a bővebben részben lehet olvasni.)
Értékelés: 3
Az olvasás mellé
járó idegbajról:
★
A szereplők miatti idegesség
A főszereplő (Jessica Antonia Mastriani) úgy él, hogy nem
igazán gondolkozik. Ez nekem fájt, ugyanis kevés ennyire üresfejű, életképtelen
egyedről olvastam már, mint Jess. Mondjuk voltak jó pillanatai is, amikor
elkezdtem megkedvelni, szóval egyelőre nem tudom, mit érezzek iránta.
Robert Wilkinsért pedig egy fandom odavan és csak én nem
értem: miért is? Mire föl? Azért mert motoros? Mert ő az ügyeletes rossz fiú?
Mit kéne nekem Robon szeretnem? Azt például bírtam, hogy elhajtja a leányzót a
kora miatt, de amint hívták ugrott…
A fordítás tragédiája
Őszinte leszek. Érdekel ez a sorozat is, érdekelne A mediátor is, de
elbizonytalanodtam. Egyszerűen magyartalan, borzalmas és HŰDECIKI a magyar verzió. (Vannak gondjaim a történettel is, de nem
lehet mindent ráfogni az íróra.)
Már relatíve az elején szembejött egy szó: lecaj.
Foglald mondatba:
11. oldal – „Megcsinálhatom a
lecajomat, elolvashatok egy képes újságot vagy akármit. Csak beszélgetni nem
szabad.”
Rob Wilkins fan art (készítő: mixed-blessing) |
Google Did You
Mean: lecke?
Aztán hamarosan befutott egy ismét
majdnem-de-mégsem-menő szó: kassa. Foglaljuk mondatba:
38. oldal – „Az azért csuda kassa,
hogy Michael a Harvardra megy – váltott témát hirtelen Ruth.”
Google Did You
Mean: WHAT??!! Olyan szépséges és színes a magyar nyelv, erre megerőszakolják…
A klasszikus Bye bye helyett máris jön egy pontos j-és
verzió:
60. oldal – „– Fölírta? Mennem
kell! Báj-báj!”
Ez tulajdonképpen nem is fájt annyira, mert a faterom
a Hi!-t mindig HÁJnak írta, hiába könyörögtünk, hogy ne… És még mindig nincs
vége, mert a klasszikus nyugodj le, hűtsd le magad is sikeresen el lett
torzítva a könyvben:
79.
oldal –
"– Másodszor – folytatta Rob
–, semmit nem mondtam rólad senkinek. Úgyhogy hűlj le.
Nahát, a másik, amit szívből
utálok, ha azt mondják, hogy hűljek le."
Nem tudom, hogy 2003 táján vajon hogyan viseltettem volna a
fordítás iránt. Vajon tetszett volna a 14 éves önmagamnak? Annak a leánynak,
aki akkortájt már Tóth Tamás Boldizsár Harry Potter és F. Nagy Piroska igényes
Darren Shan fordítását, illetve Vavyan Fable könyveit falta?!
Mindenesetre elavultnak és égőnek érzem a könyv nyelvezetét,
itt-ott magát a sztorit is.
Idézetek:
– Nem akarlak elszakítani a szívszerelmedtől, de megtaláltam
a bemeneti sebet.
– Nem a szívszerelmem, csak kéjes vágyaim tárgya.
★
– Ki ez? A fiúd?
Bárcsak az lenne, mondtam magamban.
– Nem.
– Mégis hagyod, hogy nyaljon-faljon!?
– Csak örül, hogy lát.
★
Már majdnem odaértem a házhoz, amikor észrevettem, hogy a
sombokor, amely reggel még dúsan virágzott, teljesen kopasz lett: a jég az
összes levelet és virágot leverte.
Az aznapi irodalomórán másról se esett szó, mint a dolgok
szimbolikájáról. Hogy például a Jane Eyre
vén tölgyfája mennyire kifejezi a baljós véget. Úgyhogy ha nyilatkozat helyett,
mondjuk, regényt írnék, a sombokor szimbolizálhatná azt, hogy az
elkövetkezőkben nem éppen sétagalopp vár rám. De ezt éppúgy, mint Jane, én se
sejtettem. Csak annyit mondtam magamban: szegény bokor, milyen szép volt! És
bementem a házba.
★★★★★
★★★★★
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése