Vannak,
akik azt hiszik, hogy csak akkor lennének boldogok, ha máshol élnének, mint
ahol éppen vannak, s ezért egész életükön át ide-oda utaznak a világban. S
akadnak egynéhányan, akik nem nyugszanak addig, amíg hatalomhoz nem jutnak.
Egyszóval, annyiféle szenvedély létezik, ahányféle ember. |
|
Michael Ende világhírű alkotásának
főszereplője Bux Barnabás Boldizsár, aki egy könyvkereskedésben felfedez egy
különleges kötetet: A végtelen történetet. A fiú igazi menedékre lel a könyvben,
sőt, döbbenten tapasztalja, hogy idővel ő maga is a történet részévé válik,
és Fantázia birodalmában kalandozik. Barnabás a történet főhőse lesz, akinek
küldetése, hogy megmentse a Kislány Királynőt. Szerencsére két nagy segítője
is akad: egy mindenható medál, az AURIN, és Atráskó, a páratlan vitéz. De vajon mit jelent a medálon lévő
rejtélyes felirat: "Tedd azt, amit akarsz"? Jól értelmezi hősünk a mondatot? És úgy
használja rendkívüli képességeit lehetőségeit, ahogy kell? Siker vagy bukás
koronázza küzdelmeit? A Végtelen Történet elképesztő
kalandokra hívja mindazon olvasókat, akik még bejáratosak Fantáziába. |
Könyv információk:
Eredeti
mű: Die unendliche Geschichte Eredeti
megjelenés éve: 1979 Móra, Budapest, 2022 476 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636032005 ·
Fordította: Hárs Ernő |
◈ ◈ |
Miért figyeltem fel
erre a könyvre?
Régóta szemezek A
Végtelen Történettel, mert a filmadaptációja gyerekkorom egyik nagy
kedvence volt, amire még felnőttfejjel is jó szívvel emlékszem vissza. Voltak
próbálkozásaim az író más műveivel, például a Momo
címűt elég elfogadhatónak találtam, de a Tükör a
tükörben novelláskötete határozottan nem jött be.
Végül maga az új kiadás győzött meg arról, hogy neki
kell állnom A Végtelen Történetnek! Amikor nemrég megláttam, hogy a világ
legszebb borítójával jelenik meg a könyv, nem bírtam tovább halogatni az
olvasást!
Szerintem…
Ez egy csodálatos utazás, két főszereplővel és két
történettel, amelyek két világban játszódnak. Bux Barnabás Boldizsár, a kövérke
fiú nem szeret iskolába járni, mert bántják és mert nem jó tanuló. Egy váratlan
sugallat miatt ellop egy könyvet egy antikváriumból, és az órákat kihagyva
elbújik az iskolában, és nekiáll olvasni A Végtelen Történetet. A könyvben
Fantázia hanyatlásáról olvas, amit lassacskán felfal a semmi. A Kislány Királynő
egy tizenpár éves fiúért, Atráskóért küldet, aki szeretett lovával indul a Nagy
Keresésre, hogy megtalálja, hogyan lehetne megmenteni a Kislány Királynőt és vele
együtt az ő egészségétől függő Fantáziát.
Atráskó (avagy Atreyu) története egyszerűen lebilincselő.
A néha szívbe markoló, máskor körömrágásig izgalmas kalandozása a különféle
birodalmakban voltak az én kedvenceim. A filmadaptáció az ő útját beszéli el
(nagyvonalakban, de határozottan nem ugyanúgy), a találkozását Fuhurral, a
szerencsesárkánnyal, a bátorságpróbákat, amiket kiáll. A Végtelen Történetnek a
mondanivalója is szépséges és rendkívül elgondolkodtató, például Atráskó beszélgetése
Gomorral a vérfarkassal arról, hogy a Semmi a fantázialényeket a valóság
hazugságaivá alakítja, de imádtam a vitatkozását Morlával is.
– Ide figyelj – bugyborékolta a Morla –, öregek
vagyunk, fiacskám, nagyon öregek. Eleget éltünk. Túl sokat láttunk. Aki
ennyit tud, mint mi, annak már semmi sem fontos. Minden folyton ismétlődik:
nappal és éjszaka, nyár és tél, a világ üres és értelmetlen. Körben forog
minden. Ami keletkezik, annak el kell múlnia, ami születik, annak meg kell halnia.
Minden megsemmisül, a jó és a gonosz, a buta és a bölcs, a szép és a csúnya.
Minden üres. Semmi sem valóságos. Semmi sem fontos.
|
A regény második részében Bux Barnabás Boldizsár a
főszereplőnk, aki valahogy (nem mondom meg hogy) átkerült Fantáziába, és
mindenki úgy ismeri őt, mint a Megmentő, hiszen ő mentette meg (valahogy)
Fantáziát a Semmitől, a pusztulástól. Barnabás mesél, teremt és hódolókat,
barátokat gyűjt maga köré, miközben ide-oda utazgatva a kiutat keresi
Fantáziából... Legalábbis egy ideig. Az ő feladata az, hogy engedje, hogy a kívánságai
vezessék, és megtalálja a Valódi Vágyát. Persze mindennek ára van, és ő ha
használja a Kislány Királynőtől kapott medált, vagyis kíván valamit, akkor el
is veszít valamit… amik nélkül egyre nehezebb hazatalálni.
Őszinte leszek: én nem igazán szerettem Barnabás
részeit... Vagyis nagyon szerettem az elején, hiszen számomra ismeretlen
innentől a történet, mert a film véget ér Fantázia megmentésével. Szerettem,
amikor Barnabás megalkotja Góbát, a Színek Sivatagát és összebarátkozik az örök
magányra ítélt óriás oroszlánféleséggel, Szörszörénnyel, de még azt is nagyon
imádtam, ahogy végre találkozik Atráskóval és Fuhurral, a szerencsesárkánnyal!
Aztán ahogy halad előre a történet, úgy esik le,
hogy Barnabás egész személyisége kezd eltünedezni mind a kapott hatalma, mind a
rengeteg rajongója, mind az egyre eltünedező valóságról szóló emlékei miatt.
Hideggé, önzővé, fellengzőssé válik, már nem az a szerethető könyvbarát, aki az
iskolában elbújt és beleszeretett Fantáziába… Torokszorító élmény volt a fiú
történetét olvasni, néha bizony eléggé mérges voltam rá!
Amitől viszont minden esetben kisebb idegrohamot
kaptam ahányszor csak így zárult le egy mellékszál: „De ez már más történet, és elbeszélésére más alkalommal kerül majd sor.”
A Végtelen történet éppen aktuális főszereplőjét a mellékszereplők segítik
előre, de az ő életük is megy tovább, miután elválnak Atráskótól vagy
Barnabástól, ám az író ezzel a mondattal hagyja őket ott az út szélén...
Persze, fókuszáljunk a fő szálra, de na… Utáltam olvasni, hogy „de ez már más történet, és elbeszélésére
más alkalommal kerül majd sor”.
jelenet a filmből - Atreyu és Falkor
Összességében
Örültem, hogy elolvastam! Micsoda kalandokban volt részem!
Mindenképpen elolvasandó regény, ami telis-tele van szerethető,
érdekes karakterekkel, váratlan fordulatokkal, gyönyörű és izgalmas
tájleírásokkal és nehezen emészthető, de nagy tanulságokkal.
Épp annyira szerettem Atráskóval kalandozni a szerencsesárkánya
hátán, ahogy gyerekkoromban, amikor a filmadaptációt néztem, ugyanakkor elég
felkavaró élmény volt felfedezni, hogy A Végtelen Történet folytatódik
Barnabással a főszerepben! Természetesen hamar megértettem, miért hagyták ki a
filmből az ő kevésbé mesés kalandjait, de az ő kalandjaival vált teljessé
számomra a történet.
Értékelés: 4,5
FILMADAPTÁCIÓ: Végtelen történet (1984) (IMDb, Port)
Az eredeti 1984-es The NeverEnding Story-t számtalanszor láttam fiatalabb koromban,
teljesen bele voltam habarodva. Szerintem még napjainkban is vállalható fantasy
film, bár megvan a maga lassúsága, és egészen biztos az is, hogy sokkal jobban
kinéző filmet lehetne CGIvel barkácsolni… Mégis azt mondom, hogy bájos a maga
módján. Ha még nem láttátok, nézzétek meg, érdemes! G'mork párbeszéde Atreyu-val
kortalan és örökérvényű.
A casting
nekem tetszett (mai szemmel is helyesek és ügyesek a gyerekszínészek), és sosem
hiányoltam belőle semmit, de a regény olvasása után azt kell, hogy mondjam,
csupán a könyv elejét filmesítették meg, ami engem eléggé földhöz csapott! Majdnem
annyira meglepett, mint Atreyu/Atráskó zöld bőre és kékesfekete haja a
regényben…! (Biztosan érdekes élmény
lenne újranézni olvasás után, de nem áll szándékomban elrontani a gyerekkori emlékeimet.
Már a 2019-es újranézésnél is éreztem, hogy más érzés látni őket, mint gyerekként.)
A filmnek van még két „folytatása” - Végtelen
történet 2. – Egy újabb fejezet (1990) és Végtelen történet 3.
(1994) -, amelyek a leírásuk alapján köszönőviszonyban sincsenek a
regénybéli sztorival. Sosem láttam őket, de nem is kaptam hozzá kedvet (még).
BORÍTÓMUSTRA, avagy rémes külföldi borítók:
(Az ajánlós
bejegyzésbe bekerült egy borítómustra is, ám ezúttal a rémesebbnél rémesebb
borítókat láthatjátok… Szebbnél szebbeket nem tudtam gyűjteni, mert a mostani
csodásnál nincs tovább!)
(oké, ez az utolsó még valahol aranyos)
Idézetek:
◈
Nem akart többé a legnagyobb, a legerősebb vagy a
legokosabb lenni. Az már a múlté. Az után vágyakozott, hogy olyannak szeressék
őt, amilyen: jónak vagy rossznak, szépnek vagy csúnyának, ostobának vagy
okosnak, összes hibájával együtt – vagy éppen azok miatt.
De milyen is ő?
Már nem is tudta. Annyi mindent kapott Fantáziában,
és most a sok ajándék és erő között nem találta önmagát.
◈
Atráskó mosolygott.
– Mondd csak, miért akartál éppen idekerülni – és
nem valami más, jobb helyre, ahol talán meggyógyulhatnál?
– Az életem a tiéd – jelentette ki a sárkány –, ha
elfogadod. Úgy gondoltam, hogy hátasállatra van szükséged a Nagy Kereséshez. És
majd meglátod, micsoda különbség, ha valaki két lábon rója a tájat, vagy akár
egy jó lovon üget, vagy ha egy szerencsesárkány hátán viharzik keresztül a
levegőégen. Rendben van?
– Rendben van! – felelte Atráskó.
– Egyébként – fűzte hozzá a sárkány – a nevem Fuhur.
◈
Ekkor értette meg, hogy nemcsak Fantázia beteg,
hanem az emberek világa is. A kettő összefügg. Tulajdonképpen már eddig is
érezte, anélkül, hogy meg tudta volna magyarázni, miért van így. Soha nem
akarta elfogadni, hogy az életnek annyira szürkének és közömbösnek kell lennie,
annyira titkok és csodák híján valónak, mint ahogy azok az emberek vélekedtek,
akik egyre ezt hajtogatták: ilyen az élet!
◈ ◈ ◈
◈ ◈
Nem saját képek. Pinterest tábla: A végtelen történet by Michael Ende
Die
unendliche Geschichte a GoodReadsen
◈ ◈ ◈ ◈ ◈
Michael Ende A Végtelen Történet
című ifjúsági fantasy-klasszikusa csodálatos új kiadásban jelent meg a Móra
Könyvkiadó gondozásában. Tarts te is Barnabással, Atráskóval, Fuhurral és
bloggereinkkel, és látogassunk el együtt Fantázia lenyűgöző birodalmába! A
nyereményjáték résztvevői között kisorsolunk egy, a Kiadó által felajánlott
példányt!
Nyereményjáték:
Mostani
nyereményjátékunkban Michael Ende többi kötetének nyomába eredünk. Minden
állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv
címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket
elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül
válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest
sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
|
“Ahogy mindenki egész élete során megy,
anélkül, hogy a következő lépést ismerné, anélkül, hogy tudná, a következő
lépésnél szilárd talajra lép-e vagy már a Semmibe botlik. Ez a világ olyan
bizonytalan, hogy minden lépésünk: döntés.”
BLOGTURNÉ ÁLLOMÁSOK: 11.24. Könyv és más 11.27. Hagyjatok!
Olvasok! 11.30. Csak olvass! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése