– Sémmmoááá! – úgy hangzott, mintha nyávogna. Pedig igazából azt
mondta, chez-moi. Ez pedig franciául azt jelenti: haza akarok menni.
|
Fülszöveg:
❀
Szuzi csíkos kiscica. Franciaországban lakik. Szereti
kergetni a pillangókat, és szereti, ha visszafelé simogatják. Szuzi egyetlen
dolgot nem szeret: eltévedni… De egyszer elalszik egy légballon kosarában, és
átrepül a Csatorna felett. Hogy tud egy kismacska hazajutni a gazdáihoz a
tengeren át? Szuzi mindent megpróbál: gumicsónakra és szörfdeszkára száll,
úszik és hajózik, míg végre hazatalál. Jill Tomlinson meséjében Szuzi, a
kismacska legyőzi a nagy vizet és megmutatja, hogy egy macska is ragaszkodhat a
gazdájához.
Könyv információk:
Eredeti mű: Jill
Tomlinson: The Cat Who Wanted to Go Home
Eredeti megjelenés
éve: 1984
Pagony, Budapest, 2013
82 oldal · ISBN:
9786155291074 ·
Fordította:
Demény Eszter ·
Illusztrálta:
Anna Laura Cantone
|
Tomlinson
állatmesék:
A
bagoly, aki félt a sötétben
A
pingvin, aki mindenre kíváncsi volt
A
gorilla, aki olyan akart lenni, mint az apukája
A
tyúk, aki soha nem adta fel
A
földimalac, aki semmiben sem volt biztos
(önálló
történetek)
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
❀
Történet:
Szuzi zabálnivaló!
A szívem szakadt meg az összes „haza akarok menni” jelentésű
„chez-moi”, vagyis Sémmmoááá! –nyávogásától.
Ez a cica hőlégballonban utazott, szörfözött, vízisíelt és miegymás – imádtam,
ahogy mindent teljes erőbedobással és rezignáltan csinált, annyira haza akart
menni a családjához!
Nagyon okosan van felépítve, mert az egyes hazakerülési
próbálkozások viccesek és bájosak, az író mégsem hagyja elfelejteni, hogy Szuzi
haza akar kerülni. Minden fejezet végén felemlegeti a cica családját. Nem sírós
ugyan a könyv, de nem is áll nagyon távol tőle. (Általában az elhagyott befogadók szokták összetörni a szívemet, végig
attól féltem, hogy elsumákolja Bertie nénit az író… Szerencsére nem így lett.) Szerettem
a történet keserédes humorát.
Rajz: Nagyon
illik a történethez! Szerintem aranyos az összes illusztráció, bár a nem macska
élőlények elég furcsák/ijesztőek.
Értékelés: 5
Ajánlás: Bárkinek.
Igazán úgy gondolom, hogy aki egy kicsit is szereti a
cicákat, kedveli a meséket, főleg az illusztráltakat, neki tetszene ez a könyv!
Különösen kisgyermekeseknek ajánlom – tökéletesen követhető, vicces és
szerethető minden a könyvben.
❀
Az admirális fontoskodva járkált fel-alá a felsorakozott
tengerészek előtt. Szuzi – akinek eltökélt szándéka volt, hogy a hajón marad –
peckesen lépkedett mögötte, mintha mást se csinált volna életében, mint a
legénységet szemlézte.
(…)
A tengerészek igyekeztek nem elvigyorodni; nem sűrűn fordult
elő velük, hogy egy cirmos kiscica előtt kelljen feszes vigyázban sorakozniuk!
A szemrevételezés vége felé Szuzi kezdte elveszíteni a
türelmét. Mire jó ez a fel-alá járkálás? Miért nem fejezik már be, és indulnak
végre Franciaországba?
❀❀❀❀❀
A
képek Anna Laura Cantone
illusztrációi, amik a könyvhöz készültek.
További
borítókat pedig a GoodReads-en találsz: The
Cat Who Wanted to Go Home.
❀❀❀❀❀
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése