–
Mike – fordult Fred a gyerekhez. – Tudod-e, mit árulunk itt?
–
Jegyet a hullámvasútra, meg a körhintára? Meg játékokat? – kérdezte Mike
bizonytalanul.
–
Mi jókedvet árulunk. Hát legyen jókedvetek!
|
Fülszöveg:
☯
Joylandben, az attrakciókkal teli észak-karolinai
vidámparkban jókedvet és boldogságot árusítanak, legalábbis tulajdonosának
üzleti filozófiája szerint. De azt nem reklámozzák, hogy évekkel azelőtt
brutálisan megöltek ott egy lányt, akinek a szelleme azóta kísért az elvarázsolt
kastélyban.
Ide érkezik nyári munkára Devin Jones, a magánéleti
válsággal küzdő egyetemista. Elhagyta a barátnője, és fogalma sincs, mihez
kezdjen az életével. Amikor tudomást szerez Joyland titkáról, nyomozni kezd,
hogy kiderítse, vajon ki lehetett a gyilkos. Madame Fortuna, a médium veszélyre
figyelmezteti… Csak nem várható újabb, hasonló gyilkosság? És ki lehet a kutyás
kisfiú meg a piros sapkás kislány Devin jövőjében?
Stephen King új regénye a krimi, a kísértethistória és a
romantikus fejlődésregény egyéni ötvözete, amely izgalmas cselekményével, remek
jellemábrázolásával és a vurstlis világ sajátos nyelvének megidézésével még az
író rajongóinak is meglepetést szerez.
☯
Eredeti
mű: Stephen King: Joyland (angol)
Eredeti
megjelenés éve: 2013
Európa, Budapest, 2014
320
oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630793759 · Fordította: Soproni András
☯
Szerintem:
☯
Először is: Prém! Prém!
Prém!
King eddig olvasott könyvei közül ez tetszett a legjobban,
pedig nem is horror vagy thriller besorolású. A sztori igazából Devlin hónapjait
követi, ahogyan igyekszik elterelni a figyelmét a szakítás után. Egészen
véletlenül kerül Joylandbe, abszolút véletlenül fut bele a szellem sztoriba, de
hamarosan minden gondolata a vidámpark és az új barátai körül forog. Nem egy
túl bonyolult történet, nem váltja meg a világot, de kikapcsol, élvezetes (és
egy vidámparkban játszódik)! A szereplők meglepően átlagosak, hétköznapiak
voltak és mégis olyan történetet kanyarított ide King bácsi, hogy
lélegzetvisszafojtva faltam a sorokat! Ez egy szép, szomorú történet volt egy 21 éves srácról, aki jókedvet árult...
Kedvenc szereplők: Talán csak Dev excsaját és a prédikátort nem szerettem a
műben (meg persze a végén kiábrándultam a gyilkosból is), de szerettem Lane-t, Fortunát,
Papát, a tulajt, Jonesy barátait Joylandből és a házból is. (Imádtam Devlint is – Tolkient olvas!)
Kedvenc borító: a magyar (első)
kiadásé! Én körbenéztem a kiadók munkái
között, de szerintem mi, magyarok jártunk a legjobban. Gyönyörűséges, misztikus
és a színei… ♥ IMÁDOM! ♥
Ajánlás: kihagyhatatlan egy igazi
cirkusz, állatkert és vidámpark rajongónak – én azóta szerettem volna
elolvasni, hogy az Európa kiadó kiposztolta FB-ra a megjelenését!
Értékelés: 5
Bővebben:
☯
Devlin „Jonesy” Jones egy mocskos mázlista! Akárhonnan nézem
a történet elejét, a történet végét, ez a srác egy kis máker dög! Szakít vele a
nő, megpróbálják megölni és a napjait egy múltbéli gyilkosság felbonyolításával
tölti, de mindeközben a világ legzseniális-fantasztikus-szuperebb nyári
melójára talál! Nem érdekel, ki mit mond, a joylandi vidámpark egy csodás hely,
ahol jókedvet árulnak!
Igavonás, szerelés, hatalmas felelősség, prémben táncolás a
dögmelegben és persze akad szomorúság is. Ez is mind Joyland, hiszen egy
vidámpark se csak fények, villogás és öröm, de a vásári forgatag… Komolyan
besárgulok az irigységtől.
A történet meglepően nyugodtan, lassan mesél – száraznak,
unalmasnak mondják, pedig szerintem nem volt az. Ráadásul a jelenkori
cselekmények közé néha becsempészett az író 1-2 szívenütő kis sztorit a
jövőből, amikbe picit belehaltam, mert olyan emberek (elkeserítő és szomorú)
történetét, halálát mesélte el, akiket épp csak megismertem, később szerettem
meg.
Tényleg nem ijesztő, a szellem-szál relatíve halovány a
nyomozósdihoz képest, ami viszont Devlin mindennapjai miatt tűnik kevésnek.
Fejlődésregény, igen. A hangulata megfog és nehezen ereszt. A mű olvastatja magát, akkor is, ha nem sok dolog történik.
A gyilkos… nos, egyáltalán nem őt vártam. Beugratott engemet is az a kesztyű (kijelölhető
spoiler). Mea culpa, de jó lenne tudni, hogy ki nem szaladt alá! Annyira haragszom RÁ! IMÁDTALAK, Mr. Gyilkos...!
Idézetek:
☯
- Árnyék vetődik rád, fiacskám – jelentette ki a jósnő.
Végignéztem magamon, és megállapítottam, hogy tökéletesen
igaza van. A Karolinai Kerék árnyékában álltam. Egyébként ő is.
- Nem erről beszélek, te oktondi. A jövődre vetődik árnyék.
Éhezni fogsz.
☯
– Tudod-e, fiam, mi az a történelem?
– Izé…hát ami a múltban történt…
– Nem – felelte Papa, miközben felkötötte a derekára az
aprópénzes vászonövet. – A történelem az emberiség kollektív, ősi szarkupaca,
egy hatalmas, egyre növekvő szarhegy. Mi most a tetején állunk, de az utánunk
jövő nemzedékek kakija egykettőre el fog temetni bennünket.
☯
És ha az első csalódás után úgy éreztem, hogy vége a
világnak – ami először öngyilkos gondolatokat keltett bennem (bármilyen buták
voltak is, és bármilyen félszívvel gondoltam is rájuk), aztán földrengésszerű
változásokat indítottak életem korábban megkérdőjelezhetetlen menetében –, meg
kell érteniük: ez azért volt, mert nem volt mércém, amivel megítélhettem volna
a történteket. Ezt hívják fiatalságnak.
☯
– Vannak emberek, akik elrejtik az igazi arcukat, édesem.
Van, amikor látni rajtuk, hogy álarcot viselnek, de nem mindig. Még azokat is
képesek megtéveszteni, akiknek nagyon erős az intuíciójuk.
☯☯☯☯☯
Borítók a GoodReadsen.
☯☯☯☯☯
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése