„Szeretlek,
a halálom napjáig
szeretni foglak,
és ha van élet a halál
után,
akkor is szeretni
foglak.”
Fülszöveg:
[
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Hogy megmentse édesanyja
életét, Clarynek el kell utaznia az Üvegvárosba, az Árnyvadászok ősi otthonába
– még ha engedély nélkül belépni a városba a Törvénybe is ütközik, márpedig a
Törvény megszegése halált jelenthet. Ha ennyi nem lenne elég, Jace nem akarja,
hogy ott legyen, Simont pedig börtönbe vetették az Árnyvadászok, akik igencsak
gyanúsnak találnak egy vámpírt, akinek nem árt a napfény.
Ahogy Clary egyre többet tud
meg családja múltjáról, szövetségesre lel Sebastian, a titokzatos Árnyvadász
személyében. Valentine minden erejével azon van, hogy örökre megsemmisítsen
minden Árnyvadászt, nekik pedig csak akkor van esélyük vele szemben, ha
összefognak örökös ellenségeikkel. De félre tudják-e tenni gyűlöletüket az
Árnyvadászok és az Alvilágiak, hogy együttműködhessenek? Miközben Jace
rádöbben, mi mindent hajlandó kockára tenni Claryért, vajon a lány újonnan
meglelt képességeivel segíthet-e megmenteni az Üvegvárost – bármilyen áron?
A szerelem halálos bűn, és a
múlt titkai is végzetesnek bizonyulnak, amikor Clary és Jace szembenéz
Valentine-nal a New York Times nagysikerű sorozatának, A Végzet Ereklyéinek
utolsó darabjában.
[
Eredeti mű: Cassandra Clare: City
of Glass / Eredeti megjelenés éve: 2009
Könyvmolyképző, Szeged, 2011 / 502 oldal · ISBN: 9789632450995
· Fordította: Kamper Gergely
[
Szerintem:
[
Annyira, annyira jó kis rész
volt!
Ez egy tökéletes befejezés
lenne, ha… ha az írónő itt befejezte volna. A könyvem végén az szerepel ugyan,
hogy „A Végzet Ereklyéi-sorozat befejező kötete”, de a legtöbben tudjuk: ez nem
igaz.
Akinek nem tetszik a sorozat,
de izgatja a korrekt befejezés, az bátran leteheti itt. A fanatikus rajongók
pedig kacsintsanak a saját polcuk vagy barátnőjük / könyvtáruk polca felé és
vegyék le a folytatást.
Nem maradéktalanul vagyok
boldog ugyan, de összességében meg vagyok elégedve a befejezéssel. A szerintem
durva bakik miatt meg majd morgok spoileresen lejjebb…
Egy
röpke utógondolat – végre elért hozzám Simon humora! Hipp-hipp…!
Értékelés: 5*
Spoileeer! Örömteli pillanatok & Morgásaim:
[
Kezdjük a pozitív végén, azaz
mik azok, amiket kifejezetten elvártam a trilógia végétől!
1. Jace végre magáénak tudhatja
Clary-t! Ugye már az első könyv után utána néztem annak, hogy milyen
szegről-végről rokonok ezek ketten, de megelégedtem annyival: nem azok! Aztán a
film megnézése után halál-hörögtem is, mert milyen már egy ekkora spoilert
lelőni a mozifilmen?! Döbbenet. Mindenesetre végre tisztázta a könyv a családi
hovatartozásokat és nagyon kíváncsi voltam már!
2. MALEC! Magnus-t kicsit
sajnáltam, hogy ilyen vén fejjel beleesett szegény (számomra eleinte roppant
unszimpatikus) Alec-ba, aztán drukkolni kezdtem értük.
3. Luke / Lucian végre boldog!
Az abszolút kedvencem az első megjelenésétől. Mit lehet szeretni egy
mellékszereplőn? Száraz humorát, kitartását és életre valóságát a vele kicsesző
emberekkel / családtagokkal / élettel szemben. Az átok miatt elvesztett
mindent, pedig nem volt, amit ne tett volna meg a szeretteiért, erre sorra
hátat fordítottak neki a bajban – és végre ő is boldog. Remélem Jocelyn
megérdemli Őt!
…aztán folytatnám a számomra
csalódást okozó dolgokkal…
1. Max. A kis könyvmoly, aki
épp csak rátalált Naruto-ra, akit még nem is volt időnk megismerni igazán… a
legártatlanabb tagja egy erős és bátor családnak. Max halála miatt majdnem
földhöz vágtam a könyvem, pedig nem szokásom bántani az olvasmányomat. Inkább
félretettem, aztán pár nap múlva folytattam… csodára vártam. A csodám nem
érkezett meg. (Lehet, hogy még meg fog? Még van 3 rész hátra… ugye?!)
2. A Káin –pecsét körüli kuss.
Egyszer csak – akárha előre megbeszélték volna – Simon „füttyentett”
Clary-neki, aki azonnal odarajzolt valamit a homlokára. Én bambultam el? Én
siklottam át valamin? Ugyanis semmi erre az összekacsintásra utaló előzetes
egyeztetés NEM TÖRTÉNT! Természetesen nem akartam, hogy megöljék…
3. MALEC – akármennyire boldoggá
tett a viharos csók, amit Alec Magnusnak adott, ott van az a mellékzönge… Az
első részben megtudtuk, hogy nem tolerálják a homoszexualitást Árnyvadász
körökben, szóval hogy is van ez? Vagy ha Nephilim Alvilági mellett harcol,
akkor már mindent szabad? Ez is elsikkadt.
Egyébként egészen biztos vagyok
benne, hogy Sebastian-Jonathan nem halt meg és még szívni fogunk vele, illetve
ugyanez a helyzet a Tündérkirálynő ajánlatának elutasításával. Ez inkább
merengés részemről, mint pozitív, bekövetkező, várt esemény vagy negatív,
elsikkadt, nem tetsző rész. Szóval összességében tetszett, de több elvarratlan
szálat is látok…
Idézetek:
[
– A könyvet? Magadnak akarod?
– Ez a világ egyik legfontosabb
könyve. Hát persze hogy magamnak akarom. Aztán meg Lilith gyermekeinek jogos
tulajdona, nem pedig Raziel gyermekeié. A boszorkánymesterek könyve, tehát egy
boszorkánymesternél kell lennie.
[
-Nem vagyok Angyal, Jace.
Ismételte a lány.
-Nem viszem vissza a könyvtári
könyveket. Illegálisan töltök le zenét az internetről. Hazudok az anyámnak.
Teljesen átlagos vagyok.
[
Alec átkarolta Magnust, az
ajkára tapasztotta az ajkát, és hevesen csókolta. Magnus, mintha sokkot kapott
volna, mozdulatlanná dermedve állt. Jó páran – Árnyvadászok és Alvilágiak
egyaránt – álltak körülöttük, bámulták őket, és sutyorogtak. Simon gyorsan a
Lightwood szülőkre nézett, akik elkerekedett szemmel és tátott szájjal
figyelték a jelenetet. Maryse a szája elé kapta a kezét.
Maia értetlenül meredt a párra.
– Na, álljon meg a menet! – szólt. – Ezt is mindenkinek csinálnia kell?
Borítók innen-onnan:
[
Egyszerűen imádom a könyvekhez
tartozó különféle borítókat nézegetni, mert öröm, ha a magyar a legszebb, de
öröm, ha találok egy máshonnan származó különösen szépségeset. Nagyon tetszik
(az eredetit + magyart leszámítva) a német Arena
kiadás gömbvilága és az amerikai McElderry Books borítója is!
Nem jött be annyira az olasz Mondadori borítója, a bolgár Ибис kiadásé sem,
de a litván
Alma littera borítója sem.
Nem tudom mire vélni a lengyel Wydawnictwo
MAG kiadásét, a cseh Knižní
Klub borítója is rejtély számomra.
Illetve ehhez nem is találtam
kiadást, de rettenetesen ijesztő! (GoodReads_link)
[ [ [
[ [
A
Képek a WeHeartIt.com-os CassandraClare's
things gyűjteményemből vannak! A borítókat a Goodreads-en
találtam a kiadások között.
[ [ [
[ [
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése