„Néha
kevésbé vagyunk szomorúak, ha becsap valaki,
akit
szeretünk, mint hogyha nem csap be.”
Francois La Rochefoucauld:
Maximák
<A Végzet Ereklyéi sorozat részeiről itt olvashatóak a kritikáim:
Fülszöveg:
♪
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A mágia
veszélyes
– de a
szerelem még veszélyesebb!
Amikor a tizenhat éves Tessa
Gray megérkezik a viktoriánus Angliába, valami rettenetes vár rá a londoni
Alvilágban, ahol vámpírok, boszorkánymesterek és más természetfeletti lények
járják az utcákat a gázlámpák alatt. Tessának nincsenek barátai, és egyetlen
pillanatra sem érezheti magát biztonságban, ezért menedéket kér az
Árnyvadászoktól, akiknek egyetlen célja, hogy megszabadítsák a világot a
démonoktól.
Ahogy egyre mélyebben merül el
a világukba, a lány azt veszi észre, hogy egyszerre varázsolja el két legjobb
barát, és nem sokára rá kell döbbennie, hogy a szerelem a legveszélyesebb
varázslat mind közül.
♪
Eredeti mű: Cassandra Clare:
Clockwork Angel /Eredeti megjelenés éve: 2010
Könyvmolyképző, Szeged, 2013 / 468
oldal · ISBN: 9789632454177 · Fordította: Kamper Gergely
Szerintem:
♪
Röviden: A borító szépséges.
Imádom a steampunk cuccokat. A könyv zseniálisra sikerült! Akarok egy
mechanikus angyalt, most! Csók: Anita
A hosszabb és spoiler-mentes
verzió szerint pedig oda és vissza vagyok a szereplőkért. Szeretem Londont, a
londoni Intézetet, a benne élőket. Kivéve Jessamine-t! Azt a csajt
legszívesebben agyonverném jelenleg… A történet jól kivitelezett és gondosan
megalkotott volt – mondanám, hogy tudtam, ki a rossz, ki a jó és mi lesz a
vége, de hazudnék. Megdöbbentem rajta! A kötetet a hibái ellenére is imádtam.
Az első három A Végzet Ereklyéi
(The Mortal Intsruments) könyv után vágtam bele a Pokoli Szerkezetek trilógiába.
Azt mondom, hogy abszolút lehet élvezni a könyvet az Árnyvadászok későbbi
generációjának történetét mellőzve is, ugyanis megállja a helyét a sztori. Hogy
is lehetne az 1878-as évekbeli Londonból a jövőbeni részeket lespoilerezni?!
Én mégis ajánlom az
alaptrilógia elolvasását Az angyal előtt, ugyanis több apróság kap humoros színezetet,
ha eszünkbe jut egy-két mondat kapcsán. Apróságok, elrejtett utalások, amiken
fel-felröhög az Árnyvadászfan-olvasó… de ez tényleg csak bónusz.
(A fordítás margójára –
komolyan kizökkentett az 1878-as évekből a PASI szó. Kösz. A korhűség hiánya azért
néhol fájt, de a PASI szó a legjobban. Amennyiben az original sztoriban is
valami szleng szerepel: I’m sorry!)
Értékelés: 5
Bővebben:
♪
Milyen utalásokra gondoltam?
Például megjelenik Magnus Bane és beközli, hogy a fekete haj – kék szem kombináció
a kedvence. A másik ilyen, amin elröhögcséltem az az idrisi Alvilági tanácshely
elképzelhetetlensége és a gondolat abszurditása. Ha tudnák, amiket én tudok…
Élvezettel olvastam az ilyen összecsengő gondolatpárokat! Remélem lesz még rá
példa a folytatásokban…
Említettem, hogy az első három A
Végzet Ereklyéi (Csontváros, Hamuváros, Üvegváros) könyv után vágtam bele Az
angyal-ba, szóval képben voltam már Árnyvadász-Alvilági dologgal és ezek miatt
csak még több kérdés merült fel bennem. A kedvenc boszorkánymesterem, Magnus
cirka 700 éves az Üvegvárosban. Ha Tessa boszorkánymester, akkor szintén ilyen
durván soká’ fog élni? Gondolom, igen.

William Herondale ugyanakkor
egy olvasott és könyvmániás fiatalember. Igazán élveztem minden részt, ahol
Tessával könyvekről beszélgettek vagy a könyvtárban voltak. Gondolom a
könyvorientáltság miatt is van teletűzdelve a könyv minden fejezetének eleje
versekkel, idézetekkel.
Érdekes Charlotte és Henry
szerelme. Valami oknál fogva mindenki kételkedik bennük és lenézi a párosukat,
számomra meg ők az abszolút kedvencek. Bájos-humoros páros, akik külön-külön is
izgalmas egyéniséggel rendelkeznek, még ha a korabeli normáktól el is térnek ez
által. Szimpatikus a női vezető, elvarázsolt feltaláló felállásuk.
Összességében rengeteg
elvarratlan szál, felfedetlen titok és ki nem fejtett élettörténet maradt a könyv
végén, bár nem tervezem azonnal elolvasni A herceg-et, igazán szomorú lennék,
ha nem lenne a folytatás a polcomon. Tényleg elvetemült dolog a részemről, de
még az is érdekel, hogyan él még mindig Church Clary és Jace New York-jában
Idézetek:
♪

– Gondolja, hogy meglehet a
könyvtárban az Üvöltő szelek? Vagy esetleg a Kisasszonyok?
– Sosem hallottam egyikről sem
– vallotta be Will. – Nincsen túl sok regényünk.
– Hát pedig én regényeket
szeretnék – közölte Tessa. – Vagy verseket. A könyvek arra valók, hogy
elolvassuk őket, nem pedig arra, hogy mindenféle jószágokká változtassanak
bennünket.
Willnek egyszerre felcsillant a
szeme. – Azt hiszem, van itt valahol egy Alice Csodaországban.
Tessa vágott egy grimaszt. – Az
kisgyerekeknek való, nem? – szólt.
– Soha nem voltam oda érte
különösebben. Mindig egy rakás zagyvaságnak tűnt.
– Sokszor a zagyvaságokban is
rengeteg az értelem, ha az ember tudja, hol keresse benne.
♪
– Akármi vagy is testben –
szólt –, akár fiú, akár lány, akár erős, akár gyenge, akár beteg, akár
egészséges, mindez sokkal kevesebbet számít annál, mint ami a szívedben van. Ha
egy harcos lelke lakik benned, harcos vagy. Akármilyen színű, formájú vagy
mintájú ernyő rejti is el, a fény a lámpa belsejében mindig ugyanolyan marad.
Te vagy a láng! – Ezzel elmosolyodott, mint aki kissé zavartan arra eszmél,
hogy visszatért az álomból a valóságba. – Én ebben hiszek.
♪
– Talán Agathába szerelmes –
jegyezte meg.
– Remélem, nem. Agathát én
szeretném feleségül venni. Lehet, hogy ezeréves, de a lekváros sütijéhez semmi
sem fogható. A szépség elhalványul, de a szakácsművészet örök.
♪ ♪ ♪ ♪ ♪
A Képek a WeHeartIt.com-os CassandraClare's things gyűjteményemből vannak! B
orítókat a Goodreads-en találtam a kiadások között lehet nézegetni - illetve egy későbbi bejegyzésben loesz belőlük gyűjtés.
orítókat a Goodreads-en találtam a kiadások között lehet nézegetni - illetve egy későbbi bejegyzésben loesz belőlük gyűjtés.
A könyv fejezeteinek elején tetszetős
idézetek vannak, amiket ITT,
a hivatalos magyar rajongói oldalon át lehet böngészni!
♪ ♪ ♪ ♪ ♪
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése