„Vannak napok, amikor nem az a lényeg, hogy elkapjuk-e a
gonosztevőket. Vannak napok, amikor fontosabb, hogy a jófiúk ne érezzék annyira
pocsékul magukat. Évekbe telt, mire rájöttem, hogy ez a második fázis is
legalább annyira fontos része a melónak.”
Fülszöveg:
♛
Sorozatgyilkos szedi áldozatait
az Államok északnyugati vidékén, módszere kegyetlen és bestiális. A helyi
rendőrség arra gyanakszik, hogy „szörnyetegek” is részt vettek a
gyilkosságokban, ezért Anita Blake és Ted Forrester rendőrbírók segítségét
kéri, hiszen náluk jobban senki nem ismeri igazán a szörnyetegek természetét.
Akik közül néhány igenis valóságos.
Minden Sötétségek Anyjának
halottnak kellene lennie, de csak a testét pusztították el. Most új porhüvelyre
van szüksége, és neki éppen Anita Blake testére fáj a foga.
Edward szerint a
sorozatgyilkosságok azt az egyetlen célt szolgálják, hogy Anitát a valaha volt
legveszedelmesebb vámpír közelébe csalogassák. S a fajtájuk közt hiába tartják
Edwardot a „Halálnak”, Anitát pedig a „Hóhérnak”, most mindennél nagyobb bajban
vannak, mert Anyuci Drága eredt a nyomukba, hogy az egyikükkel végezzen, a
másikuknak pedig megszállja testét, nem törődve azzal, hogy közben hány
ártatlan embernek kell meghalnia.
♛
Eredeti mű: Laurell K.
Hamilton: Hit List
Agave Könyvek, Budapest, 2014
384 oldal · ISBN: 9786155468117
· Fordította: Török Krisztina
♛
Szerintem:
Egészen egyszerűen imádom ezt a
kötetet: kívül, belül csodaszép és zseniális. Nagyon szeretem a magyar
borítókat, sokkal jobban néznek ki, mint a külföldiek. Talán csak a fordítással
van bajom.*
A történet haláli! Sajnos a címből is kiderül, hogy most éppen tigrisekre
vadásznak országszerte, de ettől eltekintve egy fergeteges rész volt. Én
személy szerint imádom a sorozat Edwarddal
együtt nyomozós részeit, amikben nem az erotikán és az erőviszonyokon /
képességeken van a hangsúly.
Picit nyűglődünk is, kicsit lelkizünk
is, de én szeretem Anita nyűglődéseit. Nem olyan bajai vannak, mint egy
hétköznapi embernek. Nem elromlott a hűtőszekrény, beteg a kutya vagy tumultus
van a heti nagybevásárláskor (idei karácsonyi-szilveszteri bajaink…). A gondjai
nem egyszerűek, viszont elszakítja velük az átlag problémáktól az embert. Jóféle
nyavalygós vagy jól nyavalygós karakter? Létezik ilyen?
Szerettem.
Alig várom a folytatást!
Régi kedvenc, új kedvenc: Edward és Ethan. (Bár én még Olafot is imádom,
szóval nagyon elvakult rajongó vagyok.)
Nagyon megutált szereplő: Raborn Mennyémáamuskátlisládába!
rendőrbíró
Legviccesebb rész: A csuklótöréses résznél – Sajnálom! – hangosan felröhögtem.
Értékelés: 5
Bővebben spoilermentesen:
♛
TIGRISEK!
Igazából kevés dologért vagyok
annyira odáig, mint a tigrisekért – hosszú évek óta tart a szerelmem irántuk.
Én vagyok az, aki képes Nyíregyházára utazni fehér tigris nézőbe, pedig 1) utál
utazgatni és 2) a család szája is habzik a Nyíregyháza
és az Állatkert szavak hallatán.
Szintén évek óta kitartóan
szeretem Anita Blaket és a történeteit, alig várom az újabbnál-újabb
vérfarkasos/ -tigrises/ -leopárdos/ -etc, vámpíros, Edwardos, zombi előhívó,
sorozatgyilkos vadászós történeteit.
*A fordítás margójára
Néha meglepően szépen kap el
egy-egy bekezdést a fordító, aztán jön egy „léci”,
„tulképpen”, „truváj” vagy „vércsapa” és hiába magyar szakszó (vagy
rövidítés) az olvasó kiesik a ritmusból, mert kirí a szövegkörnyezetből. Azt
már megszoktam, hogy az eredetihez képest tele van káromkodással (A 9. fejezet
legvége – 88. oldal - példának okáért. „Szarassuk
hát be a taknyost” eredetileg „Let's
go scare the rookie” lehetett volna „Ijesszünk rá a zöldfülre” nem?)
A magyartalanság viszont nem
megszokható, de csak két esetben volt nagyon feltűnő:
109. oldal –
TEGEZŐBEN
"– Akarsz engem? – szaladt ki a száján tegezőben. Meglepettnek hangzott.
– Akarlak – leheltem, (…)"
– Akarlak – leheltem, (…)"
„You want me?” He sounded
surprised.
„Yes,” I said, (…)
„Yes,” I said, (…)
130. oldal – MEGFELELJEK NEKI
"– Minek? – nézett
nagyot Ethan.
Megráztam a fejemet. Nem ismertem még elég rég Ethant ahhoz, hogy megfeleljek neki, de mostanra már biztos lehettem benne, hogy (…)."
Megráztam a fejemet. Nem ismertem még elég rég Ethant ahhoz, hogy megfeleljek neki, de mostanra már biztos lehettem benne, hogy (…)."
„Why?” Ethan asked.
I shook my head. I didn't know Ethan well enough to answer that question, but I knew now (…).
I shook my head. I didn't know Ethan well enough to answer that question, but I knew now (…).
Nehéz hosszú sorozatot írni, ha
nincsen bonyodalom. Azt hiszem, hogy Hamiltonnak is vannak gyenge pillanatai,
de ez a rész abszolút jó pillanatban pattant ki a fejéből! Komolyan
megszerettem a zöldfülű rendőrbírókat (főleg Lailát) és a felbukkanó új tigrist
is. Talán túl hamar is, mert aztán aggódtam azért, hogy életben maradjanak, ne
essen bántódásuk. Előfordult már a korábbi részekben, hogy meghalnak a
felbukkanó szimpatikus szereplők, ez egy ilyen sorozat, volt okom parázni!
Raborn rendőrbíró és a hozzá
hasonlók egyszerre fénypontjai és mélypontjai egy ilyen kaliberű regénynek,
hiszen adott egy szeretett főszereplő, aki beleszalad olyasvalakibe, aki
elvakultan utálja még a talpa nyomát is… Ha megszólal, akkor ordít Anitával, ha
Anita szól hozzá, akkor idegbajt kap. Elég sok hasonló nő, de főleg férfi
karakter van a sorozatban. Megszoktam már őket, néha egész jól szórakozom
rajtuk és a szenvedéseiken, mert az ilyen mértékű gyűlölködést
energiapazarlásnak hiszem.
♛
– Csak a holttestemen át –
jegyeztem meg.
– Beszélhetünk róla –
kacsintott Olaf.
– Ne legyél már ennyire beteg,
Olaf.
– Önmagam előtt nincsenek
titkaim, Anita – felelte. – Csak te próbálod takargatni állandóan az igazságot.
♛
– Nagylány vagyok már, tudok
magamra vigyázni.
– Ja, tudsz – biccentett
Bernardo. – De ha egyszer meghalsz, Edward gyásza elviselhetetlen lesz. A
fájdalma iszonyatos lesz, és az Edward-félék mindig ügyelnek arra, hogy ha
nekik fáj, akkor fájjon másnak is. Mindannyian kapunk majd a fájdalmából, nem
azért, mert mi tehetünk róla, hanem mert úgy kicsit könnyebb lesz neki elviselnie,
ha közben van mivel foglalkoznia.
♛
– Edward?
– Hm?
– Te az oldaladon alszol vagy a
hátadon?
– A hátamon.
– Én az oldalamon, szóval akkor
nyilván nem megy az összebújás.
– Mi van?!
♛♛♛♛♛
Képgyűjteményeim:
A többi ide vonatkozó bejegyzés az Anita Blake címke alatt található.
♛♛♛♛♛
Nem ismerem a sorozatot, de ez valami vámpíros, ugye? Nagyon durva, hogy már húsz részt kiadtak és le is fordítottak belőle. Nem semmi! A tigriseket egyébként én is szeretem, nagyon szépekről tettél ki képeket. :)
VálaszTörlésEgyébként ennyire zavart a fordítás, hogy direkt kikerested ezeket a részeket angolul is? Nem értem, miért nem olvasod inkább eleve angolul a könyvet. :)
Ebben minden van: zombi, nyomozás-krimi, erotika (mindenféle és -fajta), vérállatok, vámpírok. Ahogy múlik az idő, úgy durvulnak a részek és bővülnek a vérállatfélék. Egyébként a kérdés jogos - miért nem olvasom angolul: mert ha már megveszem a csodaszép magyar borítókat, amikbe őszintén szerelmes vagyok, akkor nem fogom angolul is megvenni (ronda borítókkal), hogy úgy olvassam. :D Egyébként Merry Gentry már annyira élvezhetetlen (bár ott a sztori is erősen belejátszik), hogy azt nem is veszem már meg 1-2 éve. Barátnőmnek angolul van meg (azt hiszem két résszel előttem is jár a sztoriban...), ő pötyögte be mailben :)) Kíváncsi voltam, ő meg szeret :D
TörlésAmúgy úgy vettem észre, hogy lustábban olvasok angolul. Azért 2015-ben igyekszem rágyúrni az angolul olvasásra is :))
jól értem, bepötyögte az egész könyvet e-mailben?? :-O
Törlés:D Annyira nem szeret szerintem :D Nem, átküldtem, hogy melyik fejezetben van és hogy van magyarul (ez a két kiírás van fent narancs háttérben meg egy pár sort a 9. fejezet végéről, de azt csak a szövegbe írtam bele pár szóban) és csak azt a pár mondatot pötyögte be.
Törlés(Egyébként ha érdekel és angolul olvasnád, akkor amazonon van beleolvasó, egész könnyű a nyelvezete... :) De a széplelkűeknek nem szoktam ajánlani.)
ja oké, így már értem. :)
Törlés