|
A személyek, akik érezték, hogy valami nincs rendben a világgal, a
fenti narratívák valamelyikét (vagy egy itt fel nem sorolt egyéb narratívát)
nevezték meg a probléma forrásaként. Mindannyiuknak igazul volt és egyiküknek
sem volt igaza – mert a világ alapjaiban hibás. Bármilyen tökéletes is volt
régen, az a tökéletesség a fundamentumáig elrohadt. Mint egy ház, aminek az
alapja megroggyant, úgy lett elhibázott minden, ezért egyetlen olyan elemet
sem lehet kiemelni a világból, ami rosszabb lett volna, vagy jobb, mint a
többi. |
 |
Ugyanaz a város,
mégsem ugyanaz a világ. Egymás mellett létezünk benne, de más és más
valóságokban. Veres Attila, a horror és a weird irodalom hazai mestere
és nemzetközileg is elismert szerzője egy új novelláskötettel tér vissza
majdnem öt évvel a kultikussá vált Éjféli iskolák után. Ezekben a
történetekben a démoni megszállottság járvány; a szerelem kutyaharapás; a
komédia iszonyat – a valóság pedig csak hit kérdése. A valóság helyreállítása a széthullás állapotairól szól.
Szétesnek benne életek és közösségek, hitek és világok. Mi, akárcsak a
szereplők, keressük a helyünket ebben a szétszakadó világban, és ha nem
találjuk, akkor eltűnünk a semmiben. A kötet tizennégy írásában Veres korunk legsürgetőbb
kérdéseire keres választ a világ értelmezésével kapcsolatban. A történetek
azonban rólunk szólnak és az országról, amelyben élünk – vagy sokszor csak
létezünk. A lapokon elmosódik a határ az eksztázis és az iszonyat, a valóság
és a fikció, a regény és a novelláskötet, a horror és a szépirodalom között. |
|
Könyv információk: Eredeti megjelenés éve: 2022 Agave
Könyvek, Budapest, 2022 408
oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635980727 |
Veres Attila könyvei: Odakint
sötétebb Éjféli
iskolák |
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért olvastam el…?
2017-ben
elolvastam az író Odakint sötétebb című
regényét, ami után nem hogy írni nem tudtam a könyvről, de mindmáig helyretenni
se sikerült magamban a történetet. Talán az volt az első találkozásom a weird
fictionnel, talán az író sajátos stílusa sokkolt, talán valami más kattanhatott
be nálam, de nem tudom kiverni az írót a fejemből. Az Éjféli iskolák is ott csücsül a polcomon, de még nem mertem
elkezdeni, viszont ennek az új könyvének a
címe miatt nem tudtam ellenállni…
Szerintem…
Abbahagyhatatlan… Képtelen voltam letenni a könyvet, pedig nem merném
kijelenteni, hogy tetszett vagy hogy szerettem olvasni. Van valami velem és az
íróval, mert olyan, mintha a rengeteg szürreális borzalom, az a rengeteg
idegborzoló bizarrság, amit leír, mind megtapad bennem, és nem tudom kiverni
őket a fejemből. Nem lennék a barátja, nem akarnám, hogy a közös filmes estéken
ő válasszon néznivalót, mégis letagkóz az őrület, ami a fejében van!
Szóval Veres
Attila 14 novellát tartalmazó kötetét én balga az utolsóval kezdtem, ami a címe
alapján egy interjúnak ígérkezett vele. Nos, interjú, de hátborzongató és
elborult, ami egy képtelen beszélgetésbe rántja be az olvasós, ami a kiadó és
az író között zajlik. Látszólag. Talán. Ugyanakkor abszolút megalapozta nekem,
hogy miféle őrületbe keveredtem, amikor a kezembe vettem a kötetet, de tanulva
a hibámból: kezdtem elölről.
Általában
külön-külön szoktam elemezni a novelláskötetet egyes történeteit, de ez nem egy
szokványos kötet, a történetetek szegről-végről kapcsolódnak, ha másban nem,
akkor abban, hogy a világgal valami nagy baj van, eltértünk a normálistól, és
nincs visszaút. A legjobban talán a – MEGHARAPNI EGY KUTYÁT – kavart fel,
ugyanis nagy állatbarát vagyok, és a történet főszereplőjének a párja esténként
futás közben kutyákat hódoltat be, majd harap meg… Hobbiból…: Élvezetből…? Hogy
éreztesse az állatokkal, hogy itt ők a préda…?
De nem ez
volt a leghorrorisztikusabb történet, hanem a – MÉLTÓSÁGGAL VISELT – című sztori,
amiben a kisgyerekek tulajdonképpen csoportterápiát tartanak maguknak, ugyanis
mindegyikük kedvenc plüsse haldoklik valami megnevezhetetlen betegségben, és a
mind jobban elborulú tudatú plüssök szinte terrorban tartják a kis barátaikat.
A gyerekek persze mindent megtesznek a szeretetett plüssért, még arra is
képesek, hogy a többi plüssbarátjuk halála árán vatta-transzplantációt
végezzenek rajtuk. Irtó torokszorító történet, és az elbeszélése, a szülők
reakciói… Mintha ez tök oké lenne…
Az önállónak
tűnő történetek közül került ki a kedvencem, ami szintén nem egy könnyű
történet, de ezt szerettem a legjobban, ennek az egésze ragadott meg legjobban.
SEBZÉS. Történetünk főszereplője egy Kalandmester, aki felépítette a saját
világát, és ott kalandoznak az ismerősei. Míg Balázs maximális tisztelettel
viseltet az általa álmodott és a dobásaival ’életben tartott’ világ iránt,
addig az egyik kalandora úgy dönt, hogy megerőszakolja az egyik szépséges
tündérlányt, egy Nem Játszó Karaktert. Valahogy tetszett nekem, hogy Balázs a
valóságot a dobásokkal hozta közelebb magához, hogy a sokoldalú kockák által vált
számára kezelhetővé a világ. Mind az igazi, mind az általa formált, amit napról
napra fejleszt, épít – lényegében még a nap is miatta kel fel minden reggel
Estratban.
|
- […] A félelem
elmúlik. Letisztítjuk rólad, mint cipőről a sarat. De ehhez te is kellesz.
Mert nem könnyű újjászületni. Fájdalmas. Ugyanúgy, ahogy megszületni is az. |
Nagyon élveztem,
hogy a legtöbb történet összefüggött. Olyan karakterek nézőpontjait ismerhettük
meg, akik egy korábbi történet mellékszereplői voltak, így minden újabb novella
jobban árnyalta a szürreális nagy egészet. A sár evők, a tranzisztorok, a Broc
Cola, a darazsak vagy akár az elsőre járványnak tűnő valami, amitől egyeseknek
rézszínűvé válik a szeme, majd gestaltokat alapítanak. Nem is tudom, hogy ezek
között akadt-e közös metszet, izgalmas lenne úgy újraolvasni a történetet, hogy
minden felbukkanó szereplőhöz karakterlapot készítek. Annyi összefonódó szál,
annyi újrafelbukkanó ember története van ezekben a novellákban.
Összességében
Letaglózó és
nagyon szürreális élmény volt olvasni ezt a kötetet. Nagyon sokszor éreztem
olvasás közben azt a bizonyos megrökönyödött WTF-pillanatot, ami miatt
általában hajlamos vagyok félretenni az könyveket, de Veres Attila írásait
képtelen voltam abbahagyni. Nem tetszett, nem szerettem, mégis imádtam olvasni! ...és olvastam volna még...
Beteg, bizarr, kifacsart sztorik, amiknél tényleg azt éreztem, hogy a világ elromlott, talán kár is a helyreállításával próbálkozni, máskor meg azt éreztem, hogy hihetetlen, hogy az ilyen elcs*szett helyzetben létező személyekkel mennyi közös van bennünk… Pl. Levente magánya, egyedülléte, „történet nélkülisége” amiatt volt horror, mert annyira igazinak érződött, annyira valódin volt megírva.
Értékelés: 4,5
Kedvcsináló idézetek:
☆
A többiek is beszámoltak saját plüssállatuk megbomló
elmeállapotáról. A gazdag barátunk állította, hogy Egyes egész éjszaka
borzalmas dolgokat suttog a fülébe a világűr vigasztalan, végtelen sötétjéről,
a pillanatról, amikor az univerzum önmagába zuhan, és mindenkit elnyel, mint
egy őrült apja a saját fiát, és a Fekete Császárról, aki az univerzum gyomrában
uralkodik.
☆
Ebben a világban lehet, hogy bármikor előugranak a
csontvázak a falak mögül, és nagy hatalmú mágusok üldenek rád rontásokat, de
mindig van esély felüldobni őket. A kocka valahogy érthetővé tette a káoszt;
feldolgozhatóvá.
Így kapaszkodott vissza a valóságba; dobás dobás
után. A szerepjátékokban nem azt élvezte, hogy valaki más lehet, hanem azt,
hogy a dobások rendszert visznek a világba. Az első időkben reggelente
megdobta, hogy szétesik-e a folyosó, ha kinyitja az ajtót. Szétesik-e az utca,
ha elhagyja a házat. A tízoldalú kockában megbízott; ha nem dobta meg a
kijelölt számot, akkor inkább nem mozdult ki a szobájából. Ha megdobta, akkor
félelem nélkül tudott aznap létezni.
☆
A tekintete nyílt volt, várakozó – és magányos.
Olyan magány ült az arcán, amit elviselni ember nem tud.
☆
Felszabadító érzés volt kapcsolatban lenni, könnyebb
lett tőle minden. Hajnalban, munka előtt gyakran szeretkeztek; az ágyban
összegyűjtött forróság átsegítette őket a hideg napokon. A számlák közösek
voltak; így sikerült a hónap végére valamennyi pénzt megspórolniuk. Még nem
döntötték el, mire gyűjtsenek, de úgy dédelgették a spórolt pénz gondolatát,
mintha valami értékes mag lenne, amiből lassanként egy ismeretlen, egzotikus
növény sarjad.
- Ilyen könnyű lenne? – kérdezte magától néha
Zoltán. – Ilyen könnyű boldognak lenni?
☆☆☆☆☆
Nem saját képek. Veres
Attila könyvei / A
valóság helyreállítása Pinterest tábla
A
valóság helyreállítása a GoodReads-en.
☆☆☆☆☆
Öt év után végre új novelláskötetet olvashatunk Veres Attilától, melynek
címe A valóság helyreállítása. A hazai horror és weird irodalom kiemelkedő
képviselője ezúttal a valóság különféle, sokszor széttöredezett, torz vagy
éppen álomszerű arcait mutatja meg az olvasóknak, önállóan is értékelhető,
bizonyos szempontból mégis összefüggő novellák formájában. Tartsatok három
bloggerünkkel erre a különleges utazásra, válaszoljátok meg az állomásokon
található kérdéseket, és nyerjétek meg az Agave Könyvek által felajánlott
példányt!
|
Nyereményjáték: Mostani nyereményjátékunkban Veres
Attila korábban megjelent novelláskötetének történetei állnak a középpontban.
Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, nektek pedig az adott novella
címét kell beírni a rafflecopter-doboz megfelelő helyére. (Ne
feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak
Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben
72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.) |
“Leila úgy érzi, az arca gumiból van,
zsibbadt a tehetetlenségtől; sípolva veszi a levegőt, mintha a torkában kavics
rekedt volna meg. A teste haszontalan kacattá válik, üres vászonná, amire
idegenek sebeket helyezhetnek.”
|
ÁLLOMÁSOK: 01.07. Könyv és más 01.09. Hagyjatok!
Olvasok! 01.11. Szaffi
polca |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése