2026. október 10., szombat



Courtney Summers: This is Not a Test - Éles helyzet / Please Remain Calm - Kérjük, maradjanak higgadtak! | Blogturné Klub könyvajánló

 


 

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából új, kibővített és átdolgozott kiadásban nemrég megjelent Courtney Summerstől az Éles helyzet című könyv. Tartsatok velünk egy zombiapokalipszises kalandban a blogturné során. 

 

 

– Figyelj, Sloane! Megértem. Tényleg. Mintha… mintha beszorultál volna… Minden, ami mögötted van, eltűnt, előtted meg…

– Semmi – fejezi be a mondatomat. – Nem maradt semmi.

– Mi maradtunk. Ez már valami. És a lelked mélyén biztosan hiszel ebben, mert minden alkalommal, amikor választás elé kerülsz, végül továbbmész.

 




Sloane Price tudja, hogy a világvégénél rosszabb dolgok is léteznek.

 

Amikor elkezdődik a zombiapokalipszis, hiába szökik meg a bántalmazó szülői házból, gyötrelmei nem szűnnek. Nővére volt számára a legfontosabb, de miután őt is elveszítette, elérkezettnek látja az időt, hogy feladja a harcot.

 

Öt másik diákkal arra kényszerülnek, hogy elbarikádozzák magukat a gimijükben. Kétségbeesett társai bármit kockára tesznek az életben maradásért, és ez egy sor lehetetlen döntést hoz magával. Telnek-múlnak a napok, a holtak egyre közelebb nyomulnak, Sloane-nak pedig szembe kell néznie mindazzal, amit életről, halálról, túlélésről és az áldozatról tud, és végleg el kell határoznia magát.

 

Könyv információk:

 

Eredeti mű: This Is Not a Test

/ Please Remain Calm

Eredeti megjelenés éve: 2012

Könyvmolyképző, Szeged, 2026

384 oldal · puhatáblás ·

ISBN: 9786151171431 ·

Fordította: Z. Roehnelt Zsuzsanna Lilla

Műfaj/téma: Young Adult, depresszió, disztópia, horror, posztapokaliptikus, zombi

◈

VÁSÁROLD MEG

OLVASS BELE

TEDD KÍVÁNSÁGLISTÁRA

GOODREADS

◈

-- A KORÁBBAN ÍRT ÉLES HELYZET KÖNYVAJÁNLÓM --

(Az értékeléshez olvass tovább!  ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

Miért olvastam újra?

 

Úgy voltam vele, hogy 10 év elég hosszú idő, hogy újraolvassak egy korábban kedvelt zombis sztorit, ráadásul nemrég a Rhys szemszögéből íródott 1,5 résszel együtt adta ki újra a Könyvmolyképző kiadó, amihez eddig még nem volt szerencsém. Reméltem, hogy kapok némi lezárást, mert az alaptörténet eléggé függővéges.

 

Szerintem…

 

Főszereplőnk, Sloane Price (16) egy picikével se lett szimpatikusabb számomra, mint az előző olvasáskor. A lány egy apja által bántalmazott, testvére által hátrahagyott félárva, akinek esze ágában sincs élve maradni, és a sors iróniája, hogy mégis (szinte) mindenkit túlél. Annyira furcsa nem? Tipikusan az az ember, akinek egy apokalipszis szituációban az elsők között kellene meghalnia, de mégis olyanokba fut (pechjére?), akik akarva-akaratlanul életben tartják őt.

A TÖRTÉNETRŐL: Sloane néhány iskolatársával együtt a gimijükben húzza meg magát. A társai sokfélék: a random elsős, akit senki nem ismer, a DÖK-elnök csajszi a sportolósztár bátyjával, a suli füves arca és a vallásos jófiú.  Az első részben az ő mindennapjaikról olvashatunk, ahogy igyekeznek életben maradni (és nem megőrülni) a Cortage Gimi falai között, miközben az ablakokat, ajtókat döngetik a zombik és belviszály is van jócskán.

 


Persze a fő nézőpont Sloane-é, aki összességében nem törődik másokkal és a gondjaikkal, csak fetreng a bánatában, amiért a nővére, Lily pár hónapja lelépett egy szó nélkül otthonról, és kettesben hagyta őt az erőszakos édesapjukkal. Sloane nem akar élni, és tényleg csak a többieknek köszönheti azt, hogy él. Folyton a suliból való kiszökésen jár az esze, és amikor kijut, akkor is túléli, és más hal meg helyette, majd visszarángatják a biztonságba. A lány végtelenül unszimpatikus, igazi holtsúly egy ilyen helyzetben, de második olvasásra rájöttem, hogy kifejezetten érdekes főszereplő ezáltal. Pesszimista, halni vágyó, semmi sem érdekli, de mégis túlél, eszik, alszik és figyel. Aztán próbálkozik esélyt adni a társainak, közelebb kerülni hozzájuk - vagyis inkább őket próbálja közel engedni magához. Például Rhyst, akinek megvan a maga traumája, amiről sokáig nem tudunk meg semmit, de akivel a sztori egy pontján kb. "összejönnek".

 

 

– Gyászolnak, Cary, ennyi az egész.

– Mindenki gyászol. Az egész világot el lehet gyászolni. Az az egyetlen különbség, hogy ők valamivel több időt tölthettek a szüleikkel, mint mi. Az egyetlen oka, hogy olyan sokáig megmaradtak, én vagyok, én meg… – megfeszíti, majd begörbíti az ujjait – bocsánatot kértem tőlük, ők viszont egyetlenegyszer sem köszönték meg, hogy idáig eljuttattam őket.

– Valószínűleg nem is fogják.

 

 

A Please Remain Calm – Kérjük, maradjanak higgadtak! másfeledik részt viszont már Rhys szemszögéből élvezhetjük, akit imádtam és aki miatt folyton aggódtam, hog Sloane alkalmatlanságáak ő is áldozatul esik... A fiú valami oknál fogva eléggé rá van kattanva Sloane-ra, ami elég érthetetlen számomra. Az első rész ott ér véget, hogy beleszaladunk a legnagyobb zombis sztoris (vagy apokaliptikus) klisébe, ami létezik: a diákok tudomást szereznek egy "biztonságos menedékről" és úgy döntenek, hogy elindulnak megtalálni azt. A folytatásban már úton vagyunk, de eléggé lecsökkent a csoportlétszám (NO SPOILER!), viszont Rhys legnagyobb örömére Sloane még él. Bevallom, engem ez a zombik között túlélős, kinti világban élő túra jobban izgatott, mint a suli falai közti szomorkodás és egymás torkának ugrálás.

 

Találkozunk túlélőkkel, veszítünk el embereket, keresgéljük a Menedéket a fiatalokkal. Ezeket a részeket szerettem a The Walking Deadben is a legjobban: amikor a külvilágban igyekeztek túlélni, valami elől folyton menekültek és mindenféle érdekel új karakterrel találkoztak. 

 


Összességében

 

Érdekesnek tartom ezt a történetet, aminek a középpontjában a túlélni nem vágyó, ám mégis folyton életben maradó, haszontalan Sloane áll. Nem szokványos történet, köszönhetően a nem szokványos főszereplőjének. Még mindig irritáló volt hosszú oldalakon át a szenvelgéséről olvasni, de már egészen más szemmel néztem rá: érdekelni kezdett, kíváncsi lettem a karakterére. 

A folytatással együtt úgy gondolom, hogy érdemes volt újraolvasnom az Éles helyzetet, mert Rhys szemszögén keresztül és a külvilágban való bóklászásuk miatt egészen új perspektívát kapott az egész sztori. Még mindig úgy gondolom, hogy zombis történetnek könnyed és súlytalan, viszont az egyes karakterek veszteségei és traumái új színezetet nyertek 10 év távlatából. Azt sajnálom csak, hogy bár a korábbi ajánlómban írtam, hogy szívesen megnézném filmen, most hogy lett belőle film, sehol nem érhető el...

 

Értékelés: 4

 

Ajánlom, ha…

 

Valami kis laza, lelkizős, zombis horrora vágsz. Szerintem Sloane problémái és a fiatalok veszteségei ijesztőbbek voltak, mint a zombis részek.

 

FILMADAPTÁCIÓ: This Is Not a Test (2025)

 

Igazából szerettem volna megnézni a filmet, mert csípem a zombis filmeket (is), de akármit ír az internet, a magyar Prime-on nincs fent. Talán nem is akkora baj, mert az IMDb-n 4.7/10 az értékelése. Viszont belenézve az előzetesbe, azt kell, hogy mondjam, Olivia Holt tökéletes Sloane-nak tűnik (ütném-vágnám a világfájdalmas fejét :))), ami viszoint zavar, az az, hogy mindegyik színészen látszik, hogy harminc körüliek, és azért így nehéz elhinni, hogy gimis zombis horrorról van szó...

  


Kedvcsináló idézetek:

◈

– Tehát a szüleid halottak, a csajod meg eltűnt – állapítja meg Jess egy idő után, és mindennek ellenére felnevetek. Úgy néz rám, mintha kezdenék megőrülni. – Mi ebben a vicces?

– Olyan mint egy nagyon rossz countrydal címe.

Erre még ő is felkuncog.

– Igazad van. Bocsánat.

◈

– Prepperek vagyunk – közli Jess. – Tudod, hogy az mi?

Tudom, hogy kik a prepperek. Őrültek. Párszor láttam őket a Discoveryn. Olyanok, akik mindenféle apokalipszisre készülnek, mint például a teljes… ja.

Jess látja a felismerést az arcomon, és önelégülten hátradől.

– Mit gondolsz, akik akkor kinevettek, vajon még most is nevetnek?

– Mióta készültök? – faggatom.

– Amióta ledőltek a tornyok – felel Jess. – Aznap halt meg az apám.

– Terroristatámadásra számítottatok?

– Miből gondolod, hogy ez nem az? – A férfi a szájába kanalazza a ragut, lenyeli, és vállat von. – Én azt vártam, a BASZ-t. Hogy Beüssön A Szar. Terroristatámadás vagy polgárháború, a kormány a nép ellen fordul, gazdasági összeomlás, pandémia. Mindenre számítottam, csak a zombikra nem.

◈

– Te mit gondolsz, Sloane? – kérdezi Rhys.

– Szerintem valószínűleg meg fogunk halni – vélekedek.

Cary becsukja a füzetét.

– Nagyon biztató.

 

◈ ◈ ◈ ◈ ◈

Nem saját képek, a Pinterest tábláimról származnak: Éles helyzet / Zombie

Egyéb This is not a test kiadások a GoodReadsen

◈ ◈ ◈ ◈ ◈

 

 

BLOGTURNÉ ÁLLOMÁSOK:

 

[BLOGTURNÉ KLUB]

10. 06. Spirit Bliss Sárga könyves út

10. 08. Dreamworld

10. 10. Hagyjatok! Olvasok!

10. 12. Könyv és más

10. 14. Kelly és Lupi olvas

10. 16. Sorok között

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése